Jóváhagyta kedden este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény a ratifikációs folyamat következő szakaszaiba lépjen. Rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás ratifikációjára kidolgozott, rendkívül feszes kormányzati menetrendet. Boris Johnson miniszterelnök szerint a kialakult helyzetben a kormány akkor jár el felelősen, ha felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli Brexit lehetőségére; hangsúlyozta ugyanakkor, hogy így, vagy úgy, de kilépnek az EU-ból, mégpedig azzal a megállapodással, amelyet a Ház éppen most hagyott jóvá.
A második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről. Mindezek után kérdésessé vált – bár elvileg továbbra sem lehetetlen –, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis rendezett, megállapodásos módon. Az öt és fél órás vita után megtartott első szavazáson a képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra. Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért Brexit-megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek – ha, és amikor a ratifikációs folyamat újraindul – az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. A megállapodásról tartott kedd esti általános jellegű szavazás eredményének mégis különös jelentőséget ad, hogy a Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is –, amely a kilépési feltételeket rögzíti.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet. A jelenlegi kormányfő, Boris Johnson kormánya azonban – tekintettel a közeli, egyelőre jövő csütörtökön esedékes Brexitre – rendkívül feszes menetrendet terjesztett be a megállapodási törvénytervezet tárgyalására. Ennek alapján – ha a képviselők kedden ezt a programindítványt jóváhagyták volna – a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna. Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt. A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet száztizenöt oldalas, de a kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a négyszáz oldalt. A Downing Street kedden, még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését. Boris Johnson azonban a ratifikációs menetrend 322-308 arányú leszavazása után végül nem jelentette be a Brexit-megállapodás törvénytervezetének visszavonását, közölte ugyanakkor: tárgyalásokat kezd az EU-tagországokkal arról, hogy mik a további szándékaik, és amíg nincs döntés, a brit kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot.
Johnson ezzel arra utalt, hogy szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig; ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. Mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt. A ratifikációs menetrend keddi alsóházi leszavazása után azonban a brit kormányfő egyenes utalást tett a Brexit halasztására, úgy fogalmazva: jóllehet kormánya változatlanul az október 31-i kilépést pártolja, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, csalódással veszi azonban tudomásul, hogy a Ház ismét a késleletetésre voksolt, ahelyett, hogy megszavazta volna a menetrendet, amely garantálta volna az október 31-i kilépést a Brexit-megállapodás alapján. Johnson hozzátette: a kialakult helyzetben a kormány akkor jár el felelősen, ha felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli Brexit lehetőségére; hangsúlyozta ugyanakkor, hogy így, vagy úgy, de kilépnek az EU-ból, mégpedig azzal a megállapodással, amelyet a Ház éppen most hagyott jóvá.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS