Mennyit érhet az egyes tagállamok génmódosított élelmiszerek (GMO) elleni fellépése, ha az USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) egyik központi eleme szabad utat nyitni a GMO-s termékeknek az európai piacra? Az Európai Bizottság a tárgyalások sikere érdekében már így is hatvan GMO-s terméknek engedett szabad utat a tagállamok felhatalmazása nélkül. Hölvényi Györgyöt, a KDNP uniós néppàrti képviselőjét a GMO-mentes Európáért című konferencia kapcsán arról kérdeztük, megéri -e a szabadkereskedelmi tárgyalások érdekében veszélyeztetni Európa élelmiszerbiztosnságát; összeegyeztethető -e a tagállamok nemzeti érdeke és a piacnyitás, és hogy Magyarország milyen lépésekkel biztosítaná nemzeti érdekeit?
SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestSrácok.hu
Magyarország hosszútávú GMO-mentes stratégiáját ismertette A GMO-mentes Európáért című konferencián Hölvényi György, néppárti képviselő. A konferencián elhangzott, az unió polgárainak többsége nem kíván genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. Égető probléma, hogy Európa fehérje-takarmány szükséglete miatt 60 százalékban GMO-kat termelő harmadik országok importjára szorul. A tervek szerint Magyarország a szója vetésterületének növelésével váltaná ki az importszükségleteket, amely idén 42 ezer hektárról 77 ezer hektárra nőtt. Emellett hazánk bevezetné a GMO-mentes élelmiszerek önkéntes címkézését, melynek segítségével nyomon követhető, milyen takarmánnyal etették az állatokat. Hölvényi György a konferencián úgy fogalmazott, a GMO-mentes stratégia a jövő generációk biztonságos élelmiszerellátását és a földművelésben a biodiverzitás megőrzését is garantálja.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, az Európai Bizottság több esetben is tett olyan gesztusokat és lépéseket, amely a szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) megkötését felgyorsítva kedvezni igyekezett az amerikai multinacionális cégeknek. Korábban a tagállamok független bíróságok előtti perelhetőségének lehetőségét biztosították volna a multinacionális cégeknek, kiszolgáltatva ezzel az államokat az amerikai gazdasági érdekeknek. Az EB legutóbb megvétózott elképzelése ráadásul beáldozta volna az EU élelmiszerbiztonságát is, mivel lényegében az USA érdekeinek megfelelően felgyorsította volna a GMO-s termékek listájának bővítését. Portálunknak nyilatkozó Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint alapvető probléma, hogy jelenleg az EB akkor is engedélyezheti génmódosított termékek forgalmazását, ha a tagállamok többsége ellenzi azt.
Egyértelműen szoros a kapcsolat a TTIP és a GMO-k európai elfogadtatása közt, amely az USA számára az egyik legfontosabb feltétele az egyezmény aláírásának. Hölvényi Györgyöt a konferencia kapcsán arról kérdeztük, hogyan biztosítható a GMO-mentesség és a nemzeti önérdek érvényesülése, ha még a néppárti frakció is alapvetően támogatja a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését. Milyen garanciát jelentenek Magyarország számára a konferencián bemutatott intézkedések?
Hölvényi György – Fotók: PS/Mészáros Péter
Az tapasztalható, hogy az Európai Bizottságnak a szabadkereskedelmi egyezmény megkötése érdekében tett lépései esetenként szemben állnak az egyes tagállamok GMO-mentességi törekvéseivel. Az Európai Néppárt, melynek ön is képviselője, alapvetően támogatja a TTIP-t. Hogyan egyeztethetőek össze a nemzeti érdekek az európai gazdaságpolitika jelenlegi irányaival?
A tárgyalások igen kezdeti fázisban vannak, nehéz megbecsülni, hogy ténylegesen milyen hatással lesz hazánkra egy esetleges megállapodás. A vélemények különbözőségére, a viták hevességére és nem utolsósorban a közelgő amerikai választásokra tekintettel úgy gondolom, jó esélye van annak, hogy 2019 előtt nem lesz megegyezés. Az Európai Néppárt, az Európai Parlament legnagyobb frakciójaként valóban keresi a lehetőséget a megállapodásra, de nyugodtan mondhatom, hogy nem minden áron.
A kormány – nem szem elől tévesztve az együttműködés szükségszerűségét – több évtizedes elmaradás után keresi Magyarország önálló arcát. A nemzeti érdekeket esetről esetre kell minden, a hazájáért felelősséget érző politikusnak – pártállástól függetlenül – megtalálnia. A TTIP körüli vitákban számomra a legfontosabb kérdés Magyarország GMO mentességének biztosítása, valamint a szigorú uniós élelmiszerbiztonsági normák megtartása. Jó hír, hogy ez egybevág külföldi kollégáim túlnyomó többségének véleményével is.
Az Európai Parlament idén nyáron fogadott el határozatot a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos álláspontjáról, amelyben világosan leszögezte, hogy milyen feltételek teljesülése esetén látja azt támogathatónak. Ebben egyértelműen azt üzenjük a tárgyaló feleknek, hogy azok a területek, ahol az EU és az Egyesült Államok igen eltérő szabályokkal rendelkeznek, mint például a GMO-k kérdése, semmiképpen sem képezhetik a majdani megállapodás részét. A sarokköveket tehát sikerült leraknunk. Az ördög persze itt is a részletekben rejlik, ügyelnünk kell arra, hogy a szigorú uniós GMO szabályozást a megállapodás szövege se tudja felhígítani.
Fotó: motherjones.com
A konferencián szó esett a szója vetésterületének növeléséről, mellyel kivédhető a GMO-s szója behozatala. Helyes lépés a termőterület növelése, mikor hazánk termőtalaja sokkal értékesebb, és jobb minőségű más termények megtermelésére is alkalmas?
A csapatomhoz tartozó szakértők szerint nem feltétlenül probléma, ha a szója vetésterülete más szántóföldi kultúrák (kukorica, búza) rovására történik. A szójátermesztésnek a jobb vetésváltás megvalósításában is szerepe lehet, ami biodiverzitás szempontjából akár még kedvezőbb is, mint például a monokultúrás kukoricatermesztés. Bizonyos nagyságrend felett érthető módon nem növelhetjük tovább a szója termőterületét. Épp ezért fontos, hogy a Fazekas miniszter úr által meghirdetett európai összefogásban gondolkodjunk. Magyarország egyébként éppen ilyen megfontolásból csatlakozott 2013-ban az osztrák kezdeményezésű Duna-Szója Szövetséghez.
Hazánk természetesen nemcsak „szójában utazik”. A Kárpát-medencében több mint 100 növényfaj tekinthető potenciális takarmánynövénynek, melyeknek jobb kihasználást is szeretnénk most elérni. És ne feledjük, a piaci igények gyorsan változhatnak. Aki előbb lép, az lesz a nyertese a garantáltan GMO mentes élelmiszerek és takarmányok iránti, egyre növekvő keresletnek.
Fotó: agroinform.com
Az önkéntes címkézés ugyan egy előremutató lépés, azonban akkor, amikor a fehérjealapú-takarmány 60 százaléka külföldről érkezik, nem kellene inkább kötelezővé tenni?
A GMO termékek kötelező jelölését illeti, uniós jogszabály mondja ki, hogy ha a termék véletlenszerűen, vagy technikailag elkerülhetetlen módon 0,9% felett tartalmaz GMO-t, azt kötelező jelölni. Ha azonban a gyártó előtt ismert, hogy van benne szennyeződés vagy azt tudottan GMO növényből állította elő, akkor természetesen ennek tényét 0,9 % alatt is kötelező jelölni a terméken. A GMO jelenlétének feltüntetésére tehát már létezik uniós szabály.
A GMO-mentesség tényének önkéntes címkézése egy teljesen más kérdés. Egyfajta egészséges elköteleződést, pozitív hozzáállást, tudatos fogyasztót és választási szabadságot takar. Vonzereje és piaci előnye pedig éppen az önkéntességben rejlik.
Mivel a GMO-mentes jelölésre vonatkozóan nincs uniós előírás és ez a jövőben sem várható, a tagállamok szabadon élhetnek a „pozitív reklám” lehetőségével. Az „inverz jelölés” – amely több uniós országban is bevett gyakorlatnak számít – alapvetően lehetőséget, és nem kötelezettséget jelent az élelmiszer-előállítóknak. Meggyőződésem, hogy az európai és köztük a magyar tudatos vásárlók igénylik ezeket a termékeket, s döntésükkel díjazni fogják a termelők fáradozásait.
Magyarországon várhatóan jövő év elején lép életbe a GMO-mentes jelölésről szóló rendelet. A jogszabályi feltételeknek való megfelelés esetén a gyártó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentességet jelző szöveget. A jelölés megszerzéséhez a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t, állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették és a GMO-mentes etetés ténye az élelmiszerláncban nyomon követhető.
Kezdőkép: green-efa.eu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS