Ma látható utoljára Üllőn a Minden magyar számít! című ingyenes köztéri kiállítás, amely a magyarság oszthatatlanságára hívja fel a figyelmet. A Pest vármegyei kisváros főterén kihelyezett képek magyarok fényképeit ábrázolják szerte a Kárpát-medencéből, ezzel megmutatva, hogy a honfitársaink ugyanolyan magyarok, éljenek bármelyik mostani országban. Az viszont visszás, hogy ennek az üzenetnek a fogadtatása idehaza, a csonkahonban korántsem ugyanolyan, és ez nem is csak azon múlik, hogy jobb- vagy baloldali vezetésű városról van szó…
A megnyitót és az első helyszínt biztosító, 12 ezres Üllő a legnagyobb lélekszámú település, ahova eljut a vándorkiállítás a következő hetekben. Kissné Szabó Katalin polgármester elmondta, hogy a kiállítással a Patrióták keresték meg, akikkel már hosszabb ideje együttműködik a város. Az ő kezdeményezésére tették március 15-re a megnyitót, a kiállítás pedig ezen a héten látható Üllő felújított főterén. Felvetésünkre, hogy a minden mai országhatártól viszonylag távol fekvő városkában indult útjára egy külhoni magyarokkal foglalkozó kiállítás, így válaszolt:
„Mindannyiunk felelőssége, hogy bárhol éljünk mi magyarok, összetartsunk. Bízom benne, hogy mindenki, aki ezt átgondolja, fontosnak érzi ezt a kiállítást is.”
Egybecsengenek ezzel a Patrióták elnökének, Hetzmann Róbertnek a szavai, aki a megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy Trianon a sorsunkat meghatározó alapkörülmény lett mind a mai napig, és szétszakítottságban ugyan, de lelki egységben kell küzdenünk a megmaradásért. Szavai szerint a kiállítás azoknak is üzen, akik mellett elment a magyarságélmény:
„Nemcsak az a magyar, aki Magyarországon él. A jelenlegi államhatárokon túl is élnek testvéreink, akik ennek a nemzetnek ugyanolyan elidegeníthetetlen tagjai, mint a határokon belül élők. A határon túli és határon inneni magyarokra való felosztásnak ezért sincs létjogosultsága, mert nincs első- vagy másodosztályú magyarság.”
Elmondása szerint bőven van még mit pótolni ilyen téren, mert a bolsevik rendszer és az utódhálózat lélekmérgezése felfoghatatlanul súlyos károkat okozott. Egy friss történettel támasztotta alá ezt. Miközben építették a kiállítást Üllőn, egy érdeklődő kislánynak az anyukája kezdte magyarázni az egyik portré melletti kis térképen, hogy mekkora volt Magyarország régebben, és mekkora most.
„Akkor a bácsi nem is magyar?” – kérdezte a kislány.
„Hát, csak félig-meddig” – válaszolta az anyuka.
Miért nem juthat el a nagyvárosainkba a külhoni magyarokról szóló üzenet?
A Minden magyar számít! kiállítás a remek portréfotók ellenére kétségtelenül nem a látványvilágról, hanem a markáns üzenetről szól, amelynek ott lenne a helye nagyvárosokban is. Ez azonban nem valósul meg. Az okokról kérdeztük Hetzmann Róbertet, aki elmondta, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon Budapesten és több nagyobb településen választottak az emberek globalista szemléletű vezetést, ami eleve leszűkíti azon városok körét, ahol szóba jöhet egy patrióta szemléletű kiállítás. Nemcsak ez jelent azonban problémát.
„A nagyobb településeket illetően eléggé vegyesek a tapasztalataink. A számos gyümölcsöző együttműködés mellett sajnos olyan városvezetésekkel is akadt már dolgunk, amelyek mintha csak félszívvel képviselnék azokat az értékeket, amelyeket egyébként a kormányzat is támogat”
– mondta.
Hogy miért? A jobboldali, nemzeti erők sokszor a helyi erőviszonyok óvatos méricskélésével vannak elfoglalva, és nincs bátorságuk kimerészkedni az identitáspolitika terepére – amit a globalista erők ugyanakkor bátran megtesznek az általuk felkarolt identitások (pl. LMBTQ) ügyében.
Mint Hetzmann Róbert mondja, megvan a Patrióták véleménye erről az önsorsrontó gyakorlatról, amely nem áll összhangban a nemzeti összetartozás gondolatát rögzítő Alaptörvénnyel sem, de nem akarnak senkire semmit ráerőltetni. Inkább folytatják az ismeretterjesztést, ahogy tudják. Felhívta a figyelmet, hogy nem a lexikális ismeretanyag átadása a fő cél, hanem azokat kell megszólítani, akik számára Trianon kimaradt a tananyagból, vagy elhitték azt a hazugságot, hogy az csak történelem, amelyen csak úgy túlléphetünk.
„A békediktátum szabta keretrendszerben élünk ma is, minden ötödik nemzettársunk – kétmillió ember – ráadásul az elszakított területeken. Másfelől jó lenne végre gátat vetni a nemzetellenes uszításnak. Választásról választásra elköveti ezt a gátlástalan aljasságot a magyar politika baloldalának egy része, különösen az ’56-os szabadságharc leverésében jeleskedő Apró-klán örökösei, amikor a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga ellen uszítanak, sokszor emberi méltóságukban is meggyalázva azokat, akik az elnyomatásban is hűek maradtak nemzetükhöz.”
Facebook
Twitter
YouTube
RSS