Az idén tavasszal letarolta a világot a pandémia, amelyet a SARS-COV-2 vírus okoz. Még a járvány előtt, 2017-ben, Bill Gates, a világ egyik leggazdagabb embere és a brit koronához kötődő Welcome Trust nevű alapítvány létrehozott egy szervezetet, amelynek célja oltóanyagok kifejlesztése. A CEPI történetének nagy pillanata 2020 áprilisában jött el, amikor irányítása alá vonta a világ összes vakcina fejlesztését, egy kivételével, mivel az oroszok nem csatlakoztak hozzájuk. Ma úgy néz ki a dolog, hogy akár a Pfizer, akár a Moderna, vagy éppen az Astrazeneca vakcinájában ugyanaz a hatóanyag található, és ennek szellemi tulajdonjoga a Bill Gates által irányított CEPI birtokában van. A magyar ellenzék már csatasorba állt, és a Momentum elnöke, Fekete-Győr András vezetésével követeli ennek a vakcinának a kizárólagos használatát.
A CEPI egy angol mozaikszó, amely The Coalition for Epidemic Preparedness Innovation kifejezés rövidítése, amely egy nemrég alakult, alapítványi formában működő nemzetközi szervezetet takar, három éve hozták létre a norvégiai Oslóban négyszázhatvanmillió dollár kezdőtőkével. Az alapítók között ott van tizennégy ország kormánya, a Bill és Melinda Gates Alapítvány, valamint a brit Wellcome Trust. Ez utóbbi szervezet szorosan kötődik a brit koronához. A CEPI vezérigazgatója az a Richard J. Hatchett lett, aki majd egy évtizedig volt az amerikai kormány első számú virológiai szakértője, és már George W. Bush, illetve Barack Obama elnöksége alatt is szolgált. Természetesen a CEPI egyből irodát nyitott Washingtonban és Londonban is.
Az alapító atyák
Az alapító tagok között ott találhatók fejlett nyugati országok kormányai: Japán százhuszonöt, Norvégia százhúsz, Németország több mint tíz, valamint a Gates Alapítvány száz és a Wellcome Trust ugyancsak százmillió dolláros befektetéssel. A működés első öt évére egymilliárd dolláros finanszírozási célt határoztak meg. A Nature folyóirat az összegyűjtött összegről a következőket írta: ez messze a legnagyobb vakcina-fejlesztési kezdeményezés, amely valaha is járványveszélyt jelentő vírusok ellen irányult. Történt mindez 2017-ben, amikor még senki sehol nem halott a SARS-COV-2-ről. A világjárvány kezdetén, 2019 márciusában aztán az Európai Bizottság azonnal hozzáférést biztosított a CEPI-nek az EU Horizon 2020 programjához, egy hosszabb távú pénzügyi finanszírozási program keretében. Ennek révén az EU pénzügyi kötelezettségvállalása kétszázmillió dollár, amelyet hozzáadnak az eredeti befektetési összeghez, és amely így összesen hétszáznegyvenmillió dollárt tesz ki.
Idén februárban a Bloomberg News arról számolt be, hogy a CEPI a fentieken kívül összesen hétszázhatvanmillió dollárt gyűjtött be Ausztrália, Belgium, Kanada és az Egyesült Királyság kormányának további adományaiból. A Bloomberg szerint a CEPI megoldja a közgazdászok által koordinációs problémának nevezett kérdést. Ez segíthet a kutató és fejlesztő vállalatok és a nagy oltóanyag-gyártók párosításában, a szabályozókkal való együttműködésben a jóváhagyási folyamatok egyszerűsítése és a szabadalmi viták helyszíni megoldása érdekében. Tudományos tanácsadó bizottságában többek között a Pfizer, a Johnson & Johnson és a japán Takeda Pharmaceutical vezetői vannak.
Hivatalos indokolás a CEPI létrejöttének okairól
A CEPI alapfeladata a méltányos hozzáférés volt a járványok esetére, ez az oltóanyagok értékesítését jelenti a fejlődő nemzetek számára megfizethető áron. A meglévő szabadalmaztatott oltásokhoz való megfizethető hozzáférés már régóta aggodalomra ad okot az orvosi közösség számára, és a 2013–2016-os Ebola-járvány idején az oltások megszerzésért folytatott küzdelem nyomán felvetődött aggodalmak voltak a a CEPI megalapításának motiváló tényezői. Ezek az indoklások Richard J. Hatchett nyilatkozataiban hangoztak el.
CEPI – az „önzetlen filantrópok” gyülekezete
A CEPI olyan szerződéseket köt a gyógyszergyárakkal, amelyben megtartja a vonatkozó jogokat, és a szabadalmak birtokosa marad minden körülmények között. A CEPI fenntartja annak jogát, hogy a pénzeszközeivel kifejlesztett szellemi tulajdon licencének bármikor szabadon felhasználhassa oltóanyag előállításához, még akkor is, ha a finanszírozásban részesült és az tulajdonjogát átvevő vállalat később elállt a velük kötött megállapodástól. Vagyis, ha egy gyógyszergyár valamiért abbahagyja a vakcina gyártását, akkor CEPI kereshet egy másik gyártót és tovább adhatja a jogokat. Ezekből világosan látszik, hogy a CEPI „az önzetlen filantrópok gyülekezete”.
Lebegnek a globális térben
Az egészségügyi szakpolitikában a CEPI működését erős kritikával fogadták, egyebek mellett azért is bírálták, mert nem követi a saját átláthatósági politikáját, és megszüntette azt a követelményt, hogy az igazgatótanács felülvizsgálja a saját szerződéseit, vagyis miközben globális befolyásra tesz szert a szervezet, aközben a vezetői senkinek és semminek nem tartoznak elszámolással. Csak úgy lebegnek a globális térben, bár munkájuktól több millió ember élete függ. Hivatalosan a norvég törvények érvényesek rájuk, de központjuk Washingtonban van.
Kína is beadja a derekát
A CEPI eddig nyolcszázhuszonkilencmillió dollárt fordított a COVID-19 vakcina felkutatására kilenc fejlesztővel megállapodva, abban a reményben, hogy legalább néhány sikeres lesz. A Reuters szerint ezek a cégek a következők: Az Inovio Pharmaceuticals Inc. INO.O , a Queenslandi Egyetem, a CSL Ltd CSL.AX , CureVac, Moderna Inc MRNA.O amerikai kormányzati támogatással, a Novavax Inc NVAX.O , az Oxfordi Egyetem az AstraZeneca, Clover Biopharmaceuticals , a Hongkongi Egyetem és az Institut Pasteur által vezetett konzorcium, beleértve a Pittsburghi Egyetemet és a Themis Bioscience-t, amelyet nemrégiben a Merck & Co MRK.N vásárolt meg. Úgy néz ki, hogy most már Kína is beadta a derekát és az egyik legnagyobb vakcinafejlesztő megállapodást írt alá a CEPI-vel. A Reuters a napokban azt írta, hogy a CEPI finanszírozni fogja a fehérje alapú COVID-19 vakcina fejlesztését a kínai Clover Biopharmaceuticals Inc cégen keresztül, amire csaknem háromszázharmincmillió dollárt szán.
Oroszország az egyetlen független fejlesztő
A jelek szerint csak Oroszország nincs benne a CEPI által létrehozott koalícióban, az oroszoknak megvan már Sputnik-V nevű vakcinájuk, amelyről azt állítják, hogy egy adag ára a nemzetközi piacokon tíz dollár lesz, ami fele a vetélytársak árainak. Úgy tűnik, Moszkva nagyobb hasznot remél a saját fejlesztéstől, mint a nyugatiakkal való együttműködéstől. India, Irán és Brazilía már jelezte, hogy szívesen vásárolna orosz oltóanyagot. Magyarország is rendelt tíz adagot a Sputnik-V-ből tesztelésre. Ahogy a Russia Today fogalmazott: ez a szállítmány a szükséges dokumentációval együtt megérkezett a magyar hatóságokhoz olyan vizsgálatok elvégzésére, amelyek segítségével a tudósok eldönthetik, hogy ez az oltás biztonságos-e, hatékony-e, ajánlott-e a magyar emberek számára. Természetesen az Európai Bizottság azonnal reagált és közölte: a Sputnik-V vakcina aláássa a közbizalmat és aggodalomra ad okot az Uniós szabályozók megkerülése.
A magyar ellenzék érzi már a pénz szagát
Persze Magyarország nem lenne Magyarország, ha nem lenne az idegen érdekeket feltétel nélkül kiszolgáló ellenzéke, Fekete-Győr András már élő Facebook-videóban riogatott az ügyben a kormányt támadva, a Momentum vezetője Orbán Viktor miniszterelnök szavaira reagálva azt mondta, a kormányfő és a kormánytagok oltassák be magukat vele először és csak utána adjanak belőle az embereknek. Nem ez az első eset, hogy egy momentumos politikus hasonlóan nyilvánult meg járványügyben. Válaszképpen idézzük Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának megjegyzését: a hasonló hatékonyságú vakcinák közül az ellenzék az oroszt nem hozná be Magyarországra, csak azért mert orosz?
Az uralkodó család: Bill Gates, a Microsoft alapító elnöke és felesége, Melinda a 45. Világgazdasági Fórum egyik ülésén a svájci Davosban 2015. január 23-án. Fotó: MTI/EPA/Jean-Christophe Bott
Globális koordináció
Kanyarodjunk vissza a globális helyzethez, tehát vannak a CEPI által koordinált vakcinák, illetve rendelkezésre áll már az orosz oltóanyag. Utóbbi kivételével tehát az összes többi ugyanazt a hatóanyag licencet kapja meg, ami egy központ tulajdonában van, amelyik tetszés szerint bízhat meg cégeket a gyártással. A gyártók annyiban önállóak, hogy ők fejleszthetik ki azt a módszert, amivel az emberi szervezetbe juttathatják a védőoltást. A CEPI nyilatkozatai szerint az céljuk, hogy a világon mindenkihez eljusson a megfelelő gyógyszer. Terveik szerint 2021 végére négymilliárd adagnyi vakcinát fognak legyártatni. Ha húsz dolláros darabonkénti árral számolunk, akkor ez legkevesebb nyolcvanmilliárd dollár bevétel egy év alatt.
A helyzet az, hogy át lettünk verve
A világ összes vakcinájának nagy részét a CEPI fogja ellenőrizni, ami egy magánalapítvány. Igaz ugyan az, hogy az alapítók közt vannak bennfentes kormányok, de az igazi főszponzor a Bill és Melinda Gates Alapítvány. Ez az alapítvány egyébként a génmanipulált vetőmagok jogainak legnagyobb birtokosa szerte a világon, vagyis Bill Gates rátenyerelt a modern és most kifejlődő biogenetikai iparágra. Ennek nemcsak Magyarország lesz a kárvallottja, hanem tulajdonképpen a Föld összes népe és országa.
Forrás: Reuters, Russia Today, Global Times, BBC, Wikipédia. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Facebook
Twitter
YouTube
RSS