Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
„Szerencsés a Postabank, gondolták a meghívottak, nem mossa el az eső a nagy, 10. születésnapi bulit. […] Következett az elnök-vezérigazgató, Princz Gábor beszéde. Ti, Önök, Maguk, a hármas megszólítás adta meg a ritmusát a mondatoknak, hiszen a bankvezér egyként szólt régi és új munkatársaihoz, valamint a velük érkezettekhez.
A politikusok nem voltak jelen ezen az estén, Princz Gábor ki is emelte, egymás közt akarták ünnepelni az elmúlt tíz év minden örömteli eseményét, de nem feledkezett meg a tavalyi mesterségesen keltett pánikról sem. A fellépők valamilyen módon mind kötődnek a Postabankhoz, melynek mecénási szerepét többen megköszönték a műsorfüzetben.
Az igazi köszönés és köszöntés maga a műsor volt. Mindenki kitett magáért, a postás szakközépiskolás kórustól a Merlin Kommandón át a Four Fathers együttesig, és Reviczky Gábor meg a Dzsungel könyve szereplői, a Hot Jazz Band, a Rockfort, vagy a bankkal egyidős kislányok csapata ugyanolyan tapsot kapott, mint Geszti Péter műsorvezető, akinek poénjait hálásan fogadta a közönség” – 1998. június 30. Egy utolsó boldog közös ünnep.
Az említett Geszti nem csupán porondmester volt a bulin.
Ő állt a Postabank akkoriban itthon még szokatlanul rámenős, gyakorlatilag kikerülhetetlen reklámkampánya mögött, amelyre Princz Gábor hatalmas összegeket költött. Ha Presser Gábor néha már Princz udvari zenészeként viselkedett, akkor Geszti a király kikiáltója volt.
„Az agresszív üzletpolitika része volt a jól ismert reklámkampány-sorozat is, amely mögött tíz éven át Geszti Péter, illetve az Akció Kft. állt. A PB 1994 és 1998 között átlagosan évi 2-3 milliárd forintot költött reklámra, ami a működési költségek magas hányadát, 13-20 százalékát tette ki.” (Heti Válasz, 2003).
Geszti Péter ekkor már országosan ismert volt. Már gyerekként bekerült a tévébe, ahol apja dolgozott. Később szövegeket írt az Első Emeletnek, de médiakarrierje akkor indult be igazán, amikor ráosztották az Ász című műsor vezetését.
Geszti a rendszerváltás után lett a fent említett Akció Reklámügynökség reklám-szövegírója, amelynek nem sokkal később már kreatív igazgatója volt. Gesztiék elképesztő pénzeket szakítottak a Postabanktól, közben befutottak a Rapülők együttessel, nem kis részben a komoly média támogatásnak köszönhetően. Bár Geszti magabiztossága és tehetsége önmagában is kirívó volt a szürke magyar televízióban, ha egy kicsit mögé nézzünk karrierjének, látni fogjuk, hogy annyira nem volt nehéz dolga.
Már említett apja, Geszty Péter rádiós és tévés szerkesztő volt, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus vállalat külkereskedőjeként nyilván komoly kapcsolatokkal rendelkezett.
„Apám gyakran vitt magával a munkahelyére. Egyszer hiányzott az egyik gyerekszereplő, belöktek hát a stúdióba. Legelőször reklámban szerepeltem, aztán kézről kézre adtak. Hívtak szinkronizálni, filmezni és színházba is. Végérvényesen eldőlt, hogy nem közgazdász és külkereskedő anyám nyomdokaiba lépek. Már csak azért sem, mert meglehetősen traumatikus viszonyban álltam a reáltárgyakkal” – látni fogjuk, hogy nemcsak ő, hanem gyerekkori barátja is gyerekfilmekben szerepelt. Nyilván őt is csak úgy belökték, semmi tudatos nem volt ebben.
A mamáról ezt mondta: „Az édesanyámat én tulajdonképpen sokkal később >fedeztem fel< magamnak. Apámnak kötetlen munkaideje volt, többet volt velem gyerekkoromban, és rajongtam érte.
Édesanyám külkereskedőként dolgozott, sokat utazott, és egyre magasabbra lépett a vállalati létrákon, de mivel túl nagy volt a szája, és nem lépett be a pártba, nem lehetett vállalatvezető – minden tehetsége ellenére”.
[Ez a narratíva később is elő jön. Ritkán maradtak ilyen emberek évtizedeket a külkereskedő cégeknél.]
Külkeresből lett a “nép hangja”, az “ország Márta nénije”
Geszti mamája a kilencvenes évek vége felé lett ismert, amikor el kezdték szerepeltetni a Danubius Rádió Capuccino című műsorában. A Bochkor Gábor-Boros Lajos pároshoz csatlakozva. Így az anyuka ugyanahhoz a rádióhoz került, ahová Gesztit már korábban felvették. „Márta néni” – akit a bulvársajtóban csak az „ország Márta nénijeként” emlegettek – olyan ismertté vált, hogy a Kurír – mi más? – interjút készített vele 1998 januárjában. „Sokáig a sajtó csak azért kereste meg, hogy hírneves fiáról intimitásokat tudjanak meg tőle. Manapság azonban a Danubius Rádió kedvelt műsora, a Capuccino révén Márta néni olyannyira népszerűvé lett, hogy előfordulhat, egyszer Geszti Pétertől fogják megkérdezni: maga csak nem a Márta néni fia?! S, hogy mit tud Márta néni? Beszélni.
Kendőzetlenül, gátlás nélkül megmondja a véleményét a világról. Kimondja azt, amit legtöbben gondolunk, de nyilvánosság előtt talán félnénk vállalni. S mindezt olyan bájjal és őszintén, hogy nem véletlenül választotta állandó szakértőjéül, a >nép hangjául< a Danubius Rádió.”
A beszélgetésből kiderült, hogy természetesen ő sem az lett, amiről gyerekként álmodott. Ahogyan Princz Gábor zenész akart lenni, és nem bukott, de milliárdos bankár, ő a színészetről álmodozott, hogy aztán a diktatúra álomállását válassza.
„Bár szerintem kitűnő színésznő vált volna belőlem, a sorsom úgy alakult, hogy külkeres lettem. Akkoriban kerültem erre a vonalra– nem vagyok mai csirke –, amikor még a munkahelyeken kötelező volt azokra a KISZ-gyűlésekre járni, amelyeken azon rágódtak, mit csináljunk, hova menjünk közösen. Én meg felálltam és javasoltam; >Menjünk a lóversenyre!<. Na, ne tudják meg, hogy lekaptak a tíz körmömről. Öt évig, igaz nemcsak emiatt, nem kaptam fizetésemelést.”
A szokásos legendagyártás: a külkeres, aki a KISZ-gyűlésen beolvasott a kommunistáknak. Ehhez képest előbb a Chemolimpexnek, aztán a Taurusnak dolgozott.
Sajnos erről a korszakról szinte semmit sem mondott – nyilván nem véletlenül –, néha mások kotyogtak ki némi információt:
„Márta néni mélységesen intelligens, okos szimpatikus hölgy aki külkereskedőként, a Taurus színeiben a fél világot bejárta még az átkosban. Nem csoda, ha akkor és most is volt, van véleménye honi marhaságainkról”.
A szigorúan titkos Taurus és az Altusba ejtőernyőző vezetők
Nem csoda. Nem árt tudni, hogy a Taurus gyár a katonaságnak is szállított, történetét sajnos még senki sem írta meg hitelesen (egy történész barátom szerint nem véletlenül), állambiztonsági hátterét még kevésbé. Tény, hogy a gyár utolsó előtti igazgatóját, Palotás Lászlót állítása szerint azért váltották le a kilencvenes évek elején, mert „az MDF- kormány túl vörösnek” tartotta a Taurust. Az is volt. Gyurcsány Ferenc egyik emberéről ezt írták:
„Jagiellowicz Györgyné a Taurus vezérigazgató-helyetteseként építette ki a kapcsolatrendszerét. Az Altus Zrt. vezérigazgatója, illetve szinte az összes Gyurcsány-cég felügyelőbizottsági tagja”
– írta a Gondola.hu. Az említett hölgy taurusos főnöke, Tatai Ilona (volt MSZMP KB-tag) is Gyurcsányék cégébe került. Íme, milyen magasra lehetett repülni a Taurusból (ha nem a zenekarról és a tragikus sorsú Radics Béláról beszélünk).
Márta néni a Chemolimpexnél kezdte
Geszti Márta (vagy Geszty Miklósné) a Marx Károly elvégzése után, még a Taurus előtt a Chemolimpexnél dolgozott, amely szintén szorosan összefonódott az állambiztonsággal.
Az ilyen külkereskedelmi cégek külföldi kirendeltségei a polgári vagy katonai hírszerzés bázisai voltak. Jó példa erre a pár évvel ezelőtti állítólagos kormányfőjelölt, Balázs Péter, Bajnai Gordon egykori külügyminisztere, aki az Elektroimpex üzletkötője volt – és a katonai hírszerzés embere.
Ezt éppen én írtam meg, nem győzött magyarázkodni Rónai Egonnál. Geszti Mártáról csak annyit tudunk, hogy „sokat utazott” (Geszti Péter), illetve a „fél világot bejárta”. Hogy ennek milyen ára volt, csak ő tudhatja – de a kapcsolatrendszer adott maradt.
Az tény, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dossziéiban számtalan chemolimpexest találunk. Többségében titkos megbízottak és titkos munkatársak, hiszen komoly feladatokkal is megbízhatták őket, nem egyszerű “talpasokról”, ügynökökről beszélünk. A Taurus-szal más a helyzet, a Magyar Országos Levéltár honlapján azt írják, az iratok nem náluk találhatóak. De akkor hol?
Geszti apja a KGB-vel összenőtt IPV főosztályvezetője volt
Geszti apja – aki következetesen y-nal írta a nevét –, Geszty Miklós tragikusan fiatalon, az ötvenes évei közepén hunyt el, még 1987-ben. A lapokban megjelent gyászhírekben az „Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat (IPV) főosztályvezetőjeként” búcsúztak tőle.
Három évvel korábban, 1984-ben még állami kitüntetést kapott, a kitüntetést az IPV „reklámfőnökeként” kapta. [Így még érdekesebb, hogy fia is a reklám-üzletből szedhette meg igazán magát.]
Borvendég Zsuzsanna történész kutatásaiból pontosan tudjuk, hogy ez a vállalat, az IPV, a szovjet és a magyar állambiztonság irányítása alá tartozott. Sőt, a vállalatot a magyar katonai felderítés, az MNVK-2. alapította. „A NÚSZ [a KGB újságíró-szövetsége] köreihez tartozó két cég, az Interpress Nyomda és Lapkiadó Vállalat, valamint az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadóvállalat (IPV) komoly gazdasági tevékenységet folytatott – írta a történész tanulmányában. – A cégek a hetvenes évek elején kezdték működésüket Budapesten, vezetőjük kezdetben a szintén megnyertként tevékenykedő Siklósi Norbert volt, akinek rendkívül jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar újságíró-szövetséget a NÚSZ egyik legfőbb támaszpontjává alakította.
Az Interpress a NÚSZ prágai anyacégének a leányvállalataként létesült, izgalmasabb háttere volt azonban az IPV-nek, amelynek névleg egy brüsszeli székhelyű nemzetközi újságíró-szervezet, a FIJET (Fédération Internationale des Journalistes et Écrivains du Tourisme) volt a tulajdonosa, de a tényleges jogokat az alapító okirat szerint a MÚOSZ gyakorolta, hiszen az alapító tőkét is a magyar szervezet biztosította. Legalábbis papíron. A cég valódi alapítója ugyanis az MNVK-2. volt.”
Siklósiról és az Interpressről, illetve a NÚSZ-ról már én is többször írtam. Egy ilyen állambiztonsági, propagandával, külkereskedelemmel és hírszerzéssel foglalkozó cégnél reklámfőnökként dolgozni azért jelentett valamit. A feleség közben (ha akkor még) a Taurust erősítette.
Berkes Gábor, Berkes Péter őrnagy-propagandista fia
A külkeres jól keres – és a gyereknek is könnyű dolguk van. Geszti tévés szereplései után, közben Berkes Gábor bandájának a szövegírója lett. Ez volt a népszerű, de mára teljesen elfelejtett Első emelet. Geszti és Berkes már gyerekként is barátok voltak, közös filmben is szerepeltek.
Berkes Gesztihez hasonló kádercsemete volt, apja a diktatúra egyik legnépszerűbb ifjúsági írója, Berkes Péter volt. Az öreg Berkest a lexikonok íróként, forgatókönyvíróként említik, valójában a Néphadsereg politikai propagandistájaként, őrnagyaként került a művészi pályára.
[Érdekes a sors: a nevéhez elég egyetlen „i” betűt tenni, és máris megkapjuk Berkesi Andrást, aki szintén a katonai vonalról (ő egészen pontosan a katpolról) került a civil pályára.]
Berkes Péternek a Honvédségi Szemlében olvashatóak a különböző politikai munkái (Asszonyok között, A hivatástudatról, „Megszállott” bírálók), utóbbiban – bár már a hatvanas években készült – az ötvenes évek stílusában osztotta az árulókat, az örök kritikusokat. „Anélkül, hogy bárki segítő szándékát, jóindulatát kétségbe vonnánk, arra az elég általánosnak mondható tapasztalatra kell hivatkoznunk, mely szerint az
efféle túlhajtott, eltorzult magatartás jobbára az ingatag erkölcsi talajon álló, a saját munkaterületén nem épp kiemelkedően jeleskedő, szándékaiban pedig nem a legönzetlenebb elvtársaink körében a leggyakoribb. Aki alaposabban megfigyeli a vezetés notórius emlegetőit, ostorozóit, abban óhatatlanul olyan benyomás alakul ki, mintha az érintettek valamiféle konjunktúralovagok lennének,
akik mindenekelőtt a demagógia tisztátalan eszközeivel igyekeznek a maguk anyagi, erkölcsi, pozícióbeli felfejlesztésére kihasználni a vezetés színvonalemelésének nagyon is aktuális és fontos feladatkomplexumát.”
Kommunista fűzfapoétából népszerű író
Berkes első önálló kötete 1961-ben jelent meg, a Hajnal előtt legjobb költeményeit tartalmazta. A könyvet a Magvető Kiadó adta ki – a katpolos Kardos György (felteszem, Berkes ismerőse) éppen ebben az évben került a kiadó élére. A Néphadsereg Lobogó című propaganda-lapjában „katonaköltőként” hivatkoztak a fiatal Berkesre, és szerencsénkre egyik versét is idézik. Ezt kommentár nélkül közlöm:
„Egy ember ma csak annyit ér / amennyit önmagából átad, / – Mint bő folyamnak a kis ér – / a jobbért harcolók hadának”.
Másik versét – szintén 1961-ben – A Hét közölte le, ebben Gagarint ünnepelte:
„Őrnagy elvtárs, ugye megérti,/ mi költők mily gondban vagyunk ? .., / Mától e vén Föld nem a régi, / s nekünk nincs rá méltó szavunk. // Könnyelműen eltékozoltuk / sok kis sovány csodára mind; / lám, ön repül, hol sose volt út, / és nekünk bénák szárnyaink.”
Ennyi talán elégséges. Berkes karrierje ezután beindult, először kimondottan propaganda-regényeket írt (lásd: Erősebbek lettünk – hogyan lesznek boldog katonák az ifjú kommunistákból), aztán átvált az ifjúsági regények remek piacára. Számtalan ma is népszerű darabot írt (Az öreg bánya titka; Utánam, srácok!; Bezzeg a Töhötöm!”).
A kommunista írótársaihoz hasonlóan elképesztően termékeny Berkes forgatókönyveket is jegyzett. Köztük olyanokat, amelyeket a rendezők – Makk Károly biztosan – szívesen megsemmisítettek volna utólag. „>KÖRÜLBELÜL< a címe annak a katonai filmvígjátéknak, amelyet Berkes Péter őrnagy írt és Makk Károly rendezett. A film mulatságos módon bírálja azokat a katonákat, akik valamilyen filozófiát állítanak fel hanyagságuk, a parancs hanyag teljesítésének igazolására” – írta büszkén a Honvédségi Szemle. – „A >TISZTI ISKOLÁSOK< című filmmel a tiszti iskolára való toborzást kívánta a filmstúdió elősegíteni. A film Berkes Péter őrnagy forgatókönyve és Lestár János rendezői munkája nyomán egy fiatal tiszt visszaemlékezésein keresztül visz el bennünket az Egyesített Tiszti Iskolára, bemutatva a növendéki élet vonzó, érdekes, izgalmas oldalait éppúgy, mint annak nehézségeit.”
Ezek persze nem szerepelnek a filmes adatlapján, de azok a sorozatok természetesen igen, amelyeket saját regényeiből írt: (Utánam, srácok, Az öreg bánya titka).
A legérdekesebb, hogy minden idők talán legrosszabb magyar filmes termékének, az elképesztő állami pénzt elnyelő Űrgammák forgatókönyvírója is ő volt. Fia, Berkes Gábor meg a rettenetes zenét szerezte. Vagy legalábbis játszotta (erre még visszatérünk):
Nem meglepő, hogy Berkes őrnagy állandó szerzője volt a már említett Lobogónak, ami azért is érdekes, mert fia, Berkes Gábor 1980-ban éppen ezen a néven alapított zenekart. Azért ezt a választást utólag elég nehéz lenne megmagyarázni.
Logikus, hogy éppen a Lobogóban mutatták be egy komoly cikkben. Az együttes a KISZ-klubban rendezett próbák után az Arany János Gimnázium sportpályáján tartotta az első fellépését [ide járt Geszti is], majd jött a második koncert: „A lapunk nevét választó együttes második nyilvános fellépésére a dabasi Lobogó-nap alkalmából került sor. A művelődési ház közönsége főleg fiatalokból állt, akik nagy szeretettel fogadták a fiatal együttest. A szokatlan melódiák és a taps becsalogatta az árkádos épületbe az idősebbeket is.” – írta büszkén a lap.
Nem meglepő, hogy a Lobogó rögtön kiadhatott egy kislemezt is, de Berkes a nagy siker kapujában otthagyta a csapatot, és átigazolt az Első emeletbe. Amelynek szövegírója Geszti lett. A zenekar nagyon népszerű lett a fiatalok körében, több slágert írtak, és a közönségszavazásokon a nyolcvanas évek második felében uralták a mezőnyt az R-Go-val. Az más kérdés, hogy az akkori rajongók közül vajon hányan hallgatják ma ezeket.
Akció GMK, a KISZ KB és a VIT-vágta
Geszti következő nagy dobása az volt, hogy csatlakozott az Akció Kft-hez. Ezt következő cikkemben fogom kifejteni. Most legyen elég annyi, hogy az Akció GMK-t fiatal rádiósok alapították a nyolcvanas évek elején. Akkor lettek ismertek, amikor kiderült, hogy ők szervezhették a „VIT-vágta” nevű országos programsorozatot, amellyel a KISZ Központi Bizottsága bízta meg őket. A végső győztes jutalma az volt, hogy eljuthatott a moszkvai Világifjúsági Találkozóra. KISZ-es csapat volt ez is.
A releváns információkat (főleg, ami a Taurust illeti) továbbra is várjuk a [email protected] címre.
Folytatom.
Bubu
2020-04-28 at 21:17
Ha jól megfizetik-mert jól megfizetik!-miért is ne…..
zolatiguszti
2020-04-22 at 03:53
Még egy kis Geszti körkép:
https://kuruc.info/r/39/25012/
Csorba Erik
2020-04-15 at 11:19
Berkes Gábor édesapjának, Berkes Péternek az írása alapján készült Az utánam srácok című ifjúsági sorozat, az egyik ügyeletes gyerekszereplővel, Losonczi Gáborral. A korszak árnyalására egy kicsit az ő sorsa is szerepeljen a Berkes, Geszti vonalon: https://mandiner.hu/cikk/20200211_losonci_gabor. Érdemes elolvasni.
kekeckedő
2020-04-15 at 08:13
Folytatva a tegyük helyrét….de az övéi azért-a tőlük megszokottaktól eltérően!-egyáltalan nem viszik túlzásba,nem döngölik a talajba!a különutassága okán-mert végtéremégiscsak a mi kutyánk kölykéről van szó!-ekézését.
Bár,jut eszembe-állításom sajátmagami megcáfolésára el kell ismernem-egy üdítő példa adódott,hogy a fialát,annak a keljfeljancsi ópuszában?a fideszesekkeli,napi rendszerességű
szóbaállását-igaz azok neki ezért,tőle éveken át műsoridőt vásárolva,közpénzből,lsd.újpesti,ferencvárosi,pestszentlőrinci polgármesterek(mire is mentek ezzel a választási eredményeik ismeretében felesleges pénzkidobásnak!)-az övéi,mint mikutyánk kölykét mindezért a fidesszel való kollaborálónak tekintették,lsd.az ő nagy,de igazán nagy imádottjának,gyerekkori pajtásának,ahogy ő szokta volt,őt nevezni:király julival az ő kánonbóli,az ő soraikból történő kiakolbolitását mint általa “elbocsájtó szép üzenet üzenet-
kénti közlője volt.
Mindez,mint vele ,szerinte méltatlanul történés miatt,tőle cseppetsem szokatlanul kinyilvánítva,nekinagynagy lelki törést okozva,amit tőle gyakran felemlegetve azóta sem hevert ki!
tegyük helyre!
2020-04-15 at 03:07
Geszti ennél nekem útkeresőbb figurának tűnik.
Megcsinálta a Nemzeti vágtát, egy időben szentkoronás pólóban járkált.
Előtte viszont a szadesznak kreatívkodott.
Továbbá közvetett felelősség terheli az ARC egyes magyarellenes plakátjai miatt.
A rémrímekét viszont közvetlen, de ez legyen a rajongók baja.
Az életben amúgy jó arc benyomását kelti, még ha nem is a mi világunkat képviseli.
Érdekes, hogy a túloldal most mint NER-túlélőt fikázza. Tőlem eltérően ők nem nevezik útkeresőnek, maximum pénzimádónak és elvtelennek.
https://blog.atlatszo.hu/2016/10/a-ner-legnagyobb-tuleloi-viii-geszti-peter/
zolatiguszti
2020-04-22 at 03:35
Akkor megvan a megfejtés a keresésre….
kekeckedő
2020-04-14 at 23:59
Háát,ebben van igazság!
Reszelő Aladár
2020-04-14 at 14:25
Vannak focisták, akik végigjárják a korosztályos bajnokságokat, mire az első osztályig eljutnak és vannak olyanok, akik hirtelen a 11-es pontra letett labda mögött találják magukak és csak annyi a dolguk, hogy a jobb alsóba gurítsák, mert a kapus elvetődik majd balra.
Másnap pedig megírta a Nemzeti Sport, hogy sztár született…
Végső soron Gesztinek megvolt a tehetsége ahhoz, hogy a kövezkező meccsen a kezdő csapatban kapjon helyet és a munkát is belerakta sok projektjébe, amelyek nem is voltak éppen sikertelenek. Még csak azt se lehet biztosra venni, hogy minden kádernek befutott minden gyereke, mert nyilván ott is volt egy minimum és sokan ezt sem érték el.
A különbség, hogy a kádergyerek az élete során egy igazá nagy lehetőséget biztosan kapott. Hogy berúgta-e, az már a saját tehetsége döntötte el.
amarna
2020-04-14 at 06:27
“TETSZETTEK VOLNA FORRADALMAT CSINÁLNI”—-DR.ANTALL JÓZSEF—-ÉS MENNYIRE IGAZA VOLT !!!!!!!!
palaszeg
2020-04-14 at 15:17
És milyen cinikus volt. Hiszen pont az MDF volt az, aki a nyugodt erő politikáját hirdette meg. Csak senkinek semmi baja ne essék még véletlenül se. Ezt nyomták orrvérzésig. Majd azt mondták, tetszettek volna forradalmat csinálni. Micsoda korrekt hozzáállás.
Hans Landa
2020-04-15 at 16:41
palaszeg:10/10.Csurka hamar kapcsolt,lépett is,de nagyon egyedül volt.
csanaki
2020-04-13 at 20:57
Nem mindenben a zséket keresik, csak véletlenül számtalan érdekes ügyben “megtalálódnak”.
Márai sem véletlenül írt róluk meglehetősen dehonesztáló mödon. Nem az összesről, hanem azokrók, akik jelentős befolyási pozícióbam voltak, már a világháború után. Akkor Ő is tévedett volna?
kekeckedő
2020-04-13 at 20:24
…a fenti egy fölöttébb pikírt megközelítés..-
kekeckedő
2020-04-13 at 16:20
Péter51.-nek csak javasolni tudom a Borvendég Zsuzsának eb-
ben a témában írt:Impexek kora-c.ópuszát,kihagyhatatlan alapmű
És akkor még,az Interag-os Pető László viselt dolgairól nem is szólok……mert azért ősem volt kispályás!
TS
2020-04-13 at 18:11
Alapmű! És várjuk a többi alapművet, amelyeket a véletlenül meg nem semmisített maradék aktából is megírhatnak.
Kukubenkó
2020-04-13 at 16:11
Válaszféle “ne csináljuk már”-nak:
azért az Arc-szabadtéri tárlatokat tematizálva azért redesen odateszi magát a geszti,neeem?
És minő véletlen:CSAK,de mindig CSAK az éppen kormányozó,neki nem tetsző(smakkoló),nemzeti oldaliakkal teszi ezt,amire
a vele hasonszőrű cabaretisták magyarázata,miszerint a humor
mindig ellenzéki,bár erre a nekik tetszők uralma alatt-lsd.a
fletóék érája,pl.a kunce loptop-táblás performansza stb.stb.
nemigen igazolnak rá!
zolatiguszti
2020-04-22 at 03:32
Ja én is épp fenn citálom az egyik “alkotást” tőlük:
https://kuruc.info/r/20/117412/
Csodás gitt egylet.
Vagy a másik plakát a kivándorlás mítoszról, felirata: Melyik a második legnagyobb Magyar város?
Debrecen, Pécs, London?
London X-elve—
https://alfahir.hu/unalmas_propagandakiallitas_az_idei_arc_is
Ne csináljuk már...!
2020-04-13 at 15:54
A magam részéről elkötelezett antibolsevista vagyok, megvetem, és igen: lenézem a Gyurcsány-féléket, Neandermüllereket, a perverz, aberrált Gréczy-féléket meg a Nyomentum-szerű rettenetes képződményeket.
De mégis, könyörgöm: mi van ebben a cikkben? Sejtetések, semmi konkrétum, semmi bizonyíték.
Igen, Geszti és Berkes kétes háttérrel rendelkezik, ennyit látunk. Nem csak a saját erejükből kellett boldogulniuk,nem a nulláról kellett indulniuk, ezt is látjuk. (Melyik szülő nem adja meg ezeket a gyerekének, ha tudja?) De pl. Geszti azért egy tehetséges ember szakmailag, azt nem lehet tőle elvitatni még akkor sem, ha az ellenfélhez tartozik.
Ne csináljuk már ugyanazt, mint a bolsevisták, akik pont ugyanilyen semmitmondó alapokon mészárososznak, orbánoznak, sejtetnek, suttoó propagandát folytatnak, stb…
Mi különbek vagyunk, ne süllyedjünk le az ő szintjükre.
Tudjuk, jegyezzük meg: Geszti és Berkes sosem lesznek a mi oldalunkon. És lépjünk tovább. Nem a mi oldalunkon állnak, de én egyiküktől sem hallottam még azt a fröcsögő, alávaló bolsevista proőagandát, amit sok ezeren mások naponta művelnek külkeres, meg tévés családi háttér nélkül is.
Mező Gábor más írásai sokkal jobbak, tisztelem a feltáró munkáért, de ez az írás nem elég. Nem elég jó tőle.
csanaki
2020-04-13 at 21:21
Geszti volt a szellemi szennyvízforrása a 2002-es LOP STOP kampánynak. Emlékszik erre? Aljassága nyilvánvaló, egy nyomoronc bolsevik, akinek megköszönhetjük a 2002-2010-es aranyéletünk megalapozását. Nem érdemes védeni.
zolatiguszti
2020-04-22 at 03:19
Geszti egyik utolsó szellemi terméke a hírhedt Arc Plakát kiállítás volt éveken át megrendezve a Felvonulési téren ahol ma az új Néprajzit építik.
Egy “művet” ha megengedi bemutatnék, és élőben láttam és ekkor fordultam el az egésztől, akkor még nem tudva semmit se Gesztiről:
https://kuruc.info/r/20/117412/
Gipsz Jakab
2020-04-13 at 11:50
Némileg más, de csak kicsit….
Elnézve,hallagatva a dk.”ökleként”nap-mint nap fröcsögve
megnyilvánuló “jó”arató gergely et.-t ‘oh vajh,anno a Terror
háza elött a megfagyott elhurcoltakon a cusival együtt poénkodása miatt ő miért is nem lett sem a politika sem pdig a mi médiánk által ellehetetlenítve,diszkretizálva,szalonképtelenné téve,kigolyózva?mert ugye,mint ismeretes,ez csak a cusival történt meg?
Tallérosi Zebulon
2020-04-13 at 11:22
‘ja kérem,kis ország vagyunk és mint ismeretes ,csak egy cső-
cselékünk,pardon “elitünk”van….?
vadmagyar
2020-04-13 at 11:01
cáfold kérlek! Tényekkel…
csepü palkó
2020-04-13 at 10:39
És mi,naív lelkek hittünk-mert elhitették velünk-hogy lesz,
lehet velük szembeni fellépés,elszámoltatás,igazságtétel!
‘oh,de hülyére,palira vettek bennünket!
És hajlamosvagyok megérteni azokat,akik mindezekért-mindezek miatti kiábrándultságuk okán-nem mennek el szavazni,senkire
sem!
Hans Landa
2020-04-13 at 10:48
“A tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója”:Bizony,én is.
Péter51
2020-04-13 at 10:27
Kérem szépen ne vegye egy kalap alá a külkereskedőket.Döntő többségük semmiféle titkos ügynök nem volt csak próbáltak a sokszor problémás minőségű magyar termékekért devizát szerezni,illetve az állandó szűk és bürokratikusan ellenőrizett importkereteket kihasználva az ország lakosságának szükséges cikkeket behozni.Voltak olyan cégek pld.a Technika-ahol állambiztonságaik dolgoztak,az is biztos,hogy igazgató csak párttag és megbízható káder lehetett,de ezeket a cégeket is lehallgatta a BM,egy nyugati telefonhíváshoz,egy fénymásoláshoz is engedély kellett.Lehet,hogy sok volt külkeres ballib maradt,de biztos legalább annyian,vagy többen nem.Emlékszem az első szabad választásra.A dolgozók többsége nyíltan elmondta,hogy nem az állampártra és utódaira voksolt.
TS
2020-04-13 at 10:48
Elég volt annyi tisztességtelen, akik összehoztak 10 000 000 000 dolcsi adósságot,amiből 50000000000 lett.
aussie
2020-04-13 at 10:50
A műszaki területeket hagyjuk ki. Én a Hungexpo-nál és a Hungarotex-nél voltam gyakornok. Az előbbi reklamációs osztályát egy hajós kapitány kurvája vezette, fehér farmerben, már csak erre emlékszem, 30-as volt a negyvenesek is rettegtek tőle, buta, proli, hangulatember, sokszor hónapokra eltünt. Valóban voltak ott jól dolgozó kisemberek, akik a hátukon vitték az egészet, a csicskarészlegen. A Hungarotex-nél nekem a rengeteg orosz feleség tűnt fel, akik remekül beszéltek angolul/franciául. Tették az agyukat, járták a világot, a kicsik meg húzták az igát és elmehettek évente egyszer Lengyelországba. Már gyakornokként és kurva nagy protekció kellett, a csoporttársam rokonának a barátjának a rokona.
Mester
2020-04-29 at 08:06
Saját zsebre dolgozott minimum, mindegyik. Csinálták a kis stiklijeiket, az egész rendszer így volt felépítve, te teszel nekem egy szívességet, én teszek neked. Kéz kezet mos. És ha egy szolgálati szál felbukkant a gyanús vonalon a fakabátok félrenéztek, lezárták az ügyet. Én is tudnám javasolni az impexek korát, azzal hogy az csak a jéghegy csúcsa ! NE FELEJTSÜK EL 89-90-ben irgalmatlan mennyiségű iratanyagot semmisítettek meg, minden reggel több IFA-ra pakolták a papírokat és vitték ki belügyes, minisztériumi ingatlanokra égetni ! Volt akit beszerveztek, MEGNYERTEK, ahogy Zsuzsanna is leírta, ezekről NULLA iratanyag volt eddig is, mivel szóban történt a meggyőzésük. Tolták a szekeret, ez a lényeg, és szakítottak, ki többet, ki keveset. Mindenki a pénzre hajtott, a hetvenes-nyolcvanas évekre konkrétan emlékszem.
TS
2020-04-13 at 10:20
Jók lennėnek a kommentek,ha épp a két igazi “kibeszélős” kommentet (igazi konzervatív” és az enyēm) ki nem vágták volna. Aminek részemről antiszemita szaga is lenne,az meg maradt. Khm.
kotász doktor
2020-04-13 at 10:11
Nagyon jók a kommentek,kvázi folytatása,kiegészítése az írásnak.Olyanokról hallok,amikről eddig nem!Az eddigi ismere-
teim itt kiegészülnek,azoknak a dolgoknak összefüggéskénti való megismerése a felmerülő kérdésekre magyarázattal szolgál
nak!
HAJRÁ!csak buzogj vér,buzogj!……
aussie
2020-04-13 at 10:37
Folytatni kell a “Lovas István”-i hagyományokat. Ha kell, akkor csoportosan is, tartozunk neki ennyivel. Én is azt mondom, hogy most kegyelmi állapot van, “ömöljön a szar”. Meséljük csak el, hogy milyen is volt az a “kádári legvidámabb barakk”. Nekem tiniként “bélhányás”. Üdvözlöm a gyerkőcöt, aki kitalálta.
csanaki
2020-04-13 at 20:40
Szerintem Mező Gábornak kellene kapnia a következő Lovas István díjat.
A PS-ben írt átütő hatású sorozata alapján igazán megérdemli.
Gáspár Anette
2020-04-13 at 09:53
Mit beszélsz te itt többes számban? Amúgy ha tót, szerb, angol, francia illetőségű lenne, annak olvása nem zavarna, csak a zsidó? Mire föl?! Ha zsidó, akkor zsidó. A klf szakmákban megjelenő származás alapján kialakított következetes belterjesség, vagy annak a felismerése és megnevezése-e a bűn?!
Mit provokàlsz te itt.?!
Ha zsidó, hát zsidó. Ha felismeri, megnevezi, akkor mi van?
A saláta zöld, az ecet savanyú, a cukor édes, a pipacs piros.
Nem az a rasszista, aki megnevezi a jelenséget, hanem azok, akik származás alapon uralnak el szakmájat, s rekesztenek ki másokat.
bl
2020-04-13 at 11:35
Nem az a baj, hogy zsidó (ami szerintem egyébként senkire nem érvényes, akinek magyar az anyanyelve), hanem az, hogy összeesküvő. Kihasználja kapcsolatrendszerét, nem teljesítményből él, amikor oda kell állni nem áll oda, amikor haszon van akkor meg ott kotnyeleskedik. Ezt kell hangsúlyozni és nem azt, hogy zsidó, vagy voltak zsidó felmenői. Ez lesz a jobboldal veszte, ez a zsidózás. Miért nem lehet megérteni azt, hogy a származás és a viselkedés két különböző dolog? A viselkedést lehet szapulni, a származást nem. Még akkor se ha átfedés van. Mert ez az együttműködés, az integráció előfeltétele.
Theo
2020-04-13 at 12:07
Nem ezzel kezdi senki. Legalabbis mi nem.
Nem a kulso alapjan itelunk, hanem a viselkedes alapjan. Ezt tessek eszbe vesni. Ha ebbol az iranybol a vegen egy kivetkeztetesre jutunk az nem a mi hibank.
Aki nem akar egy kalap ala kerulni veluk az hasson rajuk, mert az agressziv, hazafiatlan viselkedes esetleg rajuk us rossz fenyt vet –erdemtelenul. Ha lesz ilyen az majd akkor rank is hatni fog.
bl
2020-04-13 at 14:05
Theonak!
Annyi a lényeg, hogy a kaput nyitva kell hagyni. Aki jön jön, aki nem nem, de legyen nyitva. (A Pál utcai fiúk például ennek a kapunak a bátortalan nézegetése volt.)
Vidar
2020-04-13 at 09:39
Elnézést a melléütésekért.
Vidar
2020-04-13 at 09:38
Bocs a melléütésekért.
Vidar
2020-04-13 at 09:35
Emlékszem a Fidesz 2002-es hihetetlen naggyűlésére a Parlament előtt. A családdal néztük, és borzongott a bőrünk (ekkor még Helmut Kohl kancellár is eljött hogy segítse Orbán Viktort)..
Aztá másnap talán – nem emlékszem pontosan, a “mindenki Márta nénije” azt találta mondani nagy kacagások között, és a múűsorvezető nagy derültségére, hogy fúj, mekkora lehetett ott a másfél millió ember lábszaga.
Én nem tudtam azokról a dolgokról amit most Mező úr leírt, de akkor undorodtam meg végleg a Gesztyéktől – igaz előtte se bírtam őket -.
Az írás döbbenetes, köszönöm.
Vidar
2020-04-13 at 09:26
Csatlakozom a véleményedhez.
Vidar
2020-04-13 at 09:37
Kedves bl, annyi különbségel azért, hogy ez nem lesz a jobboldal veszte. Nemm lehet semmi a veszte. Nemm bírnám elviselni.
bl
2020-04-13 at 06:41
Az ő nevéhez fűződik a 2002-es LOP-STOP kampány. Hehehe.
Theo
2020-04-13 at 01:36
Némelyikük jó iparos lett, de semmi maradandó.
Kár, hogy még a Fidesz vezetőségét is meghülyítik ezzel az ál tehetség dumával. Még hogy “hol vannak a jobboldali tehetségek, miért nem jöttek elő, úgy kell nekik, stb.” (Simon, Gulyás G.) Megmondom hol vannak: külföldre menekültek ’56-ban vagy előtte-utána, de segédmunkásnak is mehettek szabadon. De hogy befutási lehetőséget nem kaptak, az biztos. Jó ez a sorozat, mert végre valaki tényszerűen rögzíti az elitcsere lépéseit.
Gáspár Anette
2020-04-13 at 09:46
Most is vannak.
Most sem kapnak.
Gulyás meg a színházi finanszírozási szerződéssel adott a szarnak egy pofont.
Minden kuratóriumban maradt az ultraliberális többség. A kormány fizet, beleszólása nincs. Az alternatív szarokat továbbra is eltartjuk.
Legközelebb a “lakászínház” bizniszről, ha lehetne egy-két tárcát…..
Hans Landa
2020-04-13 at 10:24
Gáspár Anette:Lakásszínház,az meg micsoda?Színház ügyben a kormánynak sikerült hülyét csinálnia magából(nem először).
Hans Landa
2020-04-13 at 01:07
moliere:Igen.
Orientál
2020-04-13 at 00:35
Populáris alja ,erőltetett tehát nem alkotott maradandót. Protekciós élősködő.
Okosberci
2020-04-12 at 23:49
Ő is az un.”rendszar”váltás egyik nem vesztese….,vannak egy páran.
igazi konzervatív
2020-04-12 at 23:15
Kovács István kommentelő!
Fogadjunk, hogy a magad kis egyszerű életében sokkal mocskosabb dolgokat csináltál, csinálsz, mint “a zsidók”. Az antiszemiták valójában a saját bűneiket próbálják leplezni azzal, hogy mindent rányomnak a zsidó(k)ra vagy felnagyítják a bűneiket.
Nesze, itt egy nép, dobjuk rá a szemetünket, addig sem beszél senki rólunk! A zsidók okozták a pestist, a kolerát, az összes világháborút, a holokausztot, a kommunizmust, a ’19-es komcsi felkelést, a rendszerváltást, a módszerváltást, a gengszterváltást, a privatizációt, a Gyurcsány-korszakot és az Európai Uniót. Ugye, hogy ugye? Mindenhol keressük a zsidót és ha végre találunk egyet (nem baj, ha gyűlöli a saját fajtáját, Izrael-ellenes vagy antiszemita!), akkor tapsikolunk és az egész sz@rt a nyakába varjuk, mert zsidó. Lám, a zsidók milyen rosszak, hiszen ez az egy zsidó bűnöző, tolvaj, ügynök. A részt vizsgáljuk az egész helyett, majd általánosítunk. Tiszta középkor! Tiszta modern liberalizmus!
Beszéljünk róluk, hiszen addig is feljebbvalónak érezzük magunkat! Hiszen így nem kell lelkiismeretfurdalást érezni, hogy a rendszerváltás előtt szétloptuk a gyárat, a rendszerváltás után adót csalunk vagy trükközünk, megcsaljuk az asszonyt a szomszéd Marikával, alkoholisták vagyunk, szívjuk a gyilkos cigit és
a másik pofájába köhögjük, meglopjuk a jelenlegi cégünket, gyorsan hajtunk és veszélyeztetjük mások testi épségét, korruptak vagyunk. Most eljátsszuk a nagy Hazafit vagy Haladó liberlist, de az egész család rajongott a gulyásszocializmusért, sőt az akkori lopásból gazdagodott meg.
Támogatom, beszéljünk a zsidó származású emberek – így Geszti, Princz, Fenyő – bűneiről, de ha csak a zsidókról fog szólni a teljes sorozat, akkor gyanús, hogy a fele sem igaz, vagy az igazság egy igen nagy szelete szándékosan el van titkolva VALAMIÉRT. Vajon miért? Ha a 15 millió magyarból minden rosszat csak az a 150-200 ezer zsidó csinált és mindenki más fehér mint a hó, akkor valami nagyon bűzlik, elvtársak!
A ’90 előtti és ’90 utáni mocskos bűnökért még egy közszereplőt vagy politikust sem csuktak le 30 (azaz harminc) év alatt, tehát ne vonjuk le azt a következtetést, hogy csak “a zsidók” bűnei nem kerültek napvilágra. A nem zsidók bűnözők is itt rejtőznek közöttünk vagy a másik oldal emberei között. Na de pszt! csönd legyen!, erről nem beszélünk, inkább keressük tovább a zsidót. Jöjjön a sorozat következő része.
Pál apostol Rómabeliekhez írt levele 3,9-30
9.Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképpen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök [nemzetek] mindnyájan bűn alatt vannak;
…
30.Mivelhogy egy az Isten, aki megigazítja a zsidót hitből és a pogányt hit által.
Theo
2020-04-13 at 01:25
Az arány egy objektív dolog. Aki észreveszi nem hibáztatható.
TS
2020-04-13 at 07:55
Tisztelt igazi konzervatív!
Hozzászólása eltekintve attól, hogy az alapvetése helytelen, amúgy tisztességes és igaz. Miben áll a hibája? Nem a cikk, hanem a hozzászólások szólnak a Mózes-hitűekről. A cikk végigveszi apránként a magyar élet egy-egy szeletét, aztán nem véletlenül, ki nem mondva ugyanabba a csoportba ütközik bele. Mi meg itt összevetjük a saját tapasztalatainkkal és nem csodálkozunk.
Ha valóban az Ön által említett szándék vezeti a cikkek szerzőit, akkor baj van, mert egyéb, kirablásunkért ugyancsak felelős csoportok elbújhatnak mások mögé.
Mi ellenben arra gondolunk, hogy jellemzően tűnik fel ugyanaz a csoport az élet minden terén, mint amely lezárta az egészséges társadalmi mobilitás elől az utat, tehetségtelensége és alkalmatlansága, valamint szándékos károkozása nagy részben oka a haza válságainak. Nyilván, ahogy írja, nem egymagában. Ezt néven nevezni antiszemitizmus. Így aztán az igazságot csak féligazságként lehetne elmondani. Vagy úgy sem. Pl. senki nem vitatja, aki ép elméjű, hogy Kern András egy remek karakterszínész; kongeniális, az eredetinél jobb Pepín bácsi volt a Sörgyári capriccióban szinkronként. De nem több. Pláne nem tud énekelni. Nosza, írjon neki dalokat Presser, kotyogja el valahogy Kern és kész a sztár! A haverek már írják is a recenziókat, akinek meg nem tetszik, az náci.
Ráadásul évtizedek óta tele van ugatva a világsajtó, hogy itt nálunk mekkora az antiszemitizmus. Ez a kettő együtt pedig valóban kivágja a biztosítékot. Nem Alfonzó, Rodolfó vagy Kellér Dezső vágja ki! Akik tehetségesek! Vagy az áldozatkész orvosok tömege.
Nem tudom, a szociológiának nem lenne dolga a különböző társadalmi csoportok életét kutatni? Kutatják is, tucatjával-százával születnek a cikkek, könyvek a hazai cigányságról, vasutasokról, falvakról. Érdekes módon a hazai zsidóságról nemigen születtek effélék. Hazánk antiszemita lenne? Nosza, vizsgáljuk meg lakáskörülményeiket, vagyoni helyzetüket, fizetésüket! Hát ez már aztán nácizmus! Mi is derülne ki ebből? Nem hiszem, hogy az: egy elnyomott kisebbségről van szó. Egy adatból láthattam kb. két évtizede (vagy kevesebb valamivel) a dolgokat: egyszer a KSH közzétette, mennyit fizettek az szja 1%-ából a különböző egyházaknak: kérem, a katolikus befizetéseknél fejenként háromszor többet kapott BIH! Na, nem is láttam azóta ezt az adatot!
És nem tudni, mit lehetne tenni. Hogyan szabadíthatnánk fel a zárt számokat bárki tehetsége előtt, ez a szomorú! Márpedig enélkül ágyat vetünk az igazi, politikai antiszemitizmusnak, nő a düh és elkeseredettség, ami rossz útra vezetheti a tömegeket.
Maradok tisztelettel.
csanaki
2020-04-13 at 20:32
Ha már Kern szóba került:
Voltak páran, akiknek nem volt szükségük arra, hogy legyen énekhangjuk ahhoz, hogy lemezt készítsenek velük. Pár példa:
– Zorán, Bródy, Koncz Zsuzsa
– Halász Judit
– Kern András
– Csepregi csipogó Éva
– Presser szólólemezek
– Gálvölgyi fahangú János
– Básti Juli
– Cserhalmi György
– Kamarás Iván
– Eszenyi abszurdum Enikő
stb.
Eközben pl. az ôstehetség Cserháti Zsuzsa alig kapott nagylemez és televíziós lehetőséget. Ő nem passzolt a “csapásirányba”, tönkre lehetett tenni, korai halálig juttatva.
Hans Landa
2020-06-22 at 14:57
Erre mondta Alföldi Róbert(aki nem a kedvencem)tehetsége azonban vitathatatlan,amikor a sleppje arra bátorította,hogy lemezfelvételt készítsen:az énekeljen akinek van HANGJA.
Maki
2020-04-12 at 19:50
1978-as születésű emberként,aki szerette,és szereti most is ezeket a zenéket,elítélni őket nem tudom.Éltek a lehetősséggel.nem is rossz amit csináltak.A tehetségük szerintem nem megkérdőjelezhető.
Jah,hogy ők megkapták a lehetőséget,míg más ha jó volt akkor sem,ez már baj.
Talán ma van rá lehetőség?
Kijárhatod ha tudod,de kapcsolat,és kezdőpénz nélkül nem megy.
Mező úr,köszönöm a sorozatot,nagyon fontos a jövőnk szempontjából.
Hajrá Magyarok
aussie
2020-04-12 at 20:12
Egy picit idősebbként. 1. Nem éltek a lehetőséggel, hanem nekik lett felkínálva. 2. Annyi lehetőséget kaptak, hogy előbb-utóbb beletanultak, és egy közepesen jó “iparosokká” váltak. Ez a mondatot egyébként anno Krizsó Szilva barátnőjétől hallottam, így jellemezte a barinőjét. 3. A rengeteg utazás során fel-fel csipegettek ezt-azt, egy önálló gondolatuk nincs és nem is volt. 4. Csak egyetlen példa. Ausztrália leghíresebb sport riportere magyar. Ő teremtette meg a profi tudósítást az országban. Szülei 56-ban menekültek ki. Ha nem kellett volna elmenniük, lett volna egy kis verseny Vitray-nak. Így nem volt. 5. Ezer példám van, ha kell még.
aussie
2020-04-12 at 20:25
Csatolom a magyar sport tudósító életútját. Nem semmi, amit letett az asztalra. Ilyenek menekültek, a szarháziak meg megcsinálták itthon a maguk “paradicsomát”.
https://en.wikipedia.org/wiki/Les_Murray_(broadcaster)
TS
2020-04-12 at 20:43
Kösz az infót. Az még igazibb poén az lenne, ha aussie rulesban lenne Hall Of Famer! 😎
moliere
2020-04-12 at 23:44
Ha nincs ez a médiadiktatúra, vitraynak nem versenytársa lett volna, hanem mondjuk három műszakja a könnyűiparban.
Hans Landa
2020-04-13 at 01:03
aussie:10/10.Sajnos a versenysportban is ez ment/megy,ennek ellenére ilyen eredményesek az olympikonok.(Balczó András,Hosszú Katinka)
Gáspár Anette
2020-04-13 at 09:40
Nem lett volna verseny Vitraynak, mint ahogy Szepessynek sem volt.
Ugyanis mindkettő be volt kötve.
Nyilván, aki Ausztráliában futott be, ezért IS ment el.
Ha marad, soha nem lett volna belőle semmi.
A súlyosan beszédhibás Horváth Jánosból hogy lehetett “népszerű” műsorvezető/riporter?!
TS
2020-04-12 at 20:23
Így van. Máshol is így ment: “Az azóta ikonikussá vált fotón hat tengerészgyalogos (Franklin Sousley, Harlon Block, Michael Strank, John Bradley, Rene Gagnon és Ira Hayes) állítja fel a zászlórudat. Sousley, Block és Strank még aznap életét vesztette. A fotóért Rosenthal Pulitzer-díjat kapott.”
kamcsatka
2020-04-13 at 05:34
en idosbb vagyok, es kprtasuk voltam ezeknek. akkor is azt vagtak a szemunkbe, hogy hat nezd, milyen ugyesek es csak eltek a lehetőséggel. hat nem, betettek oket mindenhová, ha kibuktak máshová, ujra es újra. aztan amikor jott 89, utána elfoglalták az osszes reklamugynokseget, privatizaltak az egesz mucsarnok halozatot. es ha azt gondlod, hogy ma kepzomuveszeti, vagy konnyuzenei vonalon barki mozoghat rajtuk kivul?
csekkold le a tilos radiot.
egyebkent a mucsarnok privi is megerne cikket.
zolatiguszti
2020-04-22 at 03:06
ARC plakát kampány…több év alatt lett száműzve a Felvonulási térről Zuglóba Karigeri védőszérnyai alá…Geszti utolsó nagy Média műve a Magyarköpködő humorizáló förmedvény
Grimmbusz
2020-04-13 at 14:11
Én ’77-es vagyok és én is úgy érzek, mint Ön. Én mindent értek, de azért egy egész korosztály fiatalságát így leköpni, kicsit fura…
Tipikusan magyar történet ez is: Mindenki ért a focihoz, csak az a 22 ember nem, aki a pályán van…Mindenki ért a gyógyításhoz, kivéve azokat, akiknek orvosi diplomát adtak… Ezek szerint ezúttal mindenki ért a zenéhez is, csak azok az előadók/szerzők nem, akik lemezeket adtak ki (és most el se kezdje senki az erdőspéterezést).
Az “elfeledett” Első Emelet dalokból is napi szinten hallani egyet-kettőt, szerintem ember nincs, aki nem tudna legalább két dalt mondani tőlük….Igen, van/volt akinek nem tetszik, de ízlésről nem lehet vitatkozni.
Most pedig pont ugyanez a réteg lincsel meg bárkit, aki nem vágjat haptákba magát egy Dzsungel könyve-plágium hallatán, mintha legalábbis valami himnusz lenne. Pedig ilyen cikket akármelyik együttesről/szerzőről lehetne írni.
Szomorú, hogy ide jutottunk.
Theo
2020-04-14 at 00:21
Nem. Ilyen cikket csak az ugynok gyerekekrol lehet irni. Az mellekes, hogy ok eppen daloltak is, ha tudtak volna szamolni is, akkor valamelyik bankban landoltattak volna oket. Ezek a cikkek nem zenekritikak, te utodott.
Grimmbusz
2020-04-14 at 08:27
Kedves Theo! A cikkben a “mára teljesen elfeledett Első Emelet” jelzős szerkezet nettó csúsztatás és ez eléggé hazavágja az egész cikket.
Nekem kb annyi jött le a dologból, hogy ha Geszti ír Dzsungel könyvét, akkor az fúj, ha valaki más kilop belőle egy sort, akkor csináljunk belőle magyar himnuszt…
Érdekes, az “elfeledett Első Emelet” ugyanúgy csinált otthonmaradós propagandavideót, pont Geszti dalából. Azzal nincs baj?
Ne haragudjon, Theo, de nekem ez pont ugyanaz a véleményterror és kettős mérce, ami ellen annyit harcolnak ezen az oldalon is.
És én vagyok leütődöttözve, csak mert nem értek 100%-ban egyet valamivel…..
sanyi
2020-04-12 at 19:25
“meglehetősen traumatikus viszonyban álltam a reáltárgyakkal”
Mondom, ha nem megy a százalékszámítás, akkor nem lehet belőle bankigazgató, csak tévé sztár. Igy megy ez az arisztokratáknál.
TS
2020-04-12 at 19:33
Igazunk van négyünknek itt.
csanaki
2020-04-12 at 21:23
A százalékszámítás mindig csak akkor ment jól a kufároknak, amikor mások pénzét százalékolták maguknak. De egyébként semmilyen értelmes és produktív cselekményre nem voltak képesek.
Szerintem pl. Princz sem volt tisztában a matematika alapjaival sem. De mivel eredendő kiválasztott volt, lehetett belőle bankvezér.
moliere
2020-04-12 at 23:34
“Úriemberek” c. film kötelező, úgy látom. 🙂
Schenkhyalfonz
2020-04-13 at 14:38
Katonakorunkban sem volt erős kiképzésre kényszerítve.
Szajko
2020-04-12 at 19:09
Marta neni! Mindig hanyingert kaptam tole. Zsigerbol ereztem hogy az ő rendszeres szerepeltetese nem normalis. Raadasul soha nem mondott semmit. Humorosat plane nem. Koszonom az irast. Helyere kerult az ellenszenvem oka.
Hans Landa
2020-04-13 at 00:56
Szajko:10/10.
Zolika Lassu
2020-04-13 at 14:45
Azért nem mindenkinek gurítanak piros szőnyeget a lába alá.
Vagyis vöröset. Azért sokat kellett tennie a papának, mamának. Tagsági könyv is kellett, de nem a Fradié.
Naprózsa
2020-04-12 at 18:48
Na és ezekkel szemben kell nekünk karriert csinálni olyan kiadóknál, művészigazgatóknál, akiknek már a szülei is jól be voltak ágyazódva…
Ezek röhögik a képünkbe, hogy nemzetiként tessék tehetségesnek lenni.
Mondjuk, ha nyalást-taposást és a közvagyon lopását tehetségnek tartjuk, abban valóban tehetségesek. De a jobboldaliaknak a zsákban futással kellene ezekkel versenyezni a művészeti piacon.
Jó lenne már, ha volna végre legalább negyedannyi előjoga mint ezeknek fajtai joga egy jobboldali hazaszerető művésznek is, ha már jobboldali kormányunk van.
Tessék felkarolni a jobboldali művészeket végre! Van nálunk bőven tehetség, mert így mint a Geszti, mi is tudnák karriert építeni. Sőt!
aussie
2020-04-12 at 18:56
Ahhoz a jobboldali művésznek nagyon egyenes gerince kell legyen. Lásd Dörnert. Kitartott és nagyjából békén hagyják. Kevésnek adatik meg az ilyenfajta egyenes kiállás, mert meg kell élni valamiből. Nézd meg a kormány által kinevezett intézményi vezetőket! Mi a mantrájuk: “Mi ne legyünk olyanok mint ők.” Ezért volt a költészet napján a MŰPÁ-ból közvetítés az Örkény színház színészeivel. Szó bennszakad, hang fennakad. Lehellet megszegik….
Ökör&Jupiter
2020-04-12 at 20:54
Örkény színház művészei? Hát Jordán Tamás elvtársat már senki sem hívja meg szerepelni? Antiszemita banda!!!
kamcsatka
2020-04-13 at 05:37
pont az elobb irtam lejebb, hogy a mucsarnok halozat privatizaciojarol is lehet egy cikk…
Namond
2020-04-12 at 18:46
Bár Rapülne…
Hans Landa
2020-04-13 at 10:35
Gáspár Anette:A témában ajánlom Schuster Lóránt a P.Mobil együttes vezetőjével készült riportokat,valamint a könyveit(Kaptafa,Csiríz,Faszög),tanulságos.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket mindenkinek!h
Galamb
2020-04-12 at 18:33
A ’19-es – spanyol – ávh-s vérvonal. Ha kell gitárral, ha kell géppisztollyal szolgálják a mozgalmat. Mikor mire van igény…
gyozo2018
2020-04-12 at 19:39
” Ha kell gitárral, ha kell géppisztollyal ”
Pontosabban, ha kellett, “davaj gitárral”, majd gitárral szolgálták.
De benne volt a pikszisben A fél popszakma is, és nekem Hobo is mesélhet, meg Kóbor és Zorán is a kappan hangjával. Sokat kellett neki tanulnia, míg kihoztak belőle egy közepest.
Hobó is, ha akarta, ha nem, akkor is számított, hogy ki volt az apja, bátyja.
Ezek a kölkök “renitenskedhettek”, akiknek meg az volt a dolguk, rajtuk volt
a szemük negatív, de pozitív értelemben is.
A másik vonal a KISZ polbeatesei voltak, Dinnyés és Boros, a Gerilla együttes stb. Dinnyés a másik kappanhangú katasztrófa a dobgitárjával.
Hans Landa
2020-04-13 at 00:53
Szegény Cserháti Zsuzsa-Isten nyugosztalja-,Kováts Kati,mesélhetnének.
Gáspár Anette
2020-04-13 at 09:34
Hans Landa!
Szemben velük a nemzet “CsalóGánya” Csárli-Koncz Zsuzsika a két oktávjával, maga a álintellektuel belpesti újproli, aki
-mint a határtalanul ostoba és jellemtelen Szörényi Levente, az aljas Bródy és Sz. Szabolcs is-, azokba a magyarokba rúgtak bele, akiknek a karrierjüket köszönhetik.
palaszeg
2020-04-14 at 15:21
Szörényi Leventét csak erős rosszindulattal lehet idekeverni, mármint ebbe a díszes társaságba , akikről a cikk szól.
Poppy
2020-04-12 at 18:32
10/10
aussie
2020-04-12 at 18:31
Ismét egy hiánypótló írás! Nagyon köszönöm. Kezd összeállni a kép, hogy még jóval később is, a Külker főiskolát elvégezve 2-3 felsőfokú nyelvvizsgával miért nem lehetett a külkereskedelem közelébe sem jutni. Vérlázító, hogy a tehetséges csoportomból egyetlen egy sem tudta megvetni a szakmában a lábát. Bezzeg Danks Emese és társai, ők már az elejétől szárnyaltak, és ma sem tudnak semmibe belebukni. Míg mi az Áruforgalmi szakon tanultunk mint az állat, ezek a káderképző idegennyelvű levelező szakon röhögve beelőztek.
Hans Landa
2020-04-13 at 00:44
aussie:10/10.Benfentes hálózat+kontraszelekció=2020 Hungary.
“tetszettek volna………”
zolatiguszti
2020-04-22 at 02:54
http://mek.oszk.hu/12500/12500/12500.pdf
6-ik oldal:
“TITKOS KÜLDETÉSBEN. ‘
SZUSZLOV ÉS MIKOJAN BUDAPESTEN 1956 NYARÁN
Részlet a Szuszlov által a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának küldött I. számú jelentésből:
Rákosival, Kováccsal, Hegedűssel, Szálaival és Véggel folytatott megbeszéléseim alkalmával felhívtam az elvtársak figyelmét annak szükségességére, hogy bátrabban emeljenek ki vezet munkakörbe magyar nemzeti- ségű kádereket. Megfigyeléseim szerint ebben a tekintetben itt nagy rendellenességek vannak. Mi több, azzal a jelszóval, hogy a tekintélyesebb és tapasztaltabb kádereket kell bevonni a vezetésbe, s ezek többségükben zsidó nemzetiség elvtársak, igyekeznek még inkább félreállítani a fiatalabb magyar nemzetiségű kádereket.
Úgy vélem, hogy további magyarországi tartózkodásom nem szükségszerű, ezért az a szándékom, hogy holnap, június 14-én a Krímbe repülök.”
M. Szuszlov
1956. június 13″
Hans Landa
2020-04-25 at 07:08
zolatiguszti:Ez azért kemény,hogy még az szovjet elvtiknek is feltűnt a lóláb,Kun Miklós műsoraiból is igen “érdekes” körülményekre derül fény.Rákosi és slepje,sajnos megúszhatták 56″-ot,ezer szerencséjükre Sztálin ekkor már nem élt,Kun Béla még beutalót kapott a Ljubjankára .Szaniszló Ferenc említette egyik Világpanorámában,hogy több szempontból “tartalmas” akták vannak még Moszkvában.
liome
2020-04-12 at 18:23
Tisztelt Mező úr!
Könyörgöm hagyja abba! Csak több részletben tudom elolvasni a cikkeit az egészségem megóvása érdekében.
Senkinek egy haja szála nem görbült, csak még gazdagabbak lettek.
Most már én is úgy látom, ahogy Mátyás, forradalom kellett volna!
gyozo2018
2020-04-12 at 19:30
Többek között azok is akadályozták, hogy forradalom legyen, akikről a sorozatok szólnak. Le volt vajazva már a 70-es években minden.
TS
2020-04-12 at 19:35
1984-ben olvastam a NYT-ban egy írást (pontosabban a C(ikkek e nemzetközi sajtóból nevű kiadványban), ki nyerné a szabad választásokat. Aztán 1990-ben tényleg ők nyerték! Vaj(h), honnan tudták?
Gáspár Anette
2020-04-12 at 19:41
Nem “ők” nyerték, hanem az MDF. Az egy másik téma, hogy tele volt
kommunista és szadeszes ügynökökkel, mint Dávid meg Herényi és sokan, mások.
TS
2020-04-12 at 19:56
De, azt jósolták, hogy egy nemzeti irányultságú párt nyer. Az “ők” erre vonatkozott.
Második lesz egy liberális párt, harmadik az utódpárt. Így is lett.
gyozo2018
2020-04-12 at 18:22
“Űrgammák forgatókönyvírója is ő volt. Fia, Berkes Gábor meg a rettenetes zenét szerezte.”
Na ehhez egy adalék, hogy amiből az Űrgammák c. sorozatot összegányolták, az eredetileg asszony és akkori művésznevén Strausz Éva / lánykori nevén Tarnóczai Éva/ újságírónak( aki a Siófok tévénél is dolgozott egy ideig) a szellemi terméke volt. A cél a
történeten keresztül a tudományos ismeretterjesztés
lett volna.
Forgatókönyvet írt, a történet szereplőit a saját gyermekeiről nevezte el. Az Űrgammák filmsorozat tehát pofátlan, gátlástalan plágiumon alapult. Beadták a forgatókönyvét, és valahogy sikerült belőle az ötletgazda alkotót kihagyni.
Hosszú pereskedés után végül valamicske kis pénzt ( talán 1-2 milliót) ki tudott perelni belőlük. Úgy tudom.
Strausz Éva a Kurirnál dolgozott egy ideig.
gyozo2018
2020-04-12 at 19:20
Később Gábosi, vagy Gábosy Éva néven volt ismert.
gyozo2018
2020-04-12 at 19:27
A gyermekeinek a nevét adta a szereplőknek: Patrik és Ákos.
Tuti
2020-04-12 at 18:04
IMÁDLAK ÖCSÉM!!!
EZ AZ!!!! NINCS KEGYELEM!!!!
csanaki
2020-04-13 at 19:57
Nem arról van szó, hogy bosszút kell állni rajtuk. Hanem csak arról, hogy végre véget érjen a basáskodás a nemzeti, keresztény tömegek felett, és megszűnjön a bűnösök bűntudat nélküli vádaskodása, amiért az áldozatok fel merik emelni szavukat
gyozo2018
2020-04-12 at 17:57
“mind kötődnek a Postabankhoz, melynek mecénási szerepét többen megköszönték a műsorfüzetben.”
Ragályi Elemér nem játszott? Csak úgy kérdem, mert Maleknak P. kérésére állítólag ő csinálta az egyik klipjét.
János
2020-04-12 at 17:34
Geszti édesanyja Márta néni főosztályvezető volt a kirakatba kitett Taurusnak. A cég vezérigazgatója az MSZP Politikai Bizottsága tagja, Tatai Ilona volt. Főkonyvelője Jagielliwichné, a későbbi Atlus (lásd gyurcsányi!) főkonyvelője lett. Volt mit könyveljen, miután túladtak a Tauruson.
Aki még hisz a mesékben, a csodákban …
János
2020-04-12 at 22:12
A Taurus teljes vezetése egyébként a holland kapcsolat zsebében volt. Tatai Ilonát madzagon rángatták.
zolatiguszti
2020-04-22 at 02:44
Milyen holland kapcsolat?
Hans Landa
2020-04-13 at 10:05
Ne feledkezzünk el a Xénia láz-ról és Schmuck Andorról sem.
A diáksziget mindenható tótumfaktuma Gerendai Károly is megérne egy misét,így Húsvét táján.
Bakerman
2020-04-13 at 15:08
A lánya, Jagiellowicz Judit is benne van az Altusban nyakig ès mèg egy rakàs Altus-hoz köthetö cègben. Nem esik messze az alma a fájátòl.
Poppy
2020-04-12 at 17:30
Tisztelt Mező úr!
Köszönjük a remek tényfeltáró munkáit!
Ez is remek írás.
Mátyás
2020-04-12 at 17:20
Így 30 év távlatából tényleg forradalmat kellet volna csinálni.
ama
2020-04-14 at 06:26
“TETSZETTEK VOLNA FORRADALMAT CSINÁLNI”—-DR.ANTALL JÓZSEF—-ÉS MENNYIRE IGAZA VOLT !!!!!!!!
J.G.
2020-04-23 at 23:28
Miközben születése jogán Antall József is bent volt a csapatban!
zolatiguszti
2020-04-22 at 02:42
Ja mont a románok….jó messze jutottak vele….Csipkésre lőtték az országot hogy a Secu 2-ik embere Ion Iliescu legyen ez első elnök. Antall hülyeségeket beszélt és sztem cinkus is volt.A mai napig nincsen kitisztázva amit az ős alapító MDF-esek emlegetnek: Ki fasz telálta ki hogy Antall legyen a miniszterlenük? Egyáltalán honnan jött? Alíg ismeték Leszákék.Boros a helyettese dettó.Ráadásul ő a régi rendszerben a vendéglátóipari vállalatot vezette..Országos cég. Nem kell ügye mondani az eftársak’ meg kedeves Szovjet vendégek szerettek pl vadészni, meg bulikázni….
Salamander
2020-05-13 at 11:58
Forradalomhoz a “legvidámabb barakk” fotelforradalmárai nem voltak elegendőek. Kádár gerincroppantó gulyáskommunizmusa ravaszul elvette az élét az igazi forradalmi hevületnek. Végül is Magyarország 70 évig állandó forradalmi (hol ellenforradalmi) lázban égett. Értelmisége kiirtatott, televoltunk/vagyunk besúgókkal: ugyan ki csinálhatott volna itt forradalmat?