Az éghajlati aktivisták és a ravasz multinacionális cégek zöld fejlesztői folyamatosan árasztanak el minket olyan termékekkel, amelyekről állítják, hogy kedvezően hatnak a bolygónk környezeti állapotára. Ám ezek közül sok valójában jóval kevésbé környezetbarát termék, mint ahogy az a termékleírásban szerepel.
Cikkünk a zöld ipar álszent és hazug propagandáját mutatja be – miként hirdetik az igét az organikus evangélisták, és miért akarják a húsfogyasztást megtiltani?
Kétkerekű e-robogó
A legfrissebb példa pár napos, mivel az úgynevezett Environmental Research Letter közzétett egy tanulmányt, amely a hippik által kedvelt elektromos robogók környezeti hatását vizsgálja. Kiderült: a nyugati városokban – és már nemcsak ott – gombamód terjedő kétkerekű járművek több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint ha busszal, mopeddel vagy kerékpárral közlekednénk.
Eleve rengeteg üvegházhatású gázt bocsát ki a robogók vázának, motorjának és akkumulátorának legyártása, és ekkor még csak az első, apró lépést tette meg a karbonlábnyom. Továbbá a robogók napi üzemeltetése, töltése és karbantartása komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. A gyártók szerint ezek az e-robogók használata minimális káros anyagot juttat a levegőbe, ám a tanulmány készítői bebizonyították, hogy ez az állítás egyszerűen nem igaz. Öröm az ürömben, hogy legalább a kibocsátás helyét áthelyezik ezzel a városokból az erőművek környékére.
Örökpalack
Nagy divat: a fiatalok imádják az újrafelhasználható palackok cipelését egész nap. Ez a környezettudatosság legújabb sznobériája, ám valójában egy jól kitalált üzleti fogás az egész. A palackok gyártása azonban sok környezeti mellékhatással jár, sokkal többe, mint az egyszerű műanyag üvegeké. Az alumínium előállítása rettentően energiaigényes, nem beszélve a bauxitbányászatról, amely pláne nem környezetbarát tevékenység.
Nem jobb a helyzet, ha a palack rozsdamentes acélból készül. Ehhez nagy mennyiségű vasérc és nikkel kibányászására van szükség, amely igen nagy erőforrásigényű tevékenység. Arról ne is beszéljünk, hogy a gyártók általában nem újrahasznosított vasércet használnak, holott ez a technológia régóta ismert.
A napelem rengeteg mérgező vegyületet tartalmaz
A napelemek manapság a tiszta energia szinonimái, kiválóan alkalmasak az otthonokban vízmelegítésre, illetve áramtermelésre. Ám a gyártásuk a méltányolhatónál jóval nagyobb környezetpusztítással jár. A paneleket 2000 fokon gyártják, amely hatalmas mennyiségű fosszilis tüzelőanyag elégetését igényli. Alapanyaguk olyan ritkaföldfémek, amelyből nagyon kevés van a világon, bányászatuk roppant bonyolult és energiaigényes. Mivel ritkák, ezért egy-egy bánya megszerzéséért szabályos háborúk folynak Afrikában. A napelemek élettartalmának végén szintén nagy kérdőjelek van, mivel ezeket az anyagokat nehéz újrahasznosítani. Legtöbbször be sem kerül az újrahasznosítandó szemetek közé: egyszerűen eldobják őket, ami erősen mérgezi a környezetet.
Az erdők kivágása
A papírzacskók használata elsőre környezetkímélőbbnek tűnhet, mint a műanyag társaiké. De csak elsőre! A valóságban a papír gyártása az erdők kivágását eredményezi. Holott éppen az erdők jelentik a Föld ökoszisztémájának alapját és óvják a bolygónk éghajlatát. A papírzacskó előállítása négyszer több energiát igényel, mint a műanyagé, és tartóssága is korlátozott. Hamar tönkremegy, és a vásárlók kidobják őket. A papír a hulladéklerakókban nem bomlik le, mivel ezeken a helyeken nincs elég fény és oxigén ehhez. Persze a papír valóban újrahasznosítható, ám ez a folyamat rengeteg energiát és káros vegyi anyagot igényel.
Ökológiai élelmiszerek ökológiai lábnyoma
Mi lehet jobb és finomabb, mint a bio termék, amelyet a természet törvényei alapján termesztenek? Sajnos azonban a valóság sokkal prózaibb, mint a biopropaganda által festett rózsás kép. Az elmúlt évtizedekben számos mítosz terjedt el az ökológiai élelmiszerek körül, és népszerűségük az egekben van. Az organikus evangélisták állandóan magasztalják ezeket az eljárásokat. Ám ezt cáfolja például a Nature-ban 2018 őszén közzétett tanulmány. Ebben az olvasható, hogy a hagyományos magas hozamú gazdaságok jobbak környezeti szempontból, mint a biofarmok, mivel hatékonyabbak és drasztikusan magasabb hozamokat eredményeznek. A tanulmány szerint a kevesebb földet használó, intenzívebb gazdálkodás jobb a környezet számára, mivel kevesebb vizet fogyaszt és kisebb talajveszteséget okoz.
A másik mítosz, hogy az ökológiai élelmiszerek táplálóbbak és egészségesebbek, mint a hagyományos eljárásokkal termesztett növények. Ezzel már tudományos tanulmányok hosszú sora foglalkozott, és még nem találtak erre az állításra bizonyítékot. Jelenleg semmi sem igazolja az ökológiai élelmiszerek pozitívabb hatását a szervezetre.
A húsevés megtiltása
Az indiai vallásokban gyökerező mánia, a húsevés megtagadása ma a környezetvédelmi ideológiák egyik alapköve lett. És nem fogják elhinni, miért: a szarvasmarhák miatt. Mert ezek az állatok az emésztés első fázisában rengeteg metánt is termelnek, amely az egyik legerősebb úgynevezett üvegházhatású gáz. Ha pedig így van, akkor be kell tiltani. De sokkal egyszerűbb, ha leszokunk a húsevésről.
Ez abban a dokumentumban olvasható, amelyet Zöld Új Megállapodásnak (Green New Deal) neveznek, és amit az Egyesült Államok kongresszusa elé terjesztettek. Ha hiszik, ha nem, 104 képviselő meg is szavazta. Na, ebben olyanok olvashatók, hogy az ipari termelést és a marhatenyésztést 2050-re meg kell szüntetni.
Mindent ellenőrizni akarnak
Ez a környezetvédelmi elit nemcsak azt akarja szabályozni, hogy miként utazik és melegíti otthonát az ember; azt is ellenőrizni akarják, hogy mit eszik. Nyisson meg egy tetszőleges mainstream magazint, kapcsolja be a televíziót, menjen fel egy ilyen híroldalra, és mit lát? Hát ilyeneket: „Táplálkozás rovarokkal, jó ez nekünk és a bolygónak?”, „Kevesebb gyermekkel az éghajlatváltozás ellen”, „Tiltsuk meg az autóközlekedést”. Ezek a tiltások valakiknek természetesen kiváló üzlet jelentenének. A húsevés megtiltása például az úgynevezett műhúsok előállítóinak, stb… Maradjunk annyiban: vigyázat, csalnak!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS