A magyar emlékezet alapvetően nem őriz pozitív élményeket a Habsburgokról, ugyanakkor mégiscsak a Habsburg uralom vége felé kezdett el hazánk felzárkózni Európához az évszázados lemaradottságából. Abból a lemaradottságából, ahová a Habsburg uralom kezdetén, a rajtunk keresztülhúzódó szultáni–császári frontvonal miatt zuhant. Ebben a felzárkózásban kulcsszerepet játszott egy olyan Habsburg, aki mecénás polihisztor módjára sok mindenbe belevágta a fejszéjét, és akár még a saját uralkodói családjával is konfliktusokat vállalt Magyarország érdekében. József nádor, a legmagyarabb Habsburg személye és élete a Habsburg Történeti Intézet által Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából rendezett konferencián elevenedett meg pár napja.
A nádor élete és működése teljesen egybeesett a reformkorral, amikor számos nagyformátumú szövetségest talált idehaza az ország modernizációjához. Az Egy modern fővárosért – József nádor és Pest-Buda címmel megrendezett konferencián rövid előadások váltották egymást gyors egymásutánban, így amint Schmidt Mária, fogalmazott a zárszavában, ez inkább csak ízelítő volt egy elkötelezett, nagy munkabírású, színes egyéniség életéből, amelyet egy teljes kutatási program dolgoz majd fel a közeljövőben, jóval mélyebb merítéssel. A Habsburg származású nádor az élet sok területén tudott maradandót alkotni – mondta a Habsburg Intézet főigazgatója.
Ezt, a József nádor életén is túlmutató szerteágazó tevékenységet mutatták be a korszak különböző területeivel foglalkozó történészek. A tisztségét több, mint ötven éven át viselő Habsburg sarj szinte mindenütt ott volt támogatólag, ahol valaki – akár gazdaságilag, akár kulturálisan – az ország, és különösen Pest-Buda felemelésén ügyködött. Felkarolta a konferenciának is helyet adó Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár megalapítását, és Szépészeti Bizottságot alapított, a városrendezéssel Hild Józsefet megbízva. Ez már csak azért is szükséges volt, mert mint a konferencián kiderült, a 18. század végén nagyjából tízezres lakosú Pest a rá következő fél évszázadban a technikai fejlődés több ágában is élen járó, ugyanakkor a magyar nemzeti identitást, a magyaros viseletet is újra felfedező, százezres nagyvárossá duzzadt. Ennek a fejlődésnek kiemelkedő mecénása volt József nádor.
József nádor magyar viseletben a konferencia plakátján (fotó: Habsburg Történeti Intézet)
Ipari és nemzeti fejlődés kéz a kézben
A számára oly fontos iparfejlesztés ráadásul erősen nemzeti karakterű volt, összefonódott az erősödő nemzeti öntudattal – derült ki a konferencián. Külön érdekesség, hogy a Himnuszt legelső alkalommal egy gyárban, méghozzá az Óbudai Hajógyárban énekelték el a Széchényi gőzhajó 1844-es vízre bocsátásakor, a Nemzeti Színház kardalosai. Ezt a gyárat a József nádor által alapított hajózási cég telepítette Óbudára 1835-ben, az egész magyar iparosodásnak nagy löketet adva, és a következő évben vízre is bocsátották az első itt készült gőzhajót, az Árpádot. Ez a hajó huszonnégy óra alatt megtette a Pest–Pozsony távolságot, ami óriási előrelépést jelentett abban a korban. Elhangzott azonban a legelső pest-budai tömegközlekedési eszköz neve is: a Carolina gőzhajót 1817-ben bocsátotta vízre Sellyén a tervezője, Bernhard Antal, ám nem tudta sikerre vinni a szabadalmát, csupán 1820-ban használták a pest-budai átkelőnél, de még bérlet, sőt gyerekjegy is létezett rá. Hamarosan a József nádor által alapított cég hajói vették át a járatokat, majd elkezdődött az Óbudai Hajógyár sikertörténete.
A szárazföldi tömegközlekedésben is ekkor történtek az első lépések – a nádor sok új technológia meghonosodását támogatta. Az általa támogatott első vasút, a kőbányai lebegővasút hamar kudarcba fulladt – a pályaelemeit később a Lánchíd építésénél hasznosították –, majd a nádor még éppen megérhette, hogy 1846-ban elindult az első menetrendszerű személyvonat Pest és Vác között.
Az Óbudai Hajógyár, az ország egyik első gyárának szerelőcsarnoka (kép forrása: pestbuda.hu)
A rendi hadsereg meghaladásával idegen nyelvű tisztek lepték el a hadsereget, ami megszülte a nemzeti tisztképzés igényét. Ezt akarta megoldani a legmagyarabb Habsburg a magyar tiszti iskolával, a Ferenc császár feleségéről elnevezett Ludoviceummal (a császárné komolyabb összeget ajánlott föl a célra a koronázási tiszteletdíjából). A sok-sok akadályoztatás miatt a Ludovika végül csak 25 évvel a halála után nyílt meg, ám az érdemei így is elvitathatatlanok benne.
Habsburgból „Kleine Rákóczi”
József nádor akár uralkodó bátyjával, az osztrák császár és magyar király I. Ferenccel is vállalta a konfliktust a magyar érdekekért, de alapvetően a közvetítés volt a célja Bécs és Magyarország között. A szakmája szerint kertésznek kitanult, modern nevelést kapott, több nyelven beszélő, művelt főherceg magyarul is elég jól megtanult, remekül érezte magát a kis német hercegségekhez képest jóval nagyobb távlatokat kínáló országban, és kitartóan küzdött a magyarokról az Udvarban elterjedt szeparatista és forradalmi kép ellen, amely a Martinovics-féle jakobinus összeesküvés után alakult ki. Később ő lett gunyorosan a „Kleine Rákóczi” a dinasztiában. A szabadságharcot és az annak leverése után következő, elnyomó, németesítő neoabszolutizmust már nem érhette meg, ám 1847-es halálával nem ért véget a hatása: amit életében tett Magyarországért, az az ország dualizmus idején végbement, rendkívüli gazdasági, ipari és kulturális kivirágzásában csúcsosodott ki.
Alcsúti birtokán, a szovjet hadsereg átvonulásával végromlásba taszított, mára csaknem teljesen elpusztult kastély körül mintagazdaságot alakított ki, de a Városliget kiépítésénél is oroszlánrészt vállalt, ahogy a Margitszigeten is egy nagy kiterjedésű park létrejötte fűződik a nevéhez. Emellett kulturális és humanitárius egyleteket támogatott, és úgy általában nehéz olyan fejlődési epizódot találni a 19. századi Pest-Budán, illetve Budapesten, amelyen ne lenne rajta a kéznyoma. Az ő élettörténetét feltáró kutatási program ezt a rendkívüli munkásságot, számos esetben akár meglepő összefüggéseket tárhat majd a nagyközönség elé.
Esti Kornél
2023-11-21 at 19:12
Bukohill2023-11-21 at 19:05
🙂
.Az 1867-es “Kiegyezés” nyomán a Habsburgok (Rothschild bankház) ugyanazt a banki eladósítás-kifosztás trükköt alkalmazták, mint Gyurcsányék, majd 1 millió galíciai ukránt betelepítettek. Eredmény: Trianon, 1919, Rákosi és most Gyurcsányék, meg Donáth Kacsáék.
Boros Imre írja:
“Magyarország osztrák (gyakorlatilag Rothschild) bankterep volt és maradt az 1867-es kiegyezés után is. A magyar
partner csak 1878-ban lett társtulajdonos a közös központi bankban (Osztrák–Magyar Bank), de a
Rothschildok szinte a kiegyezési okmányok aláírásának pillanatában újabb kereskedelmi bankot
alapítottak Általános Magyar Hitelbank néven és az általuk birtokolt Creditanstalt tulajdonlásával.
Röpke egy évtized után ez a bank képviselte a hazai banktőke több mint felét, ez lett az állam
számlavezetője és hiteleinek ügyintézője. Az 1848–49-es szabadságharc „vívmányai” közül a katonai
vereséget követően csak a termőföld szabad forgalmazása maradt meg, és ez jól jött a hitelezési
üzletnek, de nem annyira a heveny sebességgel fejlesztési hiteleket felhalmozó birtokosoknak.
Az 1873-ban kiprovokált hatalmas tőzsdei gabonaáresés sok birtokost vitt csődbe, és tömegesen
tette a jelzálogok kapcsán a birokokat megszerezhetővé, amivel rendkívül megritkult és kicserélődött
a történelmi középosztály. Talán ez is egyik magyarázata annak, hogy Deák Ferenc, a kiegyezési
tárgyalások motorja, többszöri unszolás ellenére sem vállalta a miniszterelnöki megbízatást.”
.
Bukohill
2023-11-21 at 19:09
Gerő kapcsán, íme a házi feladat Fürjes rajongóknak:
https://infostart.hu/belfold/2023/01/11/budapest-diszpolgara-cimet-javasol-a-kedden-elhunyt-szabadelvu-professzornak-furjes-balazs
Vak Bottyán
2023-11-21 at 19:05
“Cum Deo pro Patria et Libertate!
Istenért, a Házért és a Szabadságért”
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc
Bukohill
2023-11-21 at 19:05
Esti Kornél 2023-11-21 at 02:19
“Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából konferencia kezdődött csütörtökön József nádor életművéről a Magyar Nemzeti Múzeumban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fenntartásában működő Habsburg Történeti Intézet rendezésében.”
https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/11/konferencia-a-legmagyarabb-habsburgrol
Tehát, van nekünk Habsburg alapítványunk, továbbá rejtett Habsburg intézetünk is(tetves főigazgatóval), nehogy árvának érezzük magunkat.
Elmondhatatlanul szerencsések vagyunk, hogy mérhetetlen számú kenyérpusztítót tarthatunk el, akik mind az álarcos hóhérkirályok családi brigádját fényezik.
Forgács Balázs
2023-11-21 at 15:19
Ott baszódjon meg az összes Habsburg fattyú !
Kérjük vissza a történelmünk, várainka, etc .. Uff!
ViAM
2023-11-21 at 14:02
“Schenkhyalfonz”
2023-11-21 at 11:54
Gondolja, hogy a Jóisten tett igazságot a morfinista, félhülye, nyamvadt (azért fotózták mindig derékból, hogy valahogy látszódjék) fiával a szifiliszesnek? Inkább a papa tett róla, de a Habsburgok a titkosított iratokat, ígéretük ellenére nem fedték fel Zita halála utána. Sőt máig sem.
Schenkhyalfonz
2023-11-21 at 11:54
Ferenc Jóska esetében a Jóisten igazságot tett Rudolf halálával, meg a szlávbuzi Ferenc Ferdinánd eliminálódásával.
A Habsburgok – szerintem – jobb választás voltak nemzetpolitikai szempontból, mint a csatába nem túl elhamarkodottan elinduló, a török csicskájává váló Szapolyai (igaz viszont, az öccse elesett főúrhoz méltóan Mohácsnál), meg főleg az alkalmatlan (személyében és hitében) fiacskája.
Hesslerezredes
2023-11-21 at 09:48
DörrögZuldán2023-11-20 at 20:42
Figyelemre méltó, amit írt, de ha jól tudom később (végig) Habsburgnak hívták magukat, maximum Habsburg-Lotharingiai háznak.
És szerintem az aradi gyilkosságokkal örökre ki is írták magukat a magyar történelemből a jövőre nézve is.
Péter Pál Gonda
2023-11-21 at 09:47
Éljen a Nagyságos Fejedelem- Vivát Rákóczi!
Péter Pál Gonda
2023-11-21 at 09:46
Részemről: Vivát Rákóczi!
ViAM
2023-11-21 at 09:32
A kritika nem V.K.L-nak szól, de szomorú, hogy honunkban megint megerősödni látszik a Habsburg-imádat, amelyet a szabadkőműves páholy tagjai próbálnak ránk erőszakolni. A jelek egy éve érzékelhetőek jobban bizonyos személyek színre lépésével…
TS
2023-11-21 at 08:36
bl, igen, mint sok más is.
A hajógyárnál lehetett hivatkozni arra, hogy főleg szovjet megrendelésre dolgoznak, azok meg nemigen fizetnek. Érdekes módon másoknak (német cégek) fizettek…
Pharmacyli
2023-11-21 at 07:20
A lotharingiaiak az akkori kor migraciojanak levezetésével megagyaztak trianonnak. Mária Terézia alatt 200 asszonyt, gyermeket S oreget mészároltak le Madéfalván. Ez, a habsburgok által szított román támadások okoztak a székelyek kivándorlást Moldváva
bl
2023-11-21 at 04:45
Óbudai Hajógyár. Ez a “zászlóshajó” a rendszerváltáskor ment tönkre. Egy cégnek mindig teljesen bizonytalan jövője, bármennyire is fényes a múltja.
Esti Kornél
2023-11-21 at 02:19
Bukohill2023-11-20 at 21:14
A Habsburg Intézetet most Prőhle Gergely fővakoló irányítja, aki Demkóhoz és L. Simonhoz hasonlóan, régi, megbízható hamis realistája Soroséknak.
A Bábjátékos Rothschild bankház a Habsburgok óta változatlan.
Bukohill
2023-11-20 at 21:19
1919-ben és 1944-ben
Bukohill
2023-11-20 at 21:14
Úgy a lemaradottságban, mint annak a fenntartásában oroszlánrésze volt a Habsburgoknak. A Habsburg Történeti Intézet jogi önállósága 2010-ben(2011-ben? Már az is beszédes, hogy a net szerint maga Gerő – az igazgató – sem tudja eldönteni, hogy mikor) megszűnt, és betagolták a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványba. Nehogy nélkülözzünk, 2016-ban az országgyűlés követelésére létrejött a Habsburg Ottó Alapítvány.
https://web.archive.org/web/20161027195135/http://www.hirado.hu/2016/09/21/letrejohet-a-habsburg-otto-alapitvany/
Valóban akadnak meglepő összefüggések, József nádor unokája József Ágost főherceg(nagyon szeretett volna nádor is lenni, de Tisza beelőzte, amiért később a maga módján állt bosszút) egészen 1944 októberéig az MTA elnöke volt, ő nevezte ki Károlyi Mihályt, majd 1918-ban és 1944-ben is jelentkezett kormányzónak, de az antant és Adolf jobban ismerték őt, mint hazai népszerűsítői.
DörrögZuldán
2023-11-20 at 20:42
Nem Habsburg, hanem Lotaringiai lenne a rendes vezetékneve az uralkodócsaládnak. Az utolsó Habsburg uralkodónk Mária Terézia volt, aki a nőgyűlölő germánoknál nem lehetett császár.