November 12-én tartja az előkészítő ülést a Fenyő-gyilkossággal vádolt Gyárfás Tamás ügyében a Fővárosi Törvényszék – értesült a PestiSrácok.hu. Az előkészítő ülésre a vádhatóság csak Gyárfást és védőjét idézné, ugyanakkor, ha a bíróság tárgyalásokat is kitűz majd, akkor a főügyészség több tucat tanú meghallgatását indítványozza. Közéjük tartozik Kuncze Gábor volt SZDSZ-es belügyminiszter is, akit a rendőrök korábban Fenyő János titkos dossziéjáról faggattak. Kunczét azért kérdezték a rejtélyes iratokról, mert a médiamogul bizalmasa, Perczel Tamás egy korábbi dokumentumfilmben azt állította, hogy Fenyő Gyárfás Tamás gazdasági visszaéléseiről egy százhúsz oldalas dossziét adott át Kuncze Gábornak, ám mire a dokumentum eljutott a hatósághoz, hiányzott belőle legalább húsz oldal. Az ügyészség emellett még Friderikusz Sándor, Tasnádi Péter és a Fenyő-ügy volt főnyomozója, Kovács Lajos meghallgatására is igényt tart, továbbá elkülönített helyiségben tehet majd videóvallomást az MSZP karitatív tagozatának volt elnöke, Dósa István András is, akinél Portik Tamáshoz köthető hangfelvételeket foglalt le tavaly a rendőrség.
November 12-én tartja az előkészítő ülést a Fenyő-gyilkossággal vádolt Gyárfás Tamás ügyében a Fővárosi Törvényszék – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az ügyet Póta Péterre, a törvényszék volt szóvivőjére, a Kulcsár-per egykori bírájára szignálták. A Nap TV volt tulajdonosa ellen július végén emelt vádat a Fővárosi Főügyészség felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő-ügyben. A PestiSrácok.hu által korábban megismert vádirat lényege, hogy hiába békültek ki nyilvánosan, hiába zárult le a Napkelte című reggeli televíziós műsort érintő vita, Fenyő János nem hagyott fel Gyárfás Tamás gazdasági tönkretételével, az úszószövetség korábbi elnöke pedig ezt felismerve legkésőbb 1997. szeptemberében eldöntötte, végleg megszabadul fő üzleti ellenfelétől, és megöleti a Vico-birodalom urát. A vádirattal kapcsolatban megszólalt portálunknak Ibolya Tibor fővárosi főügyész is, aki hangsúlyozta, nem ismer a magyar kriminalisztika történetében még egy olyan ismeretlenesként indult emberölési ügyet, ahol utóbb a felbujtóra annyi bizonyíték lenne, mint Gyárfás Tamás ellen a Fenyő-ügyben. A védelem ugyanakkor abszurdnak tartja vádat, sőt, Zamecsnik Péter, Gyárfás védője kiemelte: miután Gyárfás visszakapta a Napkelte szerkesztési jogát, győztesként élte az életét, innentől kezdve megszűnt az ellenségeskedés, ezek után pedig teljesen kizárt, hogy másfél évvel később megrendeljen egy gyilkosságot, ráadásul Fenyő és Gyárfás kibékültek egymással, amire még okirati bizonyíték is van, mi több: kezet fogtak. Fenyő nevében nem nyilatkozhatom, de az biztos, hogy Gyárfás a megállapodást komolyan vette, visszakapta a Nap TV-t, és sikeres ember volt – mondta az ügyvéd.
Eltűntek Fenyő bizonyítékai?
Visszatérve a vádirathoz, abban, úgy tudjuk, az is szerepel, ha az előkészítő ülés után úgy határoz a bíróság, hogy tárgyalásokat tűz ki, akkor az ügyészség több tucat tanú idézését indítványozza. Többek között Kuncze Gábor volt belügyminiszternek, az SZDSZ egykori elnökének is meg kellene jelennie a törvényszék előtt. Kuncze Gábor tanúkénti meghallgatása azért lehet érdekes, mivel Perczel Tamás, aki a médiacézár bizalmasa volt, Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött Gyárfás Tamás állítólagos gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százhúsz oldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi-állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik KBI-s informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a KBI 2016 tavaszán elhunyt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal – emlékezett a bizalmas.
Perczel Tamás, a médiacézár, Fenyő János egykori tanácsadója. Fotó: youtube.com
A professzor arról is beszélt, hogy Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.
Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”
– jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például az akkori miniszterelnök Horn Gyula, illetve belügyminisztere, Kuncze Gábor nevét. Perczelben ez azt a benyomást keltette, hogy a rendőrség nem is igazán akarja felderíteni a merényletet.
Kuncze vallomása a Fenyő-ügyben.
Horn Gyulát betegsége, majd későbbi halála miatt már nem hallgathatták meg a Rohác elfogása utáni újraindított nyomozásban, ám volt belügyminisztere a rendőrség rendelkezésére állt. Kuncze Gábor vallomásában előadta, hogy Fenyő Jánost és Gyárfás Tamást is ismerte, és tudott a kettejük közötti konfliktusról. A volt belügyér hangsúlyozta, az ellentét oda vezethető vissza, hogy „Fenyő a Nap TV stábjában lévő embereket ki akarta szervezni”. Kuncze szerint Gyárfás többször panaszkodott is neki erről, ám „Fenyőnél ezt nem tapasztalta, de neki nem is lett volna oka rá, hisz ő volt az agresszor” – tette hozzá. A rendőrök arról is érdeklődtek, létrejött-e Horn Gyula kezdeményezésére a Fenyő-Gyárfás-találkozó. Kuncze erről nem tudott, de elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek ellenére a volt miniszterelnök összehozta a feleket egy békítő tárgyalásra. Kunczét arról is kérdezték, hogy valóban kapott-e Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől, ahogyan azt Perczel Tamás elmondta. Kuncze szerint ilyen nem történt. Perczel egyébként az ismert dokumentumfilmben azt is megemlítette, hogy az egykori belügyminiszterrel ezzel kapcsolatban egy Kunczéhoz köthető konspiratív lakásban is találkoztak.
Tasnádi is vallomást tesz
Szintén a bíróság elé idézné az ügyészség Tasnádi Pétert, aki nyomozati vallomásában és korábban a Fenyő-ügy alapeljárásában a bíróság előtt is azt vallotta, hogy a Nap TV volt tulajdonosa tizenkét millió forintért 1997. őszén megbízta őt a médiacézár likvidálásával, de ő, miután a hatmilliós előleget eltette, végül nem végezte el a “munkát”. Tasnádi szerint a volt úszóelnök utólag is fizetett neki, így összesen huszonkétmillió forintot húzott le Gyárfásról. Szintén a Gyárfás-féle megbízásról tett említést egyik korábbi bizalmi embere, Sass László, valamint volt felesége is. Meghallgatásukat ugyancsak kérvényezte az ügyészség. A nő a rendőröknek hangsúlyozta: Tasnádi 1997 augusztusában vagy szeptemberében egyik nap azzal a hírrel érkezett haza, hogy „képzeld, a Gyárfás meg akarja öletni a Fenyőt és engem bízott meg”. A bíróságon hallgathatják ki emellett Tasnádi volt sofőrjét és egyik testőrét is, utóbbi szintén beszélt volt főnökéről és Gyárfásról. Az ex-úszóelnök ugyanakkor azt mondja, képtelenség, amit Tasnádi és környezete állít, ő soha, senkit nem bízott meg azzal, hogy erőszakosan lépjen fel Fenyővel szemben, ráadásul, Tasnádiék vallomásai tele vannak ellentmondással. Gyárfás állítja, pusztán egy családi perpatvar áldozata. Hozzátette: elismeri, hogy adott tízmillió forint kölcsönt Tasnádinak, de az több mint hat évvel Fenyő halála után történt. Gyárfás kettőjük 2013. március 13-i szembesítésén azt állította, semmivel sem bízta meg Tasnádit. Tasnádi azt mondta, 1998-ban Amerikából a gyilkosságért járó második részlet kifizetése miatt felhívta Gyárfást, de ő nem vette fel a mobilját, ezért Kósa-Somogyi Györgyöt, a Nap TV főszerkesztőjét kereste, aki át is adta Gyárfásnak a telefont. Ez Gyárfás szerint lehetetlen, mert Kósa-Somogyi akkor már másfél hónapja nem járt a Nap TV-ben, ugyanis addigra az MTV-ben dolgozott. Ugyanezt Kósa-Somogyi is elmondta a hatóságnak.
Tasnádi Pétert 2014 áprilisában tanúként hallgatták meg a Fenyő-gyilkosság perén a Fővárosi Törvényszéken Fotó: MTI
Elsőként nevezte meg a producert
Meghallgathatják még a bíróságon Vajtó Lajost, aki a hírhedt 2008-as Portik-Laborc-találkozón elmesélte beszélgetőpartnereinek, hogy abban a pillanatban, ahogy a rádió bemondta, hogy a Margit utcánál mi történt, ő volt az első ember Magyarországon, aki megnevezte „a producert”, aki a gyilkosság hátterében állhat. Fenyő ugyanis két nappal a halála előtt elmondta Vajtónak, hogy késhegyig menő vitája van Gyárfással és ellenfelére nézve terhelő dokumentumokat mutatott be, amiket Vajtónak kellett volna megszellőztetni, és amiből óriási botrány lett volna. A Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetőjét állítása szerint Fenyő megkérte arra, hogy a jó médiakapcsolatait fölhasználva szellőztesse meg, hogy Gyárfás Tamás megvásárolt egy jogerős ítéletet (valójában elsőfokú ítéletről volt szó) azzal, hogy a döntést hozó bíró lányát a televíziójában foglalkoztatta. Vajtó erről a nyomozóknak is beszélt, ugyanakkor azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy a vallomás némileg ellentmondásos, hiszen információink szerint a – volt úszóelnököt érintő – kaposvári ügyben döntést hozó bírónak nem volt lánya, továbbá Gyárfás és Vajtó között magánéleti sérelmek voltak a múltban.
Az MSZP-ig érnek a Fenyő-ügy szálai
Úgy tudjuk, az ügyészség vádiratában azt is indítványozta, hogy az MSZP karitatív szervezetének volt elnökét, Dósa István Andrást „különleges bánásmódot igénylő személyként kezelje” a bíróság. Emiatt a férfi várhatóan egy elkülönített helyiségben fog videóvallomást tenni. Dósa István András volt az egyik olyan személy, akit összefüggésbe hoztak Gyárfás Tamás megzsarolásával és akinél tavaly decemberben a rendőrség Portik Tamás által korábban felvett beszélgetéseket foglalt le. Értesüléseink szerint a férfi nyomozati vallomásában arról beszélt, hogy társaival azon lamentáltak: akár százmilliós követeléssel is megkörnyékezhetnék Gyárfást, de megjegyezte azt is, hogy a mai napig tart Portik szabadlábon lévő katonáitól. Ugyancsak videóközvetítés segítségével tehet majd vallomást az 1-es számú tanú, aki, úgy tudjuk, Dósával és társaival együtt szintén részt vett Gyárfás megzsarolásában. Megjegyzendő, hogy korábban ugyancsak videótechnika alkalmazásával beszélt a Portikhoz köthető maffiaügyekről az Energol-vezér egykori bizalmasa, akinek a meghallgatását meglepő módon nem indítványozták. A tanú szerint 1997 januárjának első napjaiban Gyárfás és Portik a Művészinas étteremben tartózkodtak, miután Fenyő telefonon közölte Portikkal, hogy eláll a korábbi megállapodásuktól, mely szerint Portik, Fenyő és Gyárfás közösen indulna az országos kereskedelmi tévék pályázatán. A védett tanú szerint Fenyő, amikor megtudta, hogy nemcsak az Energol-vezér, hanem Gyárfás is tagja lenne a vállalkozásnak, egy nappal a beadási határidő előtt közölte az olajmaffiózóval, hogy visszalép. Portik ekkor állítólag elkezdett őrjöngeni és kijelentette: megöleti Fenyőt, mire a tanú szerint Gyárfás erre úgy reagált, hogy „Tomikám, nagy szívességet tennél vele, ez a szemét tényleg golyót érdemelne”. Gyárfás tagadja, hogy bármikor is járt volna a Művészinasban, így a vallomás szerinte valótlan. Mint mondta, a tévépályázat leadási határideje nem lehetett január elején, hiszen azt még akkor ki sem írták, hanem csak 1997. január 10-én, a leadás napja pedig április 10-e volt. Gyárfás egyértelműen leszögezte, ha meg is békültek: nem volt az a pénz, amiért Fenyővel együtt pályázott volna egy közös tévécsatornáért.
Gyárfásék állítják, hogy a vád abszurd. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Bíróságon tehet még vallomást Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, a Fenyő-ügy volt főnyomozója, Riskó Judit, Portik anyósa, a Népszava egykori főszerkesztője, Kereszty András, Friderikusz Sándor showman, aki állítása szerint Fenyővel és Gyárfással is jóban volt, továbbá az a Székely Ferenc, akinek a segítségével Fenyő János egy ideig betehette a lábát a Napkeltébe.Tanúként idéznék Gyárfás egykori vádlott-társát, őt a vádirat szerint Fenyőék 1997. augusztusában azért verettek meg, hogy terhelő vallomást tegyen a Kaposvári Városi Bíróság előtt folyó eljárásban a Nap TV volt urára. Az ügyészség indítványozta Székely Herbert meghallgatását is, akit a fentebb már említett Perczel Tamás a Vico örököseként emlegetett, és akinek a pszichológus szerint szintén érdekében állhatott a médiacézár halála. Mivel Perczel már nem él, vallomását felolvashatják a bíróságon, ahogy Fenyő másik nagy ellensége, Princz Gábor, illetve Kiss Ernő dandártábornok esetében is így járhatnak el. Érdekesség, hogy Radnai Lászlót, a Portik-ügyek egykori koronatanúját nem idézné az ügyészség a tárgyalásra és a vallomása felolvasását sem indítványozták, ami annyiból mégsem meglepő, hogy a volt keresztapa elmondásait eddig – a Lakatos Csaba-ügy kivételével – egyszer sem fogadta el a korábbi leszámolásos ügyekben a bíróság.
Politikai robbantások
Az ügyészség a vallomások mellett a vádat alátámasztó bizonyítékként kezeli a Gyárfás Tamás és Portik Tamás között lezajlott, az Energol-vezér által a 2000-es években rögzített beszélgetéseket, melyeket 2018. végén foglalt le a rendőrség a Fenyő-ügyben. A fővárosi főügyész szerint, noha a megbízás pontos körülményei nem ismertek, a felvételeken hallhatóak olyan mondatok, melyekből csak azt a következtetést lehet levonni: korábban megtörtént a gyilkossági ajánlat és annak az elfogadása, Gyárfás viszont állítja, az Energol-vezér abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez nem sikerült, mert Portik provokációját mindig (összesen 39-szer) visszautasította, a “nem”-nél pedig szerinte nincs erősebb cáfolat. Portik természetesen nemcsak a Gyárfással kezdeményezett beszélgetéseit rögzítette, hanem többek között egykori bűntársaival folytatott találkozóit is dokumentálta, melyeket az ügyészség ugyancsak a vád szempontjából lényegesnek talált. Ezek közé tartozik Portik Tamás és egyik strómanja, H. Ádám, illetve volt cégtársa, Drobilch Gábor közötti beszélgetések leirata és hanganyaga. Hármójuk 2005-ben lezajlott beszélgetéséből már olvashattak pikáns részleteket a PestiSrácok.hu-n: Portik a felvétel leirata szerint félve beszélt arról, hogy a hatóságok összefüggésbe hozhatják a médiacézár gyilkosával, Jozef Rohác-csal, és így a Fenyő-üggyel, de szóba kerültek az 1998-as választások előtt történt politikai robbantások is, miszerint azokra Portik és Drobilich energolos cégtársa, D. István adhatott utasítást.
Titkos nyomozás Fenyő és Gyárfás ellen?
Szintén a vádhatóság bizonyítékait erősíti Rohác testvére, Stefán Rohác, Drobilich Gábor és Portik Tamás közötti találkozó hanganyaga, amely azt is bizonyítja, hogy az Energol-vezér még a legbizalmasabb beszélgetéseit is rögzítette, a rendőrkézen lévő felvételek pedig manapság rengeteg álmatlan éjszakát okozhatnak volt bűntársainak. Figyelemre méltó az is, hogy a főügyészség információink szerint említést tesz a vádiratban egy rendőri feljegyzésről, amely „Fenyő János és Gyárfás Tamás kapcsán folytatott operatív (vagyis titkos) nyomozásokról” szól, azaz, ebből arra lehet következtetni, hogy már a gyilkosság előtt a két médiacápa nyomában voltak a szolgálatok. A Gyárfás elleni nyílt nyomozásnak van is nyoma, hiszen a már többször említett kaposvári ügyben végül vádemelésig jutott az eljárás, Fenyővel kapcsolatban azonban ilyenről nem tudni, igaz, bizalmasa-pszichológusa, Perczel Tamás említést tett arról, hogy Fenyőt a halála előtt megfigyelhette az egyik magyar titkosszolgálat, hiszen profi lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, a médiamogul irodája mellett.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS