A Népszabadság két volt újságírója, a mára a 24.hu-hoz átmentett Bita Dániel és Pető Péter interjút készített az MSZP-s Lendvai Ildikóval és olyan alákérdezős beszélgetést folytattak, hogy attól Schmidt Mária zsebében is kinyílt a bicska.
Schmidt Mária a Látószög blogra írt cikkében úgy fogalmaz az interjúval kapcsolatban, hogy ilyen gyáva, semmitmondó, semmire rá nem kérdező, a nyilatkozó szavait készpénznek vevő, összekacsintgatós valamit is ritkán olvas az ember.
Persze korlenyomatnak pont megfelel. Mindent elmond a szervilis, posztkommunista újságírásról, ami ezerrel támad mindent, ami nem ők, de a sajátjaikhoz még csak kérdéseik sincsenek. Úgy beszélgetnek a Magyar Szocialista Párt egyik legfontosabb egykori vezetőjével, aki frakcióvezető és pártelnök is volt, előtte pedig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, mint egy amatőr balettáncossal, aki átpiruettezett az életén. Felelősség? Ugyan. „Nem volt cenzor, ahogyan szent sem.” – szögezik le miheztartás végett rögtön az elején. Mi van? Miért nem volt cenzor? Mert csak a tartalmat felügyelte? Ja, hogy nem volt szent. Felmerült valakiben ez, mint elvárás? Esetleg a kérdezőkben? Más politikai szereplőket is így mérnek? Ha a kérdezőknek nem is világos, nekem, és mindenkinek, aki megélte a kommunista diktatúrát, egyértelmű: Lendvai Ildikó a pártállam cenzora volt, pártközponti és kiadóigazgatói minőségében is. Lendvai Ildikó a meggyőződés nélküli karrieristák megtestesítője. A késő Kádár-kor magát szakértőnek, értelmiséginek látó aparátcsikja, aki karrierépítése érdekében vállalt szerepet a pártállam vezetésében. Élvezte az összes ezzel járó privilégiumot. Rögtön az interjú elején leszögezi, hogy ő nem volt ugyan kommunista, de azért nem is határolódik el tőle.
– írja a történész.
A Terror Háza Múzeum igazgatója azt írja, hogy Lendvai, aki filozófiát tanult és magát értelmiséginek tartja, fontosnak tartja elmondani, hogy őt a kommunista ideológia nem tévesztette meg, a rendszerrel nem azonosult, csak azért lépett be a pártba, hogy karriert csináljon. El pedig azért nem határolódik, mert az ő köreiben ciki a kommunistáktól elhatárolódni. Mert azok magukról azt tartják, hogy ők a történelem jó oldalán álltak, amikor beléptek az MSZMP-be, és ha követtek is el hibákat, mégiscsak jót akartak.
Lendvait a kérdezők hagyják összevissza hadoválni arról, hogy neki fontos volt az „egyenlőségeszmény,” meg „az emberi haladás lehetősége”, a „kulturális pluralizmus” meg a társadalmi mobilitás, az esélyek közelítése, a társadalmi hátrányok leküzdhetősége. És hogy gazdasági alapjait tekintve jobban tetszik neki a szocializmus, mint a kapitalizmus. Miközben az MSZMP pártközpontjának munkatársaként végigasszisztálta a spontán privatizációt és azt, hogy a nomenklatúra tagjai sorra tőkésekké váltak. Ahogy szocialista politikusként a közüzemek privatizálása ellen sem emelte fel a hangját. A nő, aki nem volt cenzor, előbb a KISZ Központi Bizottságának apparátusába került, amiben – állítása szerint – politikai elkötelezettségnek nem volt szerepe. Akkor mégis minek volt? Aztán belépett az MSZMP-be. Ez már az 1968-as prágai bevonulás után történt 1974-ben, akkor, amikor a reformszeleknek éppen lőttek és megkezdődött a visszarendeződés. És amikor Kádár négy milliárd dollár nyugati hitelt vett fel a túléléséhez. Ő azonban, aki még a „politikában is értelmiségi fazonként szeretett működni,” mindebből azt a következtetést vonta le, hogy „a rendszer képes a nyitásra, a nagyobb szabadság felé haladásra.”
– olvasható az írásban.
Mint ismert, Lendvai Ildikó a KISZ-nél 1981-ig dolgozott, majd átlibbent a pártközpontba. Ahol nem volt cenzor, már hogy is lett volna. Schmidt Mária szerint csak éppen érvényesítette a „tartalmi kontrollt”, azt, amit az öncenzúra tökéletlensége és „a gondos káderpolitika alapján kiválasztott intézményvezetők” tevékenysége nem fedett le.
„A kiadó- és színházigazgatók, a filmstúdió-vezetők tudták, mi az, amivel nem érdemes próbálkozni, és mi az, amivel még lehet. Aki meg akarta jelentetni egy könyvét, azaz nem hős, hanem publikáló író akart lenni, ritkán feszegette, inkább ügyesen megkerülte a tabukat.” Lendvai végső érve pedig igazán gyönyörű: „már csak azért sem lehettem »cenzor«, mert nem volt ilyen munkakör.” A diktatúrában diktátor munkakör sem volt, de azért pár elvtársnak mégiscsak sikerült azzá válnia. Vagy nem, Ildikó? A pártközpontban ugyanis csak az irányelvekről volt szó, folytatja, kivéve a sajtó irányítását, ami „tagadhatatlanul innen folyt, az úgynevezett agitprop osztály hírhedt főszerkesztői értekezletein.” A kritikus esetekben a döntés, vagyis a „tartalmi szűrés nyilván nem volt független a párt politikájától. Ha a szerző vagy a téma a rendszer szempontjából rizikósnak tűnt, azt valószínűleg megnézték. Amikor később, 1989 elején a Gondolat Kiadóba kerültem, pár hónapig még működött ez a rendszer.” Schmidt Mária szerint Lendvai Ildikó munkája abból állt, hogy tartalmi, vagyis ideológiai szempontból ellenőrizze és kiszűrje a párt irányvonalának nem megfelelő alkotásokat. Ezt csinálta, amikor a pártközpont munkatársa volt és ezt csinálta a Gondolat Kiadó igazgatójaként is.
A kilencvenes években, már az MSZP politikusaként a kulturális területet választotta, és gátlás nélkül maszkírozta át magát a sajtószabadság felkent védelmezőjének. Végtelen cinizmusa és az önreflexió teljes hiánya – amit a vele egyívású médiamunkások visszaigazoltak –, elhitették vele, hogy ő tulajdonképen sem a KISZ, sem az MSZMP központjában sem csinált semmit, de ha csinált volna, sem lenne miért szégyenkeznie. Hiszen jóformán ott sem volt. „Nem bántam meg, noha talán kellene. Nyilván sokkal jobban festene most az életrajzom e nélkül.” Hát igen, az életrajza. Na, az tényleg nem fest különösebben jól. Lendvai egyike azoknak az elvtelen karrieristáknak, akik nem hittek semmiben, csak valakik akartak lenni. Ha ehhez kommunistának kellett lenni, az lett, amikor szocialistának, akkor az. Ha Moszkvának kellett hajlongani, hajlongott, ha Berlinnek, akkor szintén. Számára egy dolog számított, hogy szerepelhessen, hogy dirigálhasson, hogy fontos elvtárs lehessen. Az lett. A rendszerváltoztatást nem élte meg cezúraként. „Az látszott, hogy – miközben a világrendszer szétesik – itthon az új politikai szervezetek, értelmiségi műhelyek indíthatják be a változást, de részben olyanok, akiket ismertünk, akikkel napi kapcsolatban álltunk, akár hivatalosan, akár magántársaságban.” Vagyis ő és a hozzá hasonlók, akik a Kádár-rendszert működtették, amikor az volt a feladat, akkor egy másik módszerre váltottak át. De ez nem változtatott semmin, mert továbbra is csak az ő köreik számítottak. „Egye fene, ez egy másik gazdasági rendszer, a magántulajdon dominál majd.” – gondolta. De ez nem nagy ár azért, hogy minden a régiek kezében maradhasson. „Ha más keretek között, hát más keretek között” – vonta meg a mérleget.”
– olvasható a történész írásában, ami azzal folytatódik, hogy Lendvai az elmúlt évtizedek meghatározó szocialista politikusává vált. Frakcióvezető, majd pártelnök lett. Vezetése alatt pártja, amely végig biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ámokfutásának a támogatást, lenullázódott. 2006-ban rendőrattakot vezényeltek a tüntetők ellen, amiért ő is kitüntetett felelősséggel tartozik, ahogy azért az elhibázott neoliberális gazdaságpolitikáért is, amihez a szocialisták még Marxnál is jobban ragaszkodtak, és ami milliókat zárt a devizahitelek csapdájába.
Társtettes a 2004. december 5-i szégyenteljes magyarellenes kampányban, amivel az MSZP végleg kiiratkozott a nemzeti ügyek képviseletéből. Lendvai nem demokratikus politikus. Diktatúra vagy demokrácia: neki egyre megy. A magyar nemzet múltjától viszolyog, jelenével nem azonosul, jövője nem érdekli. „ A saját világlátásomban nem csalódtam, nem gondoltam hirtelen azt, hogy az minden elemében hülyeség. Ha azt a korábbi rendszer nem igazolta vissza, hát annál rosszabb a rendszernek.” Gátlástalanul törtető, elvek nélküli politikus, aki egész pályafutása alatt egyetlen dologhoz maradt hű, de amellett tűzön-vízen át kitartott: a cinizmusához. Lendvai elvtelen politikus, a legellenszenvesebb fajtából. Kérdezői kajolták a dumáját. De az a felelőtlen nemtörődömség, ami minden tettéből és szavából árad, minket elborzaszt”
–írja.
Fotó: MTI, forrás: Látószög blog
istván B.füred
2020-06-07 at 11:10
Elég csak ránézni !
ViAM
2020-06-07 at 11:30
Jelenleg egyetlen, hiteles képviselője van a baloldalnak, aki vállalta és vállalja magát, az Thürmer Gyula.
Vélemény
2020-06-07 at 23:29
Valóban!
Szőke ciklon
2020-06-07 at 11:31
Minden szó igaz, amit erről a krokodil-bőrűről itt leírtak. Na, az ilyeneket kellett volna, mert nem ő az egyedüli, aki átmentette magát, 98-ban egytől-egyig börtönbe zárni, de legalább egy életre eltiltani a közéleti szerepléstől, és elzavarni dolgozni.
Az un rendszerváltás legnagyobb bűne, hogy a diktatúra kiszolgálói simán átmenthették magukat, és manapság ők jelentik(?), hirdetik a demokráciát.
khm
2020-06-07 at 11:32
Ó a drága jó sipánka néni!
Hát még él? És nem bűnös? És nem hazudós?
Pedig nagyon is az. Remélem élvezni fogja még jó néhány cikluson keresztül a Fidesz-KDNP szövetség kormányzását. 🙂
Yoggi
2020-06-07 at 13:08
Hát ezzel az ellenzékkel még legalább egy ciklus benne van. Ha ügyesen politizál a fidesz, akkor kettő is.
Mindent elmond róluk, hogy Lendvai “nem lesz gázáremelés, hány évre ígérjem” Ildikó véleménye még releváns az egyik legnagyobb online portálon. Persze lehet mond okosakat (majd elolvassa, akinek van hozzá kedve…), de az előélete miatt ez senkit nem érdekel.
“…semmire rá nem kérdező, a nyilatkozó szavait készpénznek vevő, összekacsintgatós valamit is ritkán olvas az ember…” Na ez viszont az év vicce. Ezek szerint nem olvas kormánymédiát. Vagy nem néz közmédiát és Hírtv-t. Néha szerintem már a megkérdezettnek is kínos az a szervilis alákérdezés, ami ott is folyik.
túródóra
2020-06-07 at 11:41
Nem döglött még meg ez a bitang,gonosztevő gazember ,komonista zsidó nő?
Toklász
2020-06-07 at 11:57
Ez a nő tipikus egyede a jellemtelen, gerinctelen, hazug, aljas, hatalomvágyó karrieristának. Ezt igazolja az a kijelentése is, hogy ő nem volt kommunista. Hát akkor mi a jó francot keresett ott. Azt hiszi, hogy ez valami felmentést jelenthet számára, pedig éppen ellenkezőleg. Ez még sokkal rosszabb, mint meggyőződéses kommunistának lenni.
Az ilyenek miatt került az ország oly sokszor a lejtőre, a pusztulás szélére. Ezek azok a mocskos szemétládák, akik bármikor, bármennyiért képesek a hazát elárulni, idegen hatalmaknak kiárulni. Ezek kétpofára utálták a kapitalizmust, de ezek gazdagodtak meg a rendszerváltásból, ezek lopták el pofátlanul a nemzeti vagyon jelentős részét. Most ezek nevezik magukat haladóknak és európainak. Isten mentsen meg minket attól, hogy ezek még egyszer az életben hatalomra kerüljenek.
Esvány
2020-06-07 at 11:59
A fiának jó kis szelet jutott a privatizálásból. Mondjak még valamit Ildikó?
ballik
2020-06-07 at 12:59
Mi jutott neki?
Vízöntő
2020-06-07 at 12:01
Lassan eljut addig, hogy valójában ellenálló volt, mint a D209-es, aki – a Kárpátok James Bondjaként – az akkori PM-ben harcolt a KGB ellen!
Kenhet magára bármilyen mázat, nekem a kép és a hang örökre megmarad:
“Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is értse, nem lesz gázár……”
Lett, több mint egy tucat! Nagyjából ennyit ér mint politikus, mint ember!
Lapozzunk.
Szajko
2020-06-07 at 13:02
A legalja! Főcenzor! Pető pétertől mit lehet várni. A legalja mindkettő a fajtájából.
Za-firka
2020-06-07 at 13:10
Lendvai Ildikó az orosz gyarmattá tett Magyarországnak volt egyik helytartója. Karriervágyból!
Ebben a -Lendvai segítségével is- barakként működtetett országban akkor itt élni kötelező volt. Ugyanis a határt a szomszédos országoknak háttal állva őrizték, nehogy kimenjen valaki. Micsoda tragikomédia! Mindez megerősítve aknazárral persze. Ezt képviselte ez a nő.
Tehát még egyszer: itt élni kötelező volt. De a gyarmattartók kápóinak lenni nem volt kötelező! Aki tehát a magyarok bőrére épít-épített karriert, az számomra erkölcsi nulla.
A baloldal tradicionálisan vonzódik hosszú ideje valami nagyobb, magyarok dolgait is kezében tartó politikai-gazdasági konglomerátumhoz. Ez nemrég a szovjet, ma az európai UNIÓ. Ezt akkor lehet megérteni, hogy miért van ez így ha megnézzük hányszor tudtak hatalomra kerülni a saját népük támogatásával. Szinte soha. Folyamatosan kivonni magukat a saját népük ítélete, megítélése alól valami felettünk álló hatalom “igazsága” mellé csapódva, és onnan gyakorolni a hatalmat felelősség nélkül.
jámbor lászló
2020-06-07 at 13:58
Maradjunk annyiban,hogy a kommunista az nem hülye mert a legjobb iskolákba tanulhatott már persze ha akart mondjuk ez annyira nem jellemző a mostani generációra a folyamatos szélmamalom harcot vívnak a magyar nyelvtannal ezeket nem volt szabad megbuktatni mert megnézhette volna magát az a tanár mondjuk Apró unokát valaki megbuktatta volna sopánka se hülye aljas ennyi aljasságot kevesen követtek el mint ő
vélemény
2020-06-07 at 14:01
A szellemileg átkódolt egyedek már egy ideje megjelentek, egyes régiókban szinte fertőző gócokat alkotnak és mint tapasztalható,
ez alól a média szereplőinek egy része sem kivétel.
Munkálkodásuk eredményeként a cv-jükben büszkélkedhetnek pl. az itt hivatkozott interjúhoz hasonló ”kvalitású”termékeikre és
kitüntetésül mentesülhetnek majd azoknak a chipeknek a beültetésétől, amelyeket mostani megbízóik a nagy internacionalista liberálbolsevik erkölcsiség jegyében széles e nagy világban elrendelni szándékoznak.
Sopánka nénivel sok babért arattak a kis stréber törtetők.
Légy résen!
tango47
2020-06-07 at 14:34
Legközelebbi interjújában majd előkerül, hogy 56-os forradalmár volt Ildi néni 10 éves korában.
Máriaterézia
2020-06-07 at 19:39
Kitanította újhülyét, kimosdatta Zuslagot, elfogadta hibbant néró kiszólásait,tehát cinizmusával megélt. Gázáremelésben sem bízott, ő úgy gondolta nem lesz….Úgy forgatja a szót , ahogy a helyzete megkívánja!
Királytigris
2020-06-07 at 22:15
Ildikó!
Mi az ön hite? Önnek nincs hite.
Korábban Moszkva s…t nyalta, manapság meg Brüsszelét.
Vezetése alatt az MSZP leamortizálódott. Az akkori MSZP Gyurcsány támogatásával ágyazott meg a FIDESZ 2/3-nak. Ez mindent kifejez. Mert önök annyira sz…k voltak, hogy az ellenzéki párt 2/3-os többséget szerzett a parlamentben. Ez Európában egyedülállóan sz… kormányzásuk eredménye, negatív csúcs!
Vonja le a következtetést, és bujdosson el!
Vélemény
2020-06-08 at 00:01
Lendvai Ildikó kartársnő és a két cinkos kacsintású újságíró -Bita Dániel és Pető Péter- azzal nem számolt, hogy még sokan élnek Magyarországon akik, bizony jól elékeznek Lendvai kartársnő hősiesen végzett kártékony tevékenységeire. Biza, mind a 20 körméhez bűn tapad. Ha az általa elkövetett bűnt csak úgy egyből rá lehetne önteni, hát még a szomszédai is bele fulladnának!!
Úgy tűnik, hogy manapság Magyarországon sok az önjelölt Picasso, (mint Konc Zsuzsa is), akik át kívánják festeni a múlt sötét foltjait és gaztetteit, de a próbálkozásuk csupán egy ripacsos giccsparádé!
ómió
2020-06-08 at 10:54
Az egyetlen, ami nem változik, a bolsi?
Tallérosi Zebulon
2020-06-08 at 11:54
Ott se vót,ez jó,nagyon jó!….
kukubenko
2020-06-08 at 12:05
Ismerve a pető péter munkásságát,az ő nagyon agresszív elő-
adásmódját ahogy többnyire az atv.-ben szokott megnyilvá-nulni,hááát?
Gondolom,ezt az interjúcskát nem teszi ki az ablakba,báár,
szerintem leszarja,hogy mi mit gondolunk!….és szerintem
az övéitől mégvalami díjacska is leeshet neki,mert miértis ne
mert végtére is mint tudhatjuk,a minőségi újságírást ők mívelik, neeeem?…..