Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, amiért az Orbán-kormány nem hajtotta végre az Európai Bíróság civil törvényről szóló döntését – írta meg a HVG oldalán az EUrológus. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra. A kormány válaszától függően a testület újabb keresetet nyújthat be, amelynek során pénzbírság kiszabását is kérheti. 2017 óta a civil szervezeteknek kötelezően fel kell tüntetniük, kitől és milyen pénzeket kapnak, így derülne ki, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek-e.
Mint a hosszú összefoglalóban azt írja a szerző:
a korábbi ítélet szerint a civil szervezetekről szóló magyar törvény EU-s jogot sért, azzal ugyanis, hogy Magyarország nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezeteket és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyeket hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.
Az Európai Bizottság indokolása szerint az Európai Bíróság 2020. június 18-i ítéletében megállapította, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvény („Átláthatósági törvény”), amely azt írja elő, hogy a külföldről támogatott civilszervezetek kötelesek a támogatás tényét nyilvánosságra hozni, megsérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogokat, valamint az egyesülési szabadság elvét, amelyet az EU Alapjogi Chartája véd.
Leszögezik, hogy a törvényt – amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be az 500 ezer forintot meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, amennyiben az éves támogatási összeg meghaladja a 7,2 millió forintot – 2017-ben fogadta el az Országgyűlés. Kiemelik azt is, hogy a jogszabály értelmében a szervezeteknek fel kell tüntetni az adományozó nevét és a pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon tesznek közzé. Ezen felül minden kiadványukon és a honlapjukon is jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek. A törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezik az említett kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben – fogalmaznak.
Forrás: HVG; Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS