Darák Péter szerint a mostani helyzet a póttagok kora őszi megválasztásával rendeződhet. A Kúria elnöke arról is beszélt, hogy a bíróságok működéséről sok téves információ jelent meg. Arra a kérdésre pedig, hogy veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, azt válaszolta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban „ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg”.
Darák Péter szerdai budapesti, a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan “kölcsönös bizalmi légkör, ami az igazán optimális és hatékony működését lehetővé tenné a testületnek”. Jelezte, az OBT testületként működik, és természetes, hogy tagjai között véleménykülönbségek lehetnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő maga hivatalból, tehát a törvény alapján tagja a tanácsnak a további 14 tag mellett, és abban nem tölt be vezető szerepet. A Kúria elnöke szerint a bíróságok működéséről sok téves, a jogszabályi környezet ismeretének hiányáról tanúskodó információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban.
A bíróságok nem üzemként vagy hadseregként működnek, ahol az igazgató vagy a parancsnok dönthet mindenről, hanem az alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján
– mondta. Darák Péter cáfolta azokat az információkat is, amelyek szerint a Kúria elnökeként ő szignálná az ügyeket, hiszen valójában előre látható ügyelosztási rend van. Arra is kitért, hogy a bírákat nem lehet elvonni az egyes ügyektől, csak elfogultság esetén, kizárási kérelem alapján, vagy ha a bíró maga jelzi, hogy nem várható el tőle az ügy tárgyilagos elbírálása. A közigazgatási bírósági reformról szólva örömét fejezte ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy munkabizottságban, a Kúria delegáltjainak részvételével tekinti át azokat a kérdéseket, amelyek az új közigazgatási szervezeti funkció alapját kell, hogy képezzék. Hozzátette: ezt annak jeleként értékeli, hogy a tárca is tudatában van az elmúlt csaknem 30 év komoly jogfejlesztési eredményeinek, ítélkezései értékeinek, “melyek nélkül a reform értékvesztéshez vezethet”. Arra a kérdésre (Bloomberg), veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, egyebek mellett azt mondta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban “ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg”.
Az IM bevonja az érintetteket a kodifikációs elképzelések kialakításába, és a Kúriának is lehetősége van arra, hogy legmagasabb szinten képviselje magát ezeken a tárgyalásokon.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte, az ügyelosztási rendet minden bíróság elnökének – a kollégiumok és a bírói tanács véleményének figyelembevételével – decemberben kell elfogadnia a következő évre, attól eltérni csak nagyon kivételesen és szigorú feltételek mellett lehet. A bírák védelmében az újságíróktól azt kérte:
A döntések okát ne keressék a bíró személyében, vallásában, világnézetében, mert a bírónak nincsen pártállása, csak jogismerete, felkészültsége, lelkiismerete és felelőssége a döntéséért.
Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője arról beszélt, hogy a Kúria a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal közösen évek óta vizsgálja az 1956-os ítéleteket, és azt állapították meg, hogy azok “igazi értelemben (…) gyilkosságnak, politikai gyilkosságnak, leszámolásnak tekinthetők”, hiszen teljesen nélkülözték a korrekt bírósági eljárás és ítélet jellemzőit. Wellmann György, a polgári kollégium vezetője azt mondta, az egyedi ügyek jelentős részét – felülvizsgálati eljárásban – továbbra is a devizahiteles ügyek teszik ki. Hozzátette: ezek a perek továbbra is a szerződés érvénytelenségére irányulnak, továbbá az árfolyamkockázat fogyasztóra való terhelését vitatják a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva. Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője azt mondta, 170 választási ügy érkezett hozzájuk, ezeket háromnapos határidővel kellett elbírálniuk. Közölte, megállapították, hogy több ponton is szükséges a választási eljárási törvény módosítása, pontosítása. Simonné Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője arról számolt be, a Kúria megújult honlapját havonta 160-180 ezren látogatják, 160 ezerrel többen, mint a múlt év első félévében. Ismertetése szerint a legtöbben elvi bírósági határozatokat, döntéseket, jogegységi határozatokat, valamint a sajtó számára készített tartalmakat tekintették meg.
Forrás és fotó: MTI
ómió
2018-06-28 at 09:00
Bizalom? Azt is megkúriázzák, mint az elcsalt Fidesz mandátumot?
Károly
2018-06-28 at 08:43
Darákra és csapatára nem szakad rá az ég.
Justitia reményét vesztve hagyta el az igazságszolgáltatás épületét.
Majtényinéék, és hasonszőrű bírósági ülnökök tettei politikai döntések halmaza.
Vízöntő
2018-06-27 at 21:48
Darák Péter távozzon a posztjáról!
Ha Majtényiné elfogultsága nem volt nyilvánvaló akkor nem csak a 3 majmot kell jelképének kirakni, de a vörös szegfűt is!
Aladin
2018-06-27 at 18:50
Darák az volna a legjobb ha téged kirugnának a Kuria éléröl mert csaltatok a választásnál. Elmehetnél a büdös francba, szemét áruló.
Mátyás
2018-06-27 at 16:51
Az a baj, hogy sokszor a jog és az igazság nem nagyon találkoznak. Az egész igazságszolgáltatás rettenetesen túl van bonyolítva és a bűnösök mentegetésére van kihegyezve, a bírók pedig politikailag/ideológiailag elfogultak. Tisztelet a kivételnek.
khm
2018-06-27 at 16:33
Egy esetben!
Ha kirakják onnan az összes liberálbolsevik burnyákot.
A kétharmad ellenére ennek semmi esélyét nem látom,mert a biboldók,nagyon mélyen gyökereznek a gazságszolgáltatásban,az oktatásban…,és minden olyan helyen,ahonnan van “ráhatásuk” Magyarországra és lakosaira!
Gyökeret eresztettek!
Hej égig érő gizgazok,
Hát nincsen itt virág?
Nem Virág elvtársra gondoltam….Amúgy is Blum….