Pesti Srácok

Amit a jazzről tudni érdemes - Amerikai jazznapló Turi Gábor tollából

Kevés szakavatottabb "jazztudós" van nála az országban, több száz jazztémájú írása, tanulmánya és két könyve jelent meg az elmúlt évtizedek során, legutóbbi, Amerikai jazznapló című kötete pedig joggal nevezhető hiánypótlónak. Turi Gábor munkája rendkívül alapos, remek kiindulópont azoknak, akik szeretnék megismerni a műfaj eredőjét, a társadalmi-kulturális közeget, ahonnan elindult a jazz. Ahogyan a cím is utal rá, száraz információhalmaz helyett - a szerző egy két lábon járó jazzlexikon - egy naplószerű, olvasmányos, anekdotázó, interjúkkal tarkított, érdekes kötet született.

MM - 061.hu

"Ha valaki kiejti azt a szót, hogy 'jazz', akkor egy megfoghatatlan, óriási és egyben fantasztikusan szerteágazó halmazzal találja magát szemben. Ha a műfajról, tehát egy előadásmódnak a stilisztikai alapon való besorolásáról beszélünk, akkor muszáj hozzátennünk legalább egy évszámot, egy stiláris alfajt, vagy esetleg egy előadót, akinek a zenéjéről beszélünk épp" - fogalmazott korábban a 061.hu-nak adott interjúban Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra vezetője.

PestiSracok facebook image

Ebből (is) kiindulva nem nehéz belátni, milyen kemény fába vágja a fejszéjét, aki egy jazztörténeti könyv megírásába fog. Jóllehet Turi Gábor a teljesség igénye nélkül, szubjektív szűrőn keresztül, saját élmények, tapasztalatok, sztorik mentén skicceli fel a jazz, azon belül is a kortárs észak-amerikai jazz elmúlt évtizedeit. Ahogyan írja is a bevezetőben, nem átfogó monográfia vagy zeneszociológiai elemzés formájában kívánja bemutatni a műfajt, az írások jelentős része személyes élményekből táplálkozik és nem titkolt célja, hogy a szakmán és a jazz elkötelezett hívein kívül az Amerika iránt érdeklődő szélesebb közönséghez is eljusson, mondván, az amerikai élet tanulmányozása közelebb vihet a jazz megértéséhez, befogadásához. Ez mindenképp így van, hiszen ez pont az a műfaj, amelynek érdemes alaposan megágyazni, emellett biztosan igaz, hogy minél többet, többfélét tud, lát, hallgat jazzből az ember, annál nyitottabb lesz rá, és annál jobban megérti. Épp ezért amikor Turi azt írja, hogy "a jazz olyan nemzetközi nyelv lett, amelyet - különféle dialektusban - az egész világon beszélnek, és mindenütt értenek", elgondolkodom. Tényleg mindenütt értik a jazzt? Hogy min múlik ez, arra is sokféle választ kapunk a könyvből.

Az Amerikai Jazznapló a műfaj utóbbi évtizedeiből mutat be zenészeket, együtteseket, megismerhetjük a jazz kialakulásában fontos szerepet játszó városok - New York, Chicago, Washington, Kansas City, St. Louis, New Orleans történetét, jazzhelyszíneit, és társadalmi hátterét felvázoló mindennapjait. Kitér a jazz utánpótlás kérdéseire, a jazz médiumaira, és a műfaj társművészetekkel való összekapcsolódására is. Az Arcélek fejezetben a jazz nagyjait, stílusteremtő muzsikusokat mutat be Louis Armstrongtól Chet Bakeren és Chick Coreán át Diana Krallig, emellett külön fejezet tekinti át a magyar jazzmuzsikusok amerikai jelenlétét is Tommy Vig-től Bacsik Eleken, Zoller Attilán és Szabó Gáboron át egészen napjainkig, Gárdonyi Lászlóig és Németh Feriig. A könyvben helyet kaptak amerikai muzsikusok magyarországi koncertjeiről és lemezeiről ír beszámolók is, szóval tényleg egy nagyon színes, izgalmas és sok szempont mentén született munkáról van szó.

Az, hogy mégsem esik szét, nem csak a könyv jól strukturáltságnak köszönhető, hanem annak is, hogy akár szűk, akár tágabb perspektívából szemlélődik a szerző, mindent áthat az igazán jó értelemben vett bennfentesség, amely hamar bizalmat épít az olvasóban. Rengeteg információ zúdul a nyakunkba - helyszínek, hatások, stílusok - de jól vagyunk vezetve, az interjúk, zenészportrék, beszámolók pedig jó ritmusban adagolva lazítják a tényanyagot.

A szerző 1991-től különböző időszakokban csaknem öt évet töltött az Egyesült Államokban, és amikor csak tehette, kereste a kapcsolatot a jazz-zenével. Ahogyan teszi most is. Nem csak szereti a jazzt, de hisz is benne, abban, hogy mindig lesz igény a spontán, improvizatív zenélésre. A könyv tisztelet és rajongás a műfaj felé, egy ilyen attitűd pedig még vonzóbbá teszi e kötetet, elősegíti a megismerkedést, a rátalálást, elmélyülést a jazzben.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)