Pesti Srácok

Amit a jazzről tudni érdemes - Amerikai jazznapló Turi Gábor tollából

Kevés szakavatottabb "jazztudós" van nála az országban, több száz jazztémájú írása, tanulmánya és két könyve jelent meg az elmúlt évtizedek során, legutóbbi, Amerikai jazznapló című kötete pedig joggal nevezhető hiánypótlónak. Turi Gábor munkája rendkívül alapos, remek kiindulópont azoknak, akik szeretnék megismerni a műfaj eredőjét, a társadalmi-kulturális közeget, ahonnan elindult a jazz. Ahogyan a cím is utal rá, száraz információhalmaz helyett - a szerző egy két lábon járó jazzlexikon - egy naplószerű, olvasmányos, anekdotázó, interjúkkal tarkított, érdekes kötet született.

MM - 061.hu

"Ha valaki kiejti azt a szót, hogy 'jazz', akkor egy megfoghatatlan, óriási és egyben fantasztikusan szerteágazó halmazzal találja magát szemben. Ha a műfajról, tehát egy előadásmódnak a stilisztikai alapon való besorolásáról beszélünk, akkor muszáj hozzátennünk legalább egy évszámot, egy stiláris alfajt, vagy esetleg egy előadót, akinek a zenéjéről beszélünk épp" - fogalmazott korábban a 061.hu-nak adott interjúban Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra vezetője.

PestiSracok facebook image

Ebből (is) kiindulva nem nehéz belátni, milyen kemény fába vágja a fejszéjét, aki egy jazztörténeti könyv megírásába fog. Jóllehet Turi Gábor a teljesség igénye nélkül, szubjektív szűrőn keresztül, saját élmények, tapasztalatok, sztorik mentén skicceli fel a jazz, azon belül is a kortárs észak-amerikai jazz elmúlt évtizedeit. Ahogyan írja is a bevezetőben, nem átfogó monográfia vagy zeneszociológiai elemzés formájában kívánja bemutatni a műfajt, az írások jelentős része személyes élményekből táplálkozik és nem titkolt célja, hogy a szakmán és a jazz elkötelezett hívein kívül az Amerika iránt érdeklődő szélesebb közönséghez is eljusson, mondván, az amerikai élet tanulmányozása közelebb vihet a jazz megértéséhez, befogadásához. Ez mindenképp így van, hiszen ez pont az a műfaj, amelynek érdemes alaposan megágyazni, emellett biztosan igaz, hogy minél többet, többfélét tud, lát, hallgat jazzből az ember, annál nyitottabb lesz rá, és annál jobban megérti. Épp ezért amikor Turi azt írja, hogy "a jazz olyan nemzetközi nyelv lett, amelyet - különféle dialektusban - az egész világon beszélnek, és mindenütt értenek", elgondolkodom. Tényleg mindenütt értik a jazzt? Hogy min múlik ez, arra is sokféle választ kapunk a könyvből.

Az Amerikai Jazznapló a műfaj utóbbi évtizedeiből mutat be zenészeket, együtteseket, megismerhetjük a jazz kialakulásában fontos szerepet játszó városok - New York, Chicago, Washington, Kansas City, St. Louis, New Orleans történetét, jazzhelyszíneit, és társadalmi hátterét felvázoló mindennapjait. Kitér a jazz utánpótlás kérdéseire, a jazz médiumaira, és a műfaj társművészetekkel való összekapcsolódására is. Az Arcélek fejezetben a jazz nagyjait, stílusteremtő muzsikusokat mutat be Louis Armstrongtól Chet Bakeren és Chick Coreán át Diana Krallig, emellett külön fejezet tekinti át a magyar jazzmuzsikusok amerikai jelenlétét is Tommy Vig-től Bacsik Eleken, Zoller Attilán és Szabó Gáboron át egészen napjainkig, Gárdonyi Lászlóig és Németh Feriig. A könyvben helyet kaptak amerikai muzsikusok magyarországi koncertjeiről és lemezeiről ír beszámolók is, szóval tényleg egy nagyon színes, izgalmas és sok szempont mentén született munkáról van szó.

Az, hogy mégsem esik szét, nem csak a könyv jól strukturáltságnak köszönhető, hanem annak is, hogy akár szűk, akár tágabb perspektívából szemlélődik a szerző, mindent áthat az igazán jó értelemben vett bennfentesség, amely hamar bizalmat épít az olvasóban. Rengeteg információ zúdul a nyakunkba - helyszínek, hatások, stílusok - de jól vagyunk vezetve, az interjúk, zenészportrék, beszámolók pedig jó ritmusban adagolva lazítják a tényanyagot.

A szerző 1991-től különböző időszakokban csaknem öt évet töltött az Egyesült Államokban, és amikor csak tehette, kereste a kapcsolatot a jazz-zenével. Ahogyan teszi most is. Nem csak szereti a jazzt, de hisz is benne, abban, hogy mindig lesz igény a spontán, improvizatív zenélésre. A könyv tisztelet és rajongás a műfaj felé, egy ilyen attitűd pedig még vonzóbbá teszi e kötetet, elősegíti a megismerkedést, a rátalálást, elmélyülést a jazzben.

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.