Nem Lázár János ízlésén fog múlni, hogy lesz-e újabb felhőkarcoló a fővárosban, a Rákosrendező rozsdaövezetének helyére tervezett új millenniumi városközpontról azonban a miniszter több részletet is elárult. Ami biztos, nem egy másik Dubaj építése a cél, hanem egy, a közösségi és befektetői igényeket egyaránt kiszolgáló beruházás kialakítása, amely az ígértek szerint középszerű biztosan nem lesz.
Állíthat–e újabb fallikus szimbólumot magának a kapitalizmus Budapesten egy második felhőkarcoló személyében? – lényegében ez a kérdés foglalkoztatta leginkább az újságírókat azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszter tartott. A rendezvény apropóját azok a sajtóban kiszivárgó hírek adták, amelyek szerint a jelenleg Budapest egyik legkiterjedtebb rozsdaövezetének, a XIII. kerületi rákosrendezői rendezőpályaudvar és környékének hasznosítása kapcsán egy már Dubajban is bizonyító mérnökcsapattal egyeztet a kormány. Mivel Dubajról nem alaptalanul mindenkinek a felhőkarcolók jutnak eszébe, adódott a gondolat, mennyiben rontaná Budapest látképét a közvetlenül a Hősök tere mögött magasodó egy vagy akár több monumentális építmény. Elöljáróban az elhangzottakról:
- Lázár János továbbra sem szereti a felhőkarcolókat, de ez nem jelenti, hogy ne épülhetne egy újabb
- a kormány új millenniumi városközpontot tervez a Rákosrendező rozsdaövezetének környékére az Andrássy út meghosszabbításaként
- a miniszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az egyeztetést a Dubajban már bizonyító tervezőgárdával
- a beruházásba magántőkét is bevonnának, mintegy 5 milliárd eurós értékben
- a Nyugati és a Déli pályaudvart összekötő vasúti alagút terve középtávon is lekerült a napirendről
- új modern közpark is épülne nemcsak Rákosrendezőn, de lehetőség szerint a Nyugati környékén is
- a tervezet meghosszabbítaná az M1-es metrót, megújítaná a vasúti infrastruktúrát, de egy 20-30 ezer fős parkoló is épülne az új városnegyedben
- megvalósulhat a közvetlen gyorsvasúti összeköttetés a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között
Lázár János építési és közlekedési miniszter és Krakkó Ákos, a minisztérium sajtófőnöke; fotó: MTI
Nem Dubaj, hanem Új Millenniumi Városközpont
Lázár János bevezetőjében nem rögtön ezzel a kérdéssel indított, hanem felvázolta a terület hasznosítási ötletének előzményeit, ugyanakkor kiemelve, ha már “mini-Dubajt” emleget a sajtó, akkor az elképzelések volumenét tekintve inkább “maxi-Dubajról” lehetne beszélni, de ő szívesebben nevezné a projektet úgy, mint Új Millenniumi Városközpont. A miniszter ugyanakkor felidézte: Budapest születésének 150. évfordulója kiváló alkalmat teremtett a kormánynak, hogy áttekintse kapcsolatát a fővárossal. Mint kifejtette, bár a főváros az uniós csatlakozás óta is a legjelentősebben fejlődött a magyar települések közül, olyannyira, hogy 2022-re Budapest lett az Európai Unió egyik legfejlettebb központi régiója, az egy főre eső GDP pedig elérte az uniós átlag 156 százalékát, mégis, politikai egyetértés mutatkozik abban, hogy az országnak nagy szüksége van egy világszínvonalú fővárosra. Mint fogalmazott,
a kormánynak eltökélt szándéka, hogy a Kárpátoktól délre a legjelentősebb főváros Budapest legyen.
Lázár János kitért arra, már 150 évvel ezelőtt ez a szemlélet lebegett Andrássy Gyula, korábbi miniszterelnök, később külügyminiszter szeme előtt, amikor a vezetésével, Pest és Buda egyesülésével megkezdődött az a folyamat, amely az 1900-as évek elejére csúcsosodott ki, és amelynek révén megszületett a mai értelemben vett modern Budapest. Mindez nemcsak világszínvonalon, de sajátos magyar stílusban, azaz az építészek nem másoltak más fővárosokat, hanem megpróbáltak egyedi, csak ránk jellemző terveket megvalósítani.
Amikor a kormány áttekintette a főváros helyzetét, akkor nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy a következő tíz esztendőben érdemes volna létrehozni egy új millenniumi városközpontot
– hangsúlyozta Lázár János, kiemelve, a miniszterelnöktől azt a feladatot kapta, hogy az általa irányított minisztérium tegyen javaslatot egy ehhez megfelelő terület hasznosítására. Így került kiválasztásra a MÁV által az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé használt Rákosrendező pályaudvarának környéke, amely a megfelelő beruházások megvalósulásával alkalmas lehet az Andrássy út meghosszabbítására, a millenniumi régi városközpont így találkozna az újjal. A miniszter elmondta, az említett terület jelenleg mintegy 1 millió 300 ezer négyzetméternyi rozsdaövezet, amely részben legális, részben illegális hulladéklerakóként üzemel. A terület hasznosítását tovább nehezíti, hogy a talaj is jelentős mértékben szennyezett, annak rekultivációja minden beruházást meg kell előzzön. Mint hozzátette, a cél, hogy a környezetszennyező állapotok felszámolása után a terület közösségi feladata is megmaradjon, de lehetőség nyíljon a magáncélú hasznosításra, azaz a magántőke bevonására is. Kitért arra is, a tervezet része, hogy a millenniumi földalatti sorsát is rendezik, tehát az M1-es vonalát meghosszabbítják, megvalósul a kötöttpályás vasúti közlekedés teljes rekonstrukciója, a kerékpáros-közlekedés integrációja, de része a tervnek egy 20-30 ezer fős parkoló megépítése is.
Fotó: MTI
Középszerű nem épülhet, csak magyar
Lázár János kitért arra, Orbán Viktor kifejezett elvárása volt a projekttel kapcsolatban, hogy középszerű dolog nem épülhet, és ami épül, az is a magyar építészetet kell képviselnie, éppen úgy, ahogyan a XIX-XX. század fordulóján a szecesszió megszületett. A harmadik elvárás a már korábban is említett közösségi cél fennmaradása volt, azaz, hogy a magántőke bevonása miatt ne szenvedjenek hátrányt a közösségi, közlekedési szempontok, beleértve a zöldfelületeket is. Lázár János kifejtette, e szempontok érvényesülése érdekében az 1 millió 300 ezer négyzetméterből körülbelül 300-350 ezer négyzetmétert a közösségi közlekedési szempontoknak rendelnének alá, a fennmaradó 900 ezer négyzetméterből 60-65 hektár kerülne beépítésre,
a fennmaradó 25-30 hektáron pedig Budapest új, legnagyobb és legmodernebb közparkját hoznák létre részben a vasútpályák lefedésével.
A miniszter ismertetése szerint jelenleg egy államközi szerződés, egy nemzetközi megállapodás van előkészítés alatt, amelynek értéke minimum 5 milliárd euró. Ennek értelmében a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője érkezhet hazánkba, aki egy 5 milliárd eurós beruházásra kap felhatalmazást. Lázár János hangsúlyozta, amennyiben a nemzetközi megállapodás elfogadásra kerül, azt a kormány első olvasatban megtárgyalja, hogy a végleges verziót jóváhagyva megkezdődhessenek a tárgyalások az ingatlanfejlesztőkkel, de ehhez természetesen egyeztetnek majd a Fővárosi Önkormányzattal és a kerületekkel is, hogy politikán felülálló támogatást élvezzen a projekt.
Majd a közösség eldönti, kell-e Budapestnek másik felhőkarcoló
Lázár János újságírói kérdésre kitért arra is, a mai napig úgy gondolja, hogy a Budán megépült Mol-felhőkarcoló esztétikai környezetszennyezés, úgy megépülésében mint kinézetében, ugyanakkor, mint fogalmazott, az „ősbűn már megtörtént”, azaz az első felhőkarcoló megépülése a tapasztalatok szerint hozza magával a többit. A miniszter kitért arra, az építész szakmát is megosztja, mennyiben van szüksége Budapestnek egy újabb toronyházra, ezért alapvetően társadalmi vita kell hogy rendezze ezt a kérdést. Ugyanakkor megerősítette,
az álláspontom semmiben nem változott, továbbra is tájsebnek, építészeti hibának, koncepcionális problémának tartom a Mol-torony megvalósítását.
Úgy vélte, egy komoly társadalmi vita hivatott eldönteni, az jelenti-e a nagyobb értéket Budapest számára, ha a jelenlegi városszövet megmaradásával nem lesz több magas épület, vagy következzen egy új korszak, új építészeti elemekkel.
Nem köteleztük el magunkat a magasház építése mellett a jövőre nézve
-hangsúlyozta.
A vasúti alagút terve lekerült a napirendről
Portálunk érdeklődésére Lázár János elmondta, megfontolás tárgyát képezi, hogyan lehetne a zöldfolyosót a Nyugati pályaudvarig meghosszabbítani, ugyanakkor kiemelte, saját régóta dédelgetett elképzelése, hogy egy nagy zöldítés valósuljon meg a Nyugati mögött. A miniszter kiemelte, a Nyugati pályaudvar funkcióját nem lehet, és nem is akarják kiváltani, ráadásul a befektetőknek is az az érdeke, hogy a repülőtérről a Nyugatiba érkezhessenek a Budapestre érkezők. Kérdésünkre válaszolva arról is beszélt, hogy Rákosrendező területi hasznosításakor nem lesznek figyelemmel a Nyugati és a Déli pályaudvart összekötő vasúti alagút tervére, mert azt a kormány középtávon is levette a napirendjéről. Hozzátette: a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű a teherforgalmat és az átmenő személyforgalmat tekintve kellően mentesíti a fővárost, bár megjegyezte, az más kérdés, hogy a főváros közlekedésére milyen hatást gyakorolna a két pályaudvar vasúti összekötése.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS