Noha az összeomlásokat sorjázó ellenzék még mindig nem tudott felocsúdni a katasztrofális vereségből és az újabb kétharmadból, a választások végérvényesen lezárultak. Utolsó felvonásként a levélszavazatokat számolták össze. Meglepetésnek nem nevezhetjük, de a várakozások ellenére is megdöbbentő, hogy a határon túli magyarok 96 százaléka a Fidesz-KDNP-re szavazott. Ilyen mértékű eltolódás csak megalapozott okkal történik. Gubík László, a felvidéki Via Nova szervezet elnöke rámutatott a Fidesz-KDNP elsöprő határon túli népszerűségének okaira, de arról is beszélt a PestiSrácok.hu-nak, hogy milyen a magyar kormány politikája és a magyar választás külhonból nézve.
Mit tudnak a kormánypártok a külhoni magyarok vonatkozásában, amit a többiek ennyire feltűnően nem?
2010 óta nyilvánvaló, 2012-ben pedig alkotmányos szintre emelkedett, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarokért. A magyar állampolgárság megadása, a választójog kiterjesztése és a trianoni békediktátum napjának a nemzeti összetartozás napjaként meghatározása óriási lelki és erkölcsi elégtétel az egyetemes magyarság számára, amivel sikerült begyógyítani a 2004 decemberében okozott sebeket. A nemzetpolitika viszont a nemes gesztusokon és a sérelmek gyógyításán túl közös építkezés és jövőformálás is. Hogy erős intézményrendszer, működő gazdaság és elkötelezett magyar politikai vezetők legyenek Magyarország határai mentén, sőt jóval azokon túl is, az kőkemény nemzetérdek. Rengeteg határon túli magyar fizet Magyarországon adót, a határon túli magyar vállalkozók gazdasági partnerei elsősorban magyarországi cégek és a határon túli magyarság politikai képviselete a magyar érdekképviselet súlyát erősíti az európai intézményekben.
A külhoni magyarság támogatása nemcsak érzelmi kérdés, hanem befektetés a magyar nemzetbe, ami gazdaságilag és társadalmilag is megtérül Magyarország számára.
Az egyik tét tehát az volt, hogy kormányrúdhoz engedjék-e a magyarok ezt az össznemzeti egységet leromboló gyurcsányizmust és a vele szövetkezőket – ez a válasz arra, hogy a többiek mit nem tudnak. Nem engedtük őket kormányrúdhoz, ami Kárpát-medencei győzelemnek számít.
A felvidéki Esterházy Akadémia igazgatójaként a szeptemberi évnyitón (fotó: PS)
A választás fontossága a külhoni magyarok számára abból is látszott, hogy tevékenyen belevetették magukat a kampányba. Minden jelentősebb térségből jöttek aktivisták, akik plakátoltak és talpaltak a kormánypártok érdekében. Felvidék esetében mi a helyzet?
Szervezetünk, a Via Nova nyílt kiállással és aktivistáink révén több helyszínen tettekben is segítette a kormánypártok kampányát. Örülünk annak, hogy a választás a felelősségteljes gondolkodás megkoronázása is volt, ráadásul magas részvétellel, erős legitimációval. Számomra a nemzetpolitika mindig is pártok felett állt, és csak a vak nem látta, hogy a tavaszi választási küzdelem túlmutat a belpolitikai viszályokon. Felvidéki magyarként úgy gondolom, hogy meg kell tanulni elhagyni a napi politika kicsinyességét, és egy kicsit tágabb összefüggésbe helyezni a magyarországi választások tétjét. Mondok rögtön kettőt. Az egyik a Kárpát-medencei dimenzió, a másik az európai.
Azt nem először halljuk, hogy Orbán Viktor európai jelentőségű politikussá nőtte ki magát egy kis országot vezetve; de miként jelenik meg a gyakorlatban az említett Kárpát-medencei és európai dimenzió?
Ma Európa jövőjéről csak a visegrádi négyeknek van világos víziója. A jövőképük életképességét mutatja az is, hogy mára már Duna-medencei együttműködésről beszélhetünk, hiszen Ausztria, Bajoroszág és a Balkán is a V4 józan észen alapuló politikája mellé állt. Sem népessége, sem gazdasági, sem katonai ereje nem rendeli Magyarországot arra, hogy a globalizmus Európájával szemben a keresztény hagyományok Európájának élére álljon, mégis Orbán Viktor a leggyakrabban idézett és legnagyobb figyelemmel kísért politikus az öreg kontinensen. Ez a tekintély tehát a magyarok bátorságának és jól felfogott érdekének köszönhető, aminek most újra sikerült érvényt szerezni. A határon túli magyarság élete az elmúlt 100 évben a beolvasztás elleni küzdelemmel telt, ezért felismerjük egy-egy ilyen küzdelem tétjét, hiszen ahogy a román vagy szláv nemzetekben nem akartunk eltűnni, ugyanúgy nem akarunk egy kozmopolita Európában sem feloldódni. A határon túli magyar ember a nemzetek egymás mellett élésében hisz, nem véletlen tehát, hogy 20-ból 19 a kormánypártok Európa-képére voksolt.
A Gubík László által vezetett Via Nova volt a 2016-os kassai Visegrádi Ifjúsági Konferencia társszervezője (fotó: Fidelitas)
Mennyire tud átjutni a határon a kampányhisztéria? Képes megosztani a külhoni magyarokat is?
Ilyen szavazatarány mellett természetesen kevésbé, de ahogy Magyarországon, úgy a határokon túl is jóval hangosabb az ellenzéki tábor a valós támogatottságánál. Nem fogok persze haragudni egyetlen ellenzéki ismerősömre sem, amiért a Facebookon bírálnak és támadnak az állásfoglalásom miatt, de elhallgatni sem célszerű a véleményünket. Kritikus pillanatokban mindig világosan és egyértelműen kell fogalmazni. Az előbb már említett, nemzetben és hosszú távú víziókban gondolkodás mellett javulnak a magyar gazdasági mutatók, emelkedik az életszínvonal, a közszolgáltatások színvonala, és érezhetően nőtt az emberek önbecsülése. Mindez a határon túlról is látható.
Ráadásul nemcsak a jelenlegi magyarországi körülmények állják ki az összehasonlítást Szlovákiával vagy Romániával, hanem a 2010 óta tapasztalható kormányzás minősége is kenterbe veri azt az életképtelen, európai szinten komolyan vehetetlen, katasztrofális kormányzást, amit a magyarországi baloldal utoljára képes volt felmutatni.
Aki nem tudja elfogadni a népakaratot, az alkalmatlan a közéleti tevékenységre, aki pedig olyan múlttal teszi ezt, mint a magyarországi baloldal, az bazári mutatványossá degradálja saját magát. Hozzáteszem, hogy határon túli magyarként, a Gyurcsány-kormány általi megtagadásunk után is hazámnak tekintettem Magyarországot, és méltatlannak érzem a nálam összehasonlíthatatlanul jobb háttérrel és több lehetőséggel felcseperedő budapesti cimboráim sopánkodását, akik az ország elhagyásáról prédikálnak, vagy épp magyarságuk miatt igyekeznek szégyenkezni.
A magyar gazdasági mutatók javulása nyomán, a víziók valóra váltása is tapasztalható az anyaország határain túl?
Ha a Felvidékre tekintek, akkor magyar gyerekek számára épülő iskolákat és óvodákat, magyar embereket foglalkoztató vállalkozók segítését, a magyar érdekképviseletet ellátó intézményrendszer fejlesztését, a magyar egyházi közösségek támogatását és magyar identitást erősítő sport-és ifjúsági szervezetekbe fektetett bizalmat látok.
Budapest lényegében átvállalta Pozsony kötelezettségeit és felelősségét, tehát elég egyértelmű a képlet a felvidéki magyarság számára.
A Magyar Közösség Pártja parlamenten kívülről is jóval több erőforrást tud folyósítani a magyarlakta régiókba, mint a Most-Híd kormánypártként. Már csak ennek nyílt kommunikációja hiányzik, hogy a felvidéki magyar ember is lássa, kinek fontos és kinek kevésbé. Azt is ki kell mondani, hogy sajnos vannak, akik ellenérdekeltek ebben a fejlődésben, féltékenykedve tekintenek rá.
Molnár Imre történésszel Esterházy János újratemetésén, a mártír gróf sírboltjában (fotó: PS)
Miért lehet ebben magyarként bárki ellenérdekelt?
Politikai vagy pénzügyi érdekből, de akár meggyőződésből, a konzervatív magyar kormánnyal való ideológiai szembenállás miatt is. Az egyetlen magyar nyelvű napilap és a Most-Híd-közeli portálok újságíróitól kezdve, rádiós műsorvezetőkön át, egészen a közösségi médiában harciaskodó fiatal aktivistákig sorolhatnék neveket, de nem őket kell győzködnöm az igazunkról. Aki nem szeretne részt venni az összmagyarság és azon belül a felvidéki magyarok felemelésében, amellett felesleges megállni. A felvidéki magyarságnak az alkotó és az alkotásaikért küzdeni képes jellemekre van szüksége, és jómagam a Via Nova élén egy ilyen fiatal generáció közéleti felkészítésében látom a kiutat. Júniusban országos ifjúsági szervezetből ifjúsági szervezeteket összefogó ernyőszervezetté válunk; tevékenységünkkel, minden programunkkal a felvidéki közösségi politizálást és a nemzeti együttműködés rendszerének Kárpát-medencei expanzióját kívánjuk szolgálni. E célok szempontjából pedig április 8-án a lehető legjobb eredmény született még azok számára is, akik ezt nem fogják fel, vagy nem akarják felfogni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS