Amíg az ellenzék cselekvés helyett csak beszél, hitvitázik a klímaügyről, addig a kormány dolgozik, gondolkozik, megoldásokat keres és ad, akciókat, konkrét intézkedéseket hirdet, mert mi a klímaügyet nem PR-akciónak tekintjük, mint az ellenzék, hanem megoldandó feladatnak – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. “Az ellenzéktől eddig csak szép szavakat hallottunk. Karácsony Gergely főpolgármester kihirdette a klímavészhelyzetet, de én intézkedést még nem láttam tőle, pedig szócséplés helyett, megoldást kell keresni egy problémára” – mondta a tárcavezető, aki szerint a magyar karbonsemlegességhez szükséges 50 ezer milliárd forintos forrás is előteremthető. Palkovics László portálunknak nyomatékosította, szó sincs Budapest kivéreztetéséről. “Aki Budapest kormányzati hátráltatásáról, forrásmegvonásáról, uniós pénzek elvételéről beszél, az hazudik. Sajnos, Jávor Benedek is erről nyilatkozott Brüsszelben. Nyilván az ilyen hozzáállás az ő politikai megközelítésük, de Magyarország állandó feljelentgetése, bemószerolása a nemzetközi fórumokon szerintem vállalhatatlan módszer” – fogalmazott Palkovics László. A miniszter úgy véli, a kormány a valósággal foglalkozik, és ha valaki reálisan megnézi, hogy mi történt 2010 óta az országban, az országgal, akkor jó kormányzást lát. Az interjúból kiderül az is, Palkovics László mit gondol a Greta Thunberg jelenségről, kitenné-e a gyerekét hasonlónak, és hogyan vélekedik a kampányban még CT-ket, ma már kórházstopot hirdető ellenzékről.
Népszava vagy Index?
Milyen szempontból? Mi a kérdés?
Mondhattam volna persze más ellenzéki médiumokat is, hiszen miniszter úr a baloldali-liberális újságírók kedvence lett, de…
Ön úgy látja, hogy az ellenzéki újságírók kedvence lennék? Nekem nem ez az olvasatom és a tapasztalatom.
Olyan értelemben kedvenc, hogy előszeretettel foglalkoznak az ön személyével és tárcájával, támadják és célkeresztbe vették.
Így már értem a felvetését, és van is ebben igazság, de én inkább a munkámmal és a feladataimmal törődöm.
A munkája, feladatai és döntései miatti ellenzéki támadásokra, csúsztatásokra és hazugságokra ugyanakkor csak kell reagálnia.
Csak a szükséges és egészséges mértékben.
Szóval Népszava vagy Index? Előbbi egy, az uniós pénzek magyarországi prioritásait taglaló minisztériumi ábrát hamisított meg, majd gyorsan megfejelte mindezt azzal is, hogy az ön tárcája csúcsminisztérium lesz mások kárára, míg az Index a diákéveiben vájkált azt állítva, hogy ön KISZ-titkár volt az egyetemen. Kell önnek reagálnia az ilyen támadásokra?
Az előbbire mindenképpen, utóbbira nem feltétlenül, de ha már megkérdezte, akkor kezdjük az Index 30 éves történetével. A Műszaki Egyetemen, a Közlekedésmérnöki Karon, ahol én tanultam, nem a pobjedás, pufajkás, piros telefonos KISZ volt, hanem ha tanulni, gyakorolni szeretett volna az ember, akkor volt egy KISZ-iroda egy stencilgéppel, írógéppel, néhány székkel és asztallal. Akkor azért ültettek oda, mert azt mondták, hogy kell valaki, aki a hallgatók érdekét képviseli, és az nem jó helyzet, ha a kari hallgatói képviselő a gyengébben teljesítő tanulók közül kerül ki, mert akkor személyében támadható. Ebből a szempontból engem nem érhetett kifogás, mert évfolyamelső voltam. Ennyi a történet mindössze. Azt persze már nem írta meg az Index, hogy 1988-ban én voltam az, aki az első hallgatói szervezetet, hallgatói önkormányzatot megalapította a Műszaki Egyetemen. Azt sem írta meg az Index, hogy egy BM-es, bőrkabátos figura rajtam kereste a stencilgépet, pedig addigra az már rég a pincében porosodott rozsdás állapotban. A BM-es küldött meg is nyugodott, hogy akkor azon a gépen én már nem tudok rendszerellenes tevékenységet végezni. Ezek kimaradtak az Index cikkéből.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Beszéljünk is inkább a Népszaváról, mert ön is azt mondta, hogy a napilap durva állításaira és hamisításaira már inkább kell reagálnia, és szerintem is az a durvább támadás, hiszen a Népszava szerint, a kormány kivérezteti Budapestet, az uniós pénzcsapokat elfordítják a fővárostól, mindezt egy minisztériumi ábrával próbálta alátámasztani az újság, amelyről gyorsan kiderült, hogy ócska hamisítvány.
Nettó hazugság volt az egész. A Népszava újságírója tényleg meghamisította az ábrát, pedig Budapest fejlesztése most is ugyanolyan prioritás, mint korábban. A hamisítás belefér az újságírásba? Ezt újságírásnak lehet nevezni? Maga ezt jobban el tudja dönteni, mint én.
Nem fér bele, és nem újságírás.
Köszönöm, szerintem sem fér bele az újságírásba egy ábra, dokumentum meghamisítása. Mint ahogy az sem fér bele, hogy aztán egy politikus erre hivatkozzon, mint ahogy azt Karácsony Gergely tette. Ez politikai hiba volt a főpolgármester részéről, mert a dokumentumban pont nem az szerepelt, mint amire hivatkozott.
Ellenzéki feszültségkeltés, hogy a kormány ki akarná véreztetni Budapestet?
Még egyszer mondom, nettó hazugság. Budapest fejlesztése kormányzati prioritás. Legalább az ellenzéki politikusok elolvashatnák az ide vonatkozó dokumentumokat, ha már erről beszélnek. Aki Budapest kormányzati hátráltatásáról, forrásmegvonásáról, uniós pénzek elvételéről beszél, az hazudik. Sajnos Jávor Benedek is erről nyilatkozott Brüsszelben. Nyilván az ilyen hozzáállás az ő politikai megközelítésük, de Magyarország állandó feljelentgetése, bemószerolása a nemzetközi fórumokon szerintem vállalhatatlan módszer.
Ha már Karácsony Gergely, a budapesti klímavészhelyzet kihirdetése, mint első főpolgármesteri intézkedés is politikai megközelítés?
Eddig csak szép szavakat hallottunk tőlük, zéró cselekvés nélkül. A klímavészhelyzet kihirdetése arra jó, hogy beszéljünk egy problémáról, és ilyen értelemben valóban politikai megközelítés. Közös ügyeinkről beszélni fontos, de távolról sem elég. Leginkább azért tartom kevésnek, mert nem is világos, mit jelent a klímavészhelyzet? Mi történik? Hogyan bontjuk le a klímavészhelyzetet konkrét akciókra? Megtiltják a dízelautók behajtását a fővárosba? Lezárják a rakpartokat? Adókat akarnak emelni? Beszélni persze lehet, de sokkal inkább cselekedni kell, máskülönben a megfoghatatlan, körvonalazatlan óhajok szintjén maradunk. Én rendes mérnökként ezt nem tudom értelmezni. Szócséplés helyett megoldást szeretek keresni egy problémára. A kormány így tesz, határozott céljaink, intézkedéseink és már eredményeink is vannak.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfón bejelentette Magyarország energia- és klímastratégiáját, konkrét intézkedésekkel, akciókkal. A zöld politika és klímaügy eddig a balliberális oldal, az ellenzék témája volt, a jobboldal kevésbé volt aktív a kérdésben. Miért hagyták, hogy az ellenzék tematizáljon és uralja az ezzel kapcsolatos kommunikációs teret?
Eddig valóban úgy tűnt, hogy az ellenzék témája a klímaügy, de amíg az ellenzék csak hitvitázik a kérdésről, amíg csak beszél róla és nem cselekszik, addig a jobboldal dolgozik, gondolkozik, megoldásokat keres és ad, akciókat, konkrét intézkedéseket hirdet. A klímáról, a zöld politikáról, a karbonsemlegességről lehet beszélni, mert az utóbbi egy szép cél, amely mellé oda lehet állítani aktivistákat, akik körbehajózzák a Földet, lehet mellette tüntetéseket szervezni, lehet lógni az iskolából és utcára vonulni, mindent lehet, csak az a helyzet, hogy amikor meg kell oldani ezt a problémát, az már nehezebb. Itt van a különbség a két megközelítés között. Az egyik azt mondja, van egy célunk, beszéljünk róla jó sokat, míg a másik megközelítés azt mondja, ezt a problémát meg kell oldani, cselekedni kell. Utóbbi a konzervatív megközelítés. Magyarország elfogadta, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, amelynek van rögtön három feltétele. Meg kell érteni, hogy mit kell tennünk, meg kell nézni, milyen a jogszabályi környezet és meg kell határozni, hogy ki finanszírozza az akciókat. Mi a klímaügyet nem PR-akciónak tekintjük, mint az ellenzék, hanem megoldandó feladatnak. Mi a célt stratégiákra, konkrét intézkedésekre is lebontottuk. Szerintem a klímakérdés már most is jobboldali téma, hiszen a teremtett környezet megőrzése és továbbadása minden keresztény ember feladata. Megoldásból viszont nincs baloldali meg jobboldali, egyfajta van, hogy tenni kell. Ha csak beszélünk róla, az nem elég, márpedig az ellenzék eddig csak erre volt képes. A kormány megoldásokat is adott, amelyeken két éve dolgozunk. Karácsony Gergelynek most már felelőssége is van, mert hangzatos ígéreteket tett, de a főváros főpolgármestereként előbb-utóbb érdemi lépéseket kellene felmutatnia, és nem úgy, hogy már megint a kormányra mutogat. Szakítania kell a korábbi attitűdjével, arra az útra kell lépnie, mint a kormánynak, mert az nem kerül semmilyen erőfeszítésbe, hogy kihirdette a klímavészhelyzetet, de intézkedést én még nem láttam.
A magyar kormányzati klímastratégia szerint ahhoz, hogy 2050-re karbonsemleges, széndioxid-kibocsátástól mentes legyen Magyarország, ahhoz óriási összeg, 50 ezer milliárd forintnyi forrás szükséges, amely 2050-ig évről évre az éves magyar GDP 2-2,5 százalékát jelenti. Ez a hatalmas összeg előteremthető, és ha igen, akkor honnan?
Valóban elő kell teremteni ezt az 50 ezer milliárd forintot, csak egyáltalán nem mindegy, honnan és hogyan. Álláspontunk szerint ez nem terhelhető a magyar családokra, az adófizetőkre, az élelmiszer, a gáz, a villany ára nem emelkedhet amiatt, hogy elérjük a kitűzött célt. Az átállás költségeinek emberekre terhelése tehát elfogadhatatlan. Márpedig ez a becsült összeg nem kevés. Rejtő Fülig Jimmyjét szoktam idézni, aki azt mondta, hogy ami ezernél több, az már nem létezik. Az 50 ezer milliárd forint előteremtésére többféle megközelítésünk is van, amelyeket a kormányzati honlapra feltettünk. A vállalatok zöldítése és a technológiák egyre olcsóbbá válása is szerepel ezek között, az alkalmazkodás akár üzleti lehetőségként, megtérülő befektetésként is felfogható. 1990 óta 32 százalékkal csökkent Magyarország széndioxid-kibocsátása úgy, hogy közben az iparunkat is át kellett strukturálni. Magyarország valóban klímabajnok, az európai és nemzetközi klímabajnokság élmezőnyében szerepel. 2030-ra vállaltuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában legalább 40 százalékos csökkenést érjünk el, ez reális, teljesíthető cél. A magyar kormány kész megharcolni azért, hogy az unió úgy zöldítsen, hogy közben a strukturális alapok, kohéziós alapok forrásai nem csökkennek, tehát ne Magyarország és más felzárkózó nemzetek kárára költsön klímavédelemre Brüsszel.
A klímastratégiával a magyar nemzeti energiastratégia is összefügg, a kettő harmonizálása komoly kihívás. A szkeptikusok és az ellenzék szerint, nemcsak az 50 ezer milliárd forintnyi forrás előteremtése lehetetlen, hanem a magyar energiaszuverenitás és energiabiztonság elérése is. Mikor érhető el a magyar energiaszuverenitás?
Az energiastratégia valóban összetettebb, de ha megnézzük az irányt, amit a kormány 2010 óta kitérők nélkül követ, akkor látszik, hogy ebben a kérdésben is az energiabiztonság és szuverenitás útján van a kabinet és az ország. A klímastratégia három alapvetése, hogy csökkentsük a kibocsátást, alkalmazkodjunk a változó környezethez, és hívjuk fel az emberek figyelmét a problémára. Az energia esetében a megfizethetőség a legfontosabb szempont, követelmény az alacsony széndioxid-kibocsátású megújuló energiaforrások használata is, miközben a harmadik tényező, hogy mennyire biztonságos az energetikai háttér. Ezt a hármat kell összehangolni. A gáz esetében az import csökkentése és a diverzifikálás a cél, de ugyanez igaz a villamosenergiára is. Magyarország jelenleg az éves villamosenergia felhasználásának több, mint 30 százalékát külföldről veszi meg, de a stabilitás és az ár szempontjából szeretnénk ezt az arányt 20 százalék alá vinni. Ehhez Magyarországon elérhető energiaforrásokat kell használnunk, atomerőműre és napelemekre van szükség, a feltételek adottak.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Miniszter úr mit gondol a Greta Thunberg jelenségről?
Ugyanazt, mint a Karácsony-féle klímavészhelyzetről. Ez a beszéljünk róla kategória, csak figyelemfelkeltésre jó, hogy áthajóztatunk az Atlanti-óceánon egy 16 éves gyereket, és sok esetben méltatlan helyzetbe hozzuk. Ízlés kérdése, hogy jól van-e így, én a saját gyermekemet semmiképpen nem tenném ki ilyen stressznek csak azért, hogy demonstráljak valamit. Álságos, hogy a nemzetközi zöld politikának olyan kampányarcai is vannak, akik nagyon környezettudatos celebnek mutatják magukat, de közben a magánrepülőgépeiken repkednek a világban. Baloldali képmutatás helyett, jobboldali politikai cselekvésre van szükség.
Bár Győrben most a Fidesz tarolt, de október 13-a után számos jobboldali szavazó elkezdett aggódni a 2022-es eredmények miatt. Mit üzen nekik és a Fidesz kritikusainak, köztük Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség korábbi vezetőjének, aki világszínvonalú magyar oktatás- és egészségügyet hiányol, miközben arról is beszélt, hogy szerinte a Fidesz nem a valósággal foglalkozik?
Én úgy látom, hogy az ellenzékkel szemben a kormány abszolút a valósággal foglalkozik: munkahelyteremtéssel, a családok, a fiatalok, a nyugdíjasok támogatásával, az ország biztonságával, a bérek emelésével, adócsökkentéssel, az iskolák, kórházak fejlesztésével. A világszínvonalú oktatás- és egészségügy igényével teljes mértékben egyetértek, de látni kell, hogy ez egy hosszabb folyamat, amelynek már vannak pozitív eredményei. 2016-ban az ellenzéki sajtó fél éven keresztül csócsálta a rossz magyar PISA-mutatókat, de azzal már nem foglalkoztak, hogy az akkor mért tanulók a Magyar Bálint-féle iskolarendszerből jöttek ki, és az eredmények nem a Hoffmann Rózsa alaptanterve alapján tanított diákok teljesítményét mérték. Akkor fél évig hír volt a PISA, most a friss eredmény csak egy óráig volt érdekes az ellenzéki sajtó számára, mert az új adatok már azt mutatták, hogy a teljesítmény egyáltalán nem csökkent, még kicsit nőtt is. Mindez nem véletlen. Az oktatás és egészségügy színvonalának erősítése nagyon hosszú folyamat, amely elkezdődött és zajlik. Összességében én azt mondom, hogy ha valaki reálisan megnézi, hogy mi történt 2010 óta az országban, az országgal, akkor jó kormányzást lát. 3200 milliárd forintnyi forrást fordítunk 1000 kilométernyi gyorsforgalmi út és főutak építésére, további közúti beruházások előkészítésére, lendületesen zajlanak a vasútfejlesztések, iskolák, kórházak újulnak meg, elkészült az egészséges Budapest program, ami egy nagyon komoly terv. Erre mit hallok? Azt, hogy a XI. kerület polgármestere szerint, aki ráadásul maga is orvos, nem is kell Budapestre centrumkórház, de legalábbis nem ott kell felépíteni, ahová terveztük. Bocsánat, de most akkor kell kórház, vagy nem kell kórház? Az ellenzék a kampányban még CT-ket akart, most meg kórházstopot hirdet, nem kér az új kórházból, új CT-kkel? Döntsék el, hogy mi legyen, mert ez így nehéz. Ha a választók a szemüknek hisznek, a tények alapján ítélnek, akkor úgy fogják látni az ügyeket, ahogy azok valójában zajlanak. A következő években is komoly feladatok várnak ránk, amelyeket a gazdaság, a családok és a klíma védelme érdekében végre kell hajtani, és 2022-ig nagyon sokat kell még dolgozni.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS