ngo-k átláthatóságáról szóló magyar törvény

Legsötétebb nap: ezentúl csak ideológiai meggyőződésből lehet hazát árulni, pénzért már nem

Ambrózy Áron Magyar ugar május 14.

Tegnap nem sokkal éjfél előtt a kormánypártok benyújtották a parlamentnek a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, ami a költői cím ellenére pusztán arról szól, hogy a magyarországi globalista lerakat munkatársai ezentúl csak ideológiai alapon dolgozhatnak Magyarország ellen. Pénzért nem, illetve ha mégis, azzal rendkívül sokat kockáztatnak. Nem erkölcsileg (az amúgy sem érinti őket), nem büntetőjogilag, hanem a zsebük tartalmára megy ezentúl a játék.

A civil szervezetek mellé állt az Európai Bizottság: újabb kötelezettségszegési eljárás indul

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021 február 18.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, amiért az Orbán-kormány nem hajtotta végre az Európai Bíróság civil törvényről szóló döntését – írta meg a HVG oldalán az EUrológus. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra. A kormány válaszától függően a testület újabb keresetet nyújthat be, amelynek során pénzbírság kiszabását is kérheti. 2017 óta a civil szervezeteknek kötelezően fel kell tüntetniük, kitől és milyen pénzeket kapnak, így derülne ki, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek-e.

Külföldi befolyás a civil szektorban - a XXI. Század Intézet elemzése

Nagy Ervin (színész) Forró drót 2020 június 30.

A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nemkormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt. Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát. - írja a XXI. Század Intézet által publikált elemzés, amely arra keresi a választ, hogy jogosak-e az egyes nemzetközi NGO-k aggodalmai a magyarországi civil társadalom függetlenségével kapcsolatban.

Brüsszel a külföldről finanszírozott NGO-k mellé állt (frissítve Varga Judit nyilatkozatával)

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 június 18.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében helyt adott a Bizottság keresetének, amely a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar törvény ellen irányult. A testület álláspontja szerint a szóban forgó jogszabály többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik, amely érvelés morális és jogi szempontból is aggályosnak tekinthető. Századvég-elemzés.