A gyermekvédelem iránt különben érzéketlen baloldali pártokban még keddre is maradt szufla, ha egy kis pedofilozásról van szó. A DK, a Momentum és a Párbeszéd egy országos pedofilhálózat rémképét vázolták fel felszólalásaikban, amelynek magját a kormánypártok képeznék. A kormánypárti reakciók ugyanakkor azt firtatták, hogyan lehet, hogy az ellenzék által meg nem szavazott gyermekvédelmi szigorítások megnyolcszorozták az elítélt pedofilok számát.
A gyermekvédelemről, a kegyelmi ügyről és a kormányzati politikáról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom egymásra licitálva igyekezett a kegyelmi ügyből egy országos pedofilhálózat képét kiolvasni, amelynek cinkosai a kormánypártok. A Mi Hazánk és a Jobbik a lakosságcserétől tartva a magyar munkavállalói jogok megerősítését szorgalmazta, míg a KDNP-s Juhász Hajnalka az EP-választások fontosságára hívta fel a figyelmet, amely révén Brüsszel ámokfutása a migráció és az agrárium kivéreztetése megállíthatóvá válik.
Tordai megint pedofilgyanúba próbálta keverni a miniszterelnököt
A támogatottság nélkül vegetáló Párbeszéd a párttól megszokott módon botránypolitizálással próbálta létjogosultságát bizonygatni. Ebben kedden Tordai Bence járt az élen, aki szerint Orbán Viktor nagyon jól ismerte a “bicskei pedofil igazgatót”, ugyanis 2002-ben mellette kampányolt. Azt hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek tudnia kellett az intézményvezető súlyos aberrációiról.
Tordai vádaskodásaira válaszul Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a Párbeszéd reménytelen magyarázkodásba kezdett, amellyel azt igyekeznek palástolni, hogy a baloldalon csak akkor üldöznek egy pedofilt, amikor nem liberális fenntartású intézményben garázdálkodik. Mint kiemelte, Demszky Gábor főpolgármestersége alatt húsz éven keresztül hosszabbították meg az említett személy kinevezését. Árulkodónak nevezte, hogy amíg az ellenzéki pártok büntetőpolitikája valósult meg, addig sok száz pedofil mászkálhatott az utcákon, amikor viszont hatályba lépett az új büntető törvénykönyv, akkor elkezdett nőni a börtönbe kerülők száma.
Tordai Bence. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A baloldal sorozatosan nemmel szavazott a gyermekvédelmi törvényjavaslatokra
Ismeretes, az új Büntető Törvénykönyv, az évről évre bevezetett gyermekvédelmi és büntetőjogi szigorítások meghozták az eredményüket, és egyre több pedofil került távol a gyerekektől, került rács mögé. A szigorú jogszabályoknak és a rendőrök felderítő munkájának meglett az eredménye, egyre több pedofil került ki a társadalomból.
Már tízezer felett jár a pedofil-nyilvántartásból történő lekérdezések száma is. 2022-ben 7265, 2023-ban 2181, idén eddig 583. Több ezer család biztonságérzetét tudta növelni ez az intézkedés.
Mint ismert, a baloldal nem támogatta 2012-ben az új, minden eddiginél szigorúbb, a gyermekek védelmét hangsúlyosan megjelenítő új Büntető törvénykönyv bevezetését. Így ha a baloldalon múlt volna, ma nem védené a gyerekeket az EU legszigorúbb Büntető törvénykönyve, amely nem a bűnöst, hanem az áldozatot védi (2012. T/6958 törvényjavaslat). Továbbá nem támogatták, hogy
akik gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével vagy gondozásával kapcsolatos munkát. A baloldal NEM nyújtott volna segítséget a kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozatoknak (2013. T/13091 törvényjavaslat).
A baloldal ellenezte a pedofil nyilvántartás létrehozatalát. Így ha rajtuk múlt volna, ma nem nézhetnék meg a szülők egy online adatbázisban, hogy a gyermekükkel foglalkozó személyt elítélték-e korábban gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt (2021. T/16365. törvényjavaslat). Ahogy azt sem szavazták meg a baloldal képviselői, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények ne évüljenek el. Így ha rajtuk múlt volna, ma nem lenne lehetősége a sértettnek bármikor, akár évekkel később is feljelentést tenni (2021. T/16365. törvényjavaslat).
A gyermekvédelmi népszavazást sem támogatták az ellenzéki pártok
Ismert, a baloldal nem támogatta a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni súlyosabb szankciókat. Így ha rajtuk múlt volna, ma nem lenne tilos a gyermekpornográfia elkövetőinek egy idő után újra gyerekek közelébe kerülni. (2021.T/16365. törvényjavaslat) A baloldal 2022-ben nem támogatta a gyermekvédelmi népszavazást. Ilyen kifejezéseket használtak az ügyre: „bornírt baromság”, „hülyeség”, „ma egyszerűen nincs Magyarország legfontosabb tízezer ügye között”, „nevetséges”.
Az elítélt Fekete-Győr pedofil poliphálózatról vizionált
Az elítélt Fekete-Győr András a Párbeszédet is meghaladó vádaskodást rendezett, azt sejtetve, hogy Orbán Viktornak tudnia kellett a köztársasági elnök kegyelmi döntéséről, bár ezt semmivel nem támasztotta alá. Ellenben arról beszélt, hogy máig nem tudni, ki a polip feje és meddig érnek a csápjai.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kegyelmi jogkör a köztársasági elnökhöz tartozik, aki nem adott magyarázatot a döntésére, ezért lemondott, “helyesen”. Ugyanakkor kiemelte: amíg 2011-ben 81, addig most 663 pedofil van börtönben, ezzel párhuzamosan pedig a baloldal feljelentette Brüsszelnél Magyarországot a gyermekvédelmi szabályozás miatt.
A DK szerint a kormánypártok már 2010 előtt elhallgathatták V. János pedofil hajlamait
A pedofilozásból most leginkább tőkét kovácsolni igyekvő Demokratikus Koalíció vezérszónoka, Arató Gergely egészen odáig vetemedett, hogy azt állította, a kormánypártokat nem is érdekli a gyermekvédelem, a kormány pedig erkölcsileg megbukott. Bár elismerte: ahogy senki más, úgy a kormánypártok sem tudhattak arról 2010 előtt, hogy V. János pedofil bűnöző, de azt sejtette, lehet, hogy csak hallgattak róla. Mint föltette: „van még az országban, aki elhiszi, hogy Novák Katalin, Balog Zoltán és Varga Judit nem kérdezte meg Orbán Viktor véleményét?”
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára Arató vádaskodására reagálva felidézte, hogy bizony Arató Gergely a Gyurcsány-kormány államtitkára volt, és éppen a nevelési és oktatási ügyekért felelt, ezért a saját felelősségét kellene inkább vizsgálgatnia. 2010 óta az Országgyűlésben számos alkalom lett volna, hogy a DK, vagy csak Arató Gergely kifejezze a gyermekvédelem támogatását, a Gyurcsány-párt nem mutatott érdeklődést az ügy iránt.
A felszólalásokat Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka indította, aki a gyermekvédelmi ágazatban dolgozók bérét firtatta, kiemelve, hogy azok messze elmaradnak a bruttó nemzetgazdasági átlagbértől. Ezt különösen annak tudta be, hogy amíg 2010-ben a kormány a GDP 22 százalékát fordította szociális kiadásokra, a friss adat szerint ez az arány most alig haladja meg a 17 százalékot. Úgy vélte, az ágazat akkor stabilizálódik, ha a gyermekvédelmi dolgozók is legalább a nemzetgazdasági átlag 80–90 százalékának megfelelő bérezést kapnak. Az LMP-s képviselő kritikáira Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára reagált, kiemelve, hogy 2022-től egy közel 50 százalékos béremelés volt a szociális dolgozók körében, és amíg 2010-ben 325 milliárd forintot fordítottak erre a területre, most 1400 milliárdot.
Arató András. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A Mi Hazánk és a Jobbik a lakosságcserétől félti Magyarországot
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt: a kormány tetteivel rendre kiszolgálja a globalisták érdekeit, ráadásul letette a fegyvert Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban is, „a magyar adófizetők pénzét átutalják ennek a korrupt, magyarellenes rezsimnek”. Úgy vélte, Magyarországon is megkezdődött a lakosságcsere, mivel vendégmunkásokat telepítenek az országba.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint eleve komoly siker, hogy a magyar álláspontot figyelembe véve évenként felülvizsgálják, hogyan költik el az ukránok a támogatást. A vendégmunkásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon van a legszigorúbb szabályozás Európában: csakis akkor lehet külföldi munkavállalót alkalmazni, ha arra nem találnak magyart.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel szintén a külföldi munkavállalók kérdését firtatta, védett státuszt és magyar kvótát javasolva a munkaerőpiacon. Utóbbi kapcsán kiemelte: az a multicég kaphatna állami támogatást, amely vállalja, hogy legalább 90 százalékban magyarokat foglalkoztat.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában nem vitatta, hogy elsődleges feladat a magyar munkaerő-utánpótlás lehető legjobb kihasználása átképzési és továbbképzési programokkal, de kiemelte: a hazai munkaerőpiac évek óta élen jár a foglalkoztatottságban.
Fekete-Győr András. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Sorsdöntő lehet az EP-választás
Juhász Hajnalka kereszténydemokrata képviselőnő az EP-választások sorsdöntő jelentőségéről tartott felszólalásában arról beszélt, hogy Brüsszel Ukrajna-stratégiája megbukott, Európa versenyképessége pedig megroppant, miközben a béke sem valósult meg. Hozzátette: az uniós vezetés eközben kivérezteti az agrárgazdaságot, a migrációs paktummal pedig szélesre tárja Európa kapuit az illegális migráció előtt. Ugyanakkor kiemelte: az EP-választások elhozhatják a konzervatív, keresztény értékrend megerősödését.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: ha bármelyik tagállam nem ért egyet a háború, a migráció vagy a gender kérdésében, Brüsszel zsarolni kezdi, a kormány azonban békét akar Ukrajnában, nem hajlandó illegális migránsok befogadására, és ragaszkodik ahhoz is, hogy a társadalom a családokra épül.
A baloldal máig nem vállalta a felelősséget a romagyilkosságokért
Sztojka Attila fideszes képviselő a tizenöt évvel ezelőtt történt roma gyilkosságsorozatot idézte fel, amelynek legtragikusabb pontja Csorba Róbert és ötéves kisfiának lelövése volt Tatárszentgyörgyön. Mint kiemelte, az akkori baloldali vezetés nem tett semmit a romák megvédéséért, sőt, helyzetüket a kezeletlen gazdasági válság és az ebből adódó munkanélküliség is nehezítette. Mint hangsúlyozta, azóta is elmaradt a bátor és felelősségteljes kiállás a baloldaltól, amely erkölcsi jóvátételt hozhatott volna a roma közösségnek.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: nemrég volt olyan időszak Magyarországon, amikor cigány honfitársaink nem érezhették biztonságban magukat, ugyanakkor jelenleg zéró tolerancia van érvényben a rasszizmus ellen.
Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS