Elhunyt Murányi László újságíró
Nemzeti érzelmű újságíró volt. Ő még a klasszikus újságírást művelte, tisztelte az embert, tisztelte az emberi méltóságot, nem a szenzációkért rohant, hanem a valóság tárgyilagos feltárását tartotta fontosnak.
Felesége, Murányi Hajnalka telefonon értesített ma, 2023. november 3-án, pénteken, hogy drága férje, Murányi László, családja, szerettei körében, 86 éves korában rövid szenvedés után békében elhunyt.
Murányi László a gyóni evangélikus parókián született 1937. augusztus 29-én, édesapja lelkészi feladatokat látott el a helyi egyházközségben. Mindig büszkén vállalta gyóni-dabasi kötődését. Ismert televíziós személyiségként országos hírnévre tett szert, előadóművészként Gyóni Géza verseivel járta Magyarországot és az elszakított területeket, hogy a helyi származású költő munkásságát minden magyarhoz eljuttassa. Íróként, publicistaként mindig a társadalmi igazságot kereste, keresztyén-polgári, nemzeti értékrendjét mindig, minden hatalommal szemben vállalta.
Laci sokunknak volt a kollégája. Gerinces, egyenes embernek ismerte mindenki. A rendszerváltás kezdetén a Magyar Televízióban dolgoztunk együtt, a Híradóban és a Hétben. Kiváló riporter és műsorvezető volt. A médiaháború legkeményebb időszakában is kitartott nemzeti elkötelezettsége mellett.Nem volt megalkuvó típus, a legkényesebb témáknál is kérdezett és elvárta az egyenes válaszokat is. Nem véletlen, hogy Murányi Laci is a balliberális sajtó kereszttüzébe került. Próbálták hazugságokkal lejáratni az MSZP-SZDSZ által irányított médiumok, de mindig lelepleződtek, mert a televíziós kollégák, szerető közönsége, nézői, hallgatói bíztak, hittek benne.
Nem véletlen, hogy az 1994-es parlamenti választások után, a balliberális hatalomváltás miatt rendkívüli felmondással megszünteti munkaviszonyát, idő előtti nyugdíjaztatását kéri. 2001-ben másodmagával újságíróiskolát alapított Nemzeti Újságíró Tanoda néven. Később meghívást kap az induló Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karától a sajtó- és médiajog tárgy felépítésére, bevezetésére. Először óraadóként, majd főállásban tárgy-jegyző, címzetes egyetemi docensként oktatja a tárgyat 2006. december 31-ig. Emellett több éven át beszéd- és viselkedéskultúrát, szónoklattant tanított a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán.
Publicisztikai írásai 2006-ban jelentek meg "Árulás-kor"címmel. Néhány éve a "Szeretet-versek"című, a magyar irodalmat Balassi Bálinttól Márai Sándorig terjedő időszakig, önálló irodalmi esttel járta az országot.
Murányi László megkapta az ötvenhatos forradalmárok díját, a PestiSrácok kitüntetést. Közéleti munkáját nem hagyta abba, mert évtizedek óta aktívan részt vett az 56-os Világszövetség munkájában.
Murányi László egyenes gerinccel, példamutató bátorsággal állta mindazokat a meghurcoltatásokat, amelyek televíziós karrierjét kettétörték. A rendszerváltás utáni zavaros és ellentmondásos idők tanújaként mesél önéletrajzi könyvében a megpróbáltatásokról.
Murányi példáján is észlelhető, hogy egy korrekt újságíró sorsa nem könnyű, nem kifizetődő. De Lacinak sohasem a pénz, a karrier számított, hanem az erkölcs, az adott szó, a barátság, az elhivatottság. S neki, ebben az elhivatottságban első volt a haza, a nemzet.
Nyugodjék békében! Ezt kívánja a PestiSrácok.hu szerkesztősége
