A Mi kérdezünk mai adásában Márkus Richárd cserkész segédtiszt volt a vendégünk, akivel arról beszélgettem, hogy mi is a cserkészet titka. Jelenleg a világ több mint 200 országában vannak jelen, és létszámuk több tízmillió főt számlál. Magyarországon a tagok száma meghaladja a tizenháromezret. Küldetésük, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akik elkötelezettek Isten, országuk, önmaguk identitásuk mellett, és ezáltal egy egészséges társadalom tagjai legyenek. De szó esett arról is, hogyan lehetséges az, hogy egy olyan ifjúságnevelő mozgalom, mely a kommunista rendszerek elviselhetetlen szervezetei voltak, a mai napig működnek, annak ellenére, hogy több évtizedig csak a berkek alatt létezhettek.
Nagyon sok olyan bátor pap, cserkészpap, vezető volt, akik ennek a nyomásnak ellenálltak, és a komoly börtönbüntetést ne adj Isten halálbüntetést is vállalva azt mondták, hogy ők tovább is ezek az elvek szerint fogják nevelni a fiatalokat
– mesélte Richárd, majd folytatta:
Az egyik ilyen, talán legkiemelkedőbb ilyen kezdeményezés az indián mozgalom volt, aminek Cseh Tamás is tagja volt. Keresztényi alapokon a cserkészmódszertannak megfelelő pedagógiával rendelkezett.
Itt igazából mindent átfordítottak Indiánosra: a Jóisten az a nagy szellem volt. Az őrsök, a törzsek voltak. Szóval, így mindent lefordítottak.
Arra a kérdésre, hogy mennyi cserkész áldozatról tudhatunk, a cserkész segédtiszt ezt válaszolta:
Rengetegről. Sajnos ők kevésbé kapnak hangot. Célom, hogy őnekik is ugyanúgy, ahogy az ’56-os hőseinknek, ők is kellő figyelmet kapjanak
– zárta gondolatait Márkus Richárd.
Ormay József
2023-06-14 at 23:02
Őszinte örömmel hallgattam végig Márkus Richárd cserkésztestvéremmel készült riportot. Különösen megragadott, hogy a cserkészet eredetéről, és benne a magyar cserkészet történelméről, hagyományiról beszélt. Hogy miért?
Sajnos, ez a kitűnő, a fiatalok nevelésével, mint életformával foglalkozó mozgalom méltatlanul kevés nyilvánosságot kap, pedig Magyarország jövő nemzedékét hivatott emberebb emberré, magyarabb magyarrá nevelni. A szűk ismertség talán magyarázható, hiszen ma számtalan működő ifjúsági szervezet van hazánkban, míg a 1930-as, 1940-es években csak ujjainkon is megszámolható működött, és azok közül a cserkészet a 30-as évek végén a maga közel 50000 tagságával a legismertebb volt. Ismerem az akkori működésünket a maival együtt. 1938-ban lettem cserkész (akkor még farkaskölyök), majd betiltásunkat követően 2002-2005 között a Magyar Cserkészszövetség főtitkári szolgálatát láttam el. A betiltás alatt is aktív cserkészéletet éltem csapatommal együtt, persze titokban, hiszen ez akkor életveszélyes volt.
A hozzászólás nem a hosszadalmas beszámolók műfaja, ezért csak annyit, hogy a betiltás előtti évekről meglehetősen bő irodalom áll rendelkezésre (igaz, „papíralapú” formában), de az újjáalakulás utáni időszakról is rengeteg cikk, beszámoló, tanulmány, cserkésznapló található, ráadásul egy nagy részük már digitálisan. A köztes évek történéseiről pedig a még élő tanuk beszélhetnének. Ezek összefoglalása, mondhatnám szinte egy „regény” alakjában megírt történelem nagyon hiányzik, ez talán segítene szélesebb körű ismertetésünkhöz. Ezért örültem nagyon annak, hogy Richárd cserkésztestvérem megalkotna egy ilyen művet, mert a magam 92 évével nem vállalkoznék erre a nem könnyű, de igen hálás feladatra. Akkor talán még a média is többször foglalkozna a cserkészettel, ismertebbé téve ezt a kiváló mozgalmat. Ehhez kívánok Neki, és az esetleg hozzá csatlakozni kívánó munkatársainak cserkészköszöntéssel Jó munkát!
Ormay József (cserkész nevén Toci bá’) cserkésztiszt.
Orientál
2023-06-14 at 11:08
Manapság a hozzánk közel lévő iskolában nyoma sincsen a cserkészetnek.
Csak szólok
2023-06-14 at 05:23
Welszibard!
Kőrösi Csoma Sándor (1784 – 1842) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója. 1815-ben tanulmányai során Göttingenben megismerkedett az akkor divatba jövő Kelet-kutatással. 1819-ben indul el keletre, hogy megkeresse a magyarok őshazáját.
Netta
2023-06-14 at 05:20
Kötelező volt kisdobosnak, úttörőnek lenni. Minden általános iskola egyúttal kisdobos (alsó tagozat) és úttörő csapat (felső tagozat) is volt.
Ideológiailag kommunista, de szervezetileg és részben a programjában a cserkészeket másolta: őrsök , egyenruha, nyakkendő, természetjárás, stb.
1967-ben, az átlag 480 diák közül, a mi iskolánkban egyetlen testvérpár nem volt kisdobos és úttörő. Mélyen vallásosak voltak. Minden vasárnap öltönyben mentek a reggeli misére.
Welszibard
2023-06-14 at 00:07
A cserkészvezető úr a kommunizmus alatt az indián-mozgalomban látja a túlélést, ahol a vallást is átmentik az indián mítoszba.
Ez talán egy kicsit pontosításra szorul: valóban, ahogy mondja, a Cseh Tamás féle bakonyi táborokban talán lehetett ilyen, de úgy tudom ott épp az indián mítosz volt erős nem a vallás, még burkoltan sem.
Az “ős indián” tábor alapító, Baktay Ervin indológus és Kőrösi Csoma Sándor kutató pedig Western és indián játékokat játszott a barátaival 1958-ig.
Ott egyáltalán nem szerepelt a kereszténység, mert egyrészt Baktay félzsidó származású volt, másrészt pedig hinduista vallású lett Indiában. Viszont voltak az indián táborában öreg cserkészek.
Welszibard
2023-06-13 at 23:46
A cserkészvezető által említett első magyar cserkészcsapatot Kánitz István gimnazista alapította, de ezt nem fogadta el hivatalosnak B.Powell, mivel az alapító zsidó lévén, kihagyta a kereszténységet a cserkészet követelmények közül.
A magyar keresztény egyházak csak ezután kapcsoltak és a történelmi egyházak rögtön megalakították a cserkészcsapataikat. Kánitz István egyik leszármázottja Franciaországban él, pszichológusként dolgozik és egy balliberális párizsi Magyar Klubot működtet.
Érdemes megjegyezni, hogy 1944-ben a magyar cserkészvezetőség a zsidóüldözések során bújtatta és védte Kánitz Istvánt, aki a háború után Franciaországba távozott.