A korrupció a téma az Európai Parlamentben: a magyarok, csehek és szlovákok is terítéken vannak

Kedden délután az európai parlamenti képviselők az uniós pénzek elcsalásának kivizsgálását és leállítását, illetve a csalások elleni fellépésre irányuló terveket kérték számon a Bizottságon. A vitában azt is megvizsgálták, hogy milyen intézkedéseket tehet a Bizottság annak érdekében, hogy megvédje az EU pénzügyi érdekeit, és kiküszöbölje az uniós forrásoknak az ilyen rendszerek és magas rangú tisztviselők általi szabálytalan felhasználásának következményeit vagy potenciális kockázatát. Kérdésként felmerült az is, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeivel kapcsolatban hogyan tudják növelni az átláthatóságot, amennyiben tulajdonosi struktúrákról, például részvényes társaságokról van szó.

Magyarország, Csehország és Szlovákia neve is felmerülhet azon a Johannes Hahn költségvetési biztossal folytatott vitán, amelynek apropójául a közelmúltban magas beosztású hivatalnokok csalásairól beszámoló újságcikkek szolgáltak. Ezek azt mutatják be, hogyan szereznek termőföldek felvásárlásával hatalmas mennyiségű uniós kohéziós és mezőgazdasági támogatást a “hatalmukkal visszaélő köztisztviselők”. A képviselők szerint az ilyen esetek aláássák az uniós politika hitelességét és megnehezítik az európaiak mindennapos életét. A felszólalók közül volt, aki Strasbourgból üzent Babiš cseh miniszterelnöknek: nem megengedhető, hogy a korrupció árnyéka rávetüljön, és arra kérte, hogy mondjon le. Többen azt hangsúlyozták, hogy az ilyen esetek azzal fenyegetnek, hogy aláássák a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmát, és negatív hatást gyakorolnak a szakpolitikák végrehajtására, ami pedig döntő gazdasági, társadalmi és környezeti hatással van a polgárok mindennapi életére. Jiří Pospíšil (EPP) képviselő arról beszélt, hogy Babiš uralja a médiát és függőségi viszonyt alakított ki a pénzügyi területen is. Az S&D román képviselője arról beszélt, hogy nem minden területen egyformák a szabályok az uniós tagállamokban, pedig fontos lenne. “A legnagyobb gond a korrupcióval az, hogy aláássa a normális európai politikát, valamint azt a bizalmat, amit az uniós intézményekbe fektetnek az állampolgárok. Erős ügyészségekre és szabályokra van szükség” – fogalmazott. Azt is hangsúlyozták: nem minden európai uniós pénzt csalnak el, sőt, a többségét megfelelően használják fel. 

Az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalásában a Parlament komoly aggodalmának adott hangot, és azt kérte, hogy a Bizottság lépjen fel számos olyan esetben, amikor fennáll az uniós források szabálytalan felhasználásának kockázata olyan fontos szakpolitikai területeken, mint a mezőgazdaság és a kohézió.

Fotó: MTI/EPA