Az USA, Kína és Oroszország teljesen új típusú nukleáris fegyverek fejlesztésébe kezdett. Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok két kihívója eltökélt abban, hogy új katonai egyensúlyt alakít ki. Ezt jelezik olyan fejlemények, mint az oroszok hiperszonikus fegyverei, a kínaiak hajóépítési láza vagy az amerikai rakétatelepítések a világ számos pontján.
Egyszerre kilenc hadihajó épül
Nemrégiben feltűnt egy légifelvétel a közösségi médiában az egyik sanghaji hajógyárról, amit aztán szépen sorra leközöltek a globális médiumok. A fényképen jól látható, hogy ebben a gyárban egyszerre kilenc hadihajót építenek szorgalmas kínai munkások. Nyolc rombolót, amelyből a mérete alapján kettő inkább cirkáló, és egy ultramodern anyahajót. A Forbes amerikai magazin szerint további két darab 052-es légvédelmi romboló látható félkész állapotban. Ezek általában egyenértékűek az amerikai AEIGES rombolókkal és egyszerre 64 rakétát tudnak szállítani.
Aztán van másik két romboló, amelyek az előbbinél nagyobbak, egyszerre 100 rakétát képesek a fedélzetükre venni, de ezek már olyan nagyok, hogy cirkálónak számítanak. Beljebb még másik 5 romboló látható. Kontextusba helyezve a dolgot: az angol flottának példának okáért jelenleg 6 ilyen kategóriájú rombolója van. És készül még egy műhold- és rakéta-követőhajó is, amely úgy néz ki, mint egy kereskedelmi óceánjáró, ám hatalmas antennái vannak.
Legbelül látható egy repülőgép-hordozó, ami szintén már félkész állapotban van; a feltételezések szerint olyan mágneses katapultokkal lesz felszerelve, mint az amerikai Ford osztályú anyahajók. A Forbes megjegyzi, hogy ez csak a sanghaji hajógyár, Kínában pedig még több gyár létezik és máshol is gyártanak hadihajókat. Az amerikai lap megállapítja:
A világ tengeri egyensúlya változik.
Az amerikai elemzők az egész láttán vakarják a fejüket. Ahogy az egyik fogalmazott:
A szovjetek sohasem voltak képesek megközelíteni az amerikaiak technológiai fölényét. Ugyanez nem igaz Kínára.
Úgy tűnik, hogy az ázsiai nagyhatalom a katonai fejlesztések fő irányát a haditengerészetben látja. Ha egyszer elkészülnek vele, akkor a kínai néphadsereg képes lesz a Föld bármely pontjára kirajzani és ott aktívan harcolni. Peking ebben a flottaépítési versenyben kihasználja az ipari fölényét, hiszen ma is a világ legnagyobb kereskedelmi hajógyártója. Az oroszok szintén figyelik a fejleményeket és segítenek, ahol tudnak, persze nem ingyen. Egy orosz elemző úgy véli, hogy a kínaiak már rendelkeznek a legfejlettebb felszíni tengerészeti technológiákkal. Amiben lemaradnak, az a tengeralattjáró-technológia, ám ebben számíthatnak az orosz importra.
Putyin szerint ők mindenkit leelőztek
Eközben az oroszok sem tétlenkednek, és hadrendbe állították a szupergyors Avangard rakétájukat. Ez aztán valójában csúcstechnológia, olyasmi, amit jelenleg senki nem tud lemásolni. A hangsebesség 27-szeresével képes haladni, anélkül, hogy a hő hatására szétesne. Nem a világűrben jut el a célpontig, hanem a magaslégkörben, ezért szárnyakkal mindvégig kormányozható. Olyan gyors és annyira manőverezhető, hogy a légvédelem örül, ha látja és köszönhet neki. Lelőni azonban esélye sincs. Putyin szerint “feltétlenül sebezhetetlen”. Az oroszok rendelkeznek az Avangard kis testvérével, a Kinzsallal, amely repülőgépekről indítható. És nagy erővel fejlesztik a tengeralattjáróról indítható hiperszonikus fegyvert is. Vlagyimir Putyin alig titkolt kárörömmel nyilatkozta:
manapság egyedülálló helyzet van a történelmünkben – ők próbálnak felzárkózni és nem mi.
Egyetlen más ország sem rendelkezik hiperszonikus fegyverekkel, főleg nem olyanokkal, amelyeknek hatótávolsága kontinensnyi. Putyin megemlítette a Cirkon névvel illetett rakétát, amely hajókról indítható. Repülés közben egy plazmafelhőben bújik meg, és ezért semmilyen radar nem érzékeli. Annyi mindenesetre biztos, hogy az Avangard rakétákból egy zászlóaljat már telepítettek az Uralba. Ha pedig harcrendbe állítják az R–28-as interkontinentális rakétájukat, akkor ezekre fogják felszerelni a kisebb Avangard rakétákat.
Egyébként már Pekingnek is van valamiféle hiperszonikus fegyvere, a rövid hatótávolságú DF–17 rakéta, amely hajók elsüllyesztésére alkalmas. Aztán néhány tucat DF–41-est is telepítettek már Ujguriába. Ezen fegyverek hatótávolsága 15 000 kilométer, és 30 perc alatt képes Amerika bármely pontját elpusztítani. Ennek megcsinálták a tengeralattjáróra telepíthető változatát, amely szintén eléri az Egyesült Államokat.
A Nyugatot nem érdeklik az egzotikus fegyverek
A NATO és ezen belül az Egyesült Államok erre válaszul propagandaháborút folytat és természetesen gőzerővel fegyverkezik. Folyton leszólják az orosz fejlesztéseket, és egzotikus fegyvereknek titulálják őket. Persze ők is elkezdték a hiperszonikus eszközök fejlesztését, de Mark Esper védelmi miniszter úgy véli, hogy “még néhány év kérdése”, és az USA-nak is lesz ilyen csodamasinája. Sőt, olyan nehézbombázóban gondolkodnak, amely szintén rettentő gyors lenne és hamar elérné a célpontját. Az angolok eközben újfajta tengeralattjárókat vettek, amelyekre ultramodern Trident rakétákat telepítettek.
Persze a kínai és orosz nukleáris fegyverkezésre vannak kézenfekvőbb válaszok is. Egyrészt folytatják Lengyelországban és Romániában az elhárító rendszerek telepítését. Ezek a Patriot-rendszerek azok, amelyek felbőszítették az oroszokat. Az Avangard és a többi kütyü éppen ezek kijátszására hivatott. Ám ennél durvább lépés lenne, ha a kínai és orosz határra középhatótávolságú atomrakétákat vinnének. Ezek olyan közel lennének Oroszországhoz, hogy nem lenne ellenük védekezés. Egy Lengyelországból vagy Dél-Koreából indított rakéta ellen aligha tehetnének bármit.
Atomdiplomácia felsőfokon
Ezen a ponton jutunk el a mostani a fegyverkezési verseny alapkérdéséhez: az 1987-ben kötött középhatótávolságú rakétákat korlátozó egyezményhez, amelyet éppen tavaly mondott fel az USA. Ám az érintettek újra tárgyalni kezdtek róla, annyira, hogy Lavrov orosz külügyminiszter még Trumphoz is element Washingtonba, bár a jelek szerint nem sok értelme volt. Amerika azt szeretné, ha ezeken a tárgyalásokon részt venne Kína, és úgy kezelnék Kínát és Oroszországot, mintha szövetségesek lennének. De Moszkva szerint nekik Kína se kutyájuk, se macskájuk, pláne nem szövetségesük. Csupán stratégiai partnerük, ami ugyebár csak a barátság egy intenzív formája, de semmiképpen sem katonai szövetség. Kína is teljes szívből drukkol a másik kettőnek, és őszinte vágya, hogy megállapodjanak, ám ők ebben nem akarnak részt venni. Tehát akárhogy is csűrik-csavarják, a lényeg az, hogy Kína szabad kezet kapna a nukleáris fegyverkezésben, amit az USA nem fogadhat el. Az oroszok pedig hiába dumálnak összevissza, akkor is Kína malmára hajtják a vizet, és összejátszanak vele.
Eléggé úgy tűnik, hogy Kína és Oroszország véget szeretne vetni az USA katonai fölényének. Persze az a jövő kérdése, hogy meddig mennek el a céljuk elérésének érdekében. Valójában mennyit hajlandók erre költeni? Kína gazdasági növekedése most is gyorsabb, mint az USÁ-é, ám az oroszok helyzete ennél jóval ingatagabb. Továbbá az USA forrásai se korlátlanok, bár jelenleg évről évre tetemes mértékben növelik a katonai kiadásaikat. Azt se lehet tudni, hogy a Kína iránt érzett feltétlen bizalmuk meddig tart? Elképzelhető, hogy idővel inkább a két nagy közt a mérleg nyelvét kívánják eljátszani, annak mérhetetlen nagy diplomáciai és geopolitikai előnyeivel együtt.
Kína és Oroszország Iránt támogatja
Érdemes kitérni arra is, hogy a Perzsa-öbölben éppen most zajlik egy tengeri hadgyakorlat, Irán, Kína és Oroszország részvételével. Történik mindez akkor, amikor az USA bekeményített Iránnal szemben, és fennáll a veszélye, hogy kialakulhat valami komolyabb konfliktus. Ez egy másik cikk témája lesz majd, de érdemes észrevenni: ha Irán háborúba keveredne az USÁ-val, akkor lennének szövetségesei. Ugyanúgy, mint Venezuela esetében, itt is megjelennének az oroszok és a kínaiak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS