Pesti Srácok

Jogállam? Magyar Péter már most politikai alapon mozdítaná el a köztársasági elnököt

Jogállam? Magyar Péter már most politikai alapon mozdítaná el a köztársasági elnököt
Magyar Péter
Fotó: Hegedüs Róbert

Magyar Péter, korábbi fideszes „kitartott” és miniszterelnök-jelölt, a kétharmad birtokában már a hatalomváltás előtt jelezte a népnek, hogy az Országgyűlés által, az új kormány hivatalba lépése előtt megválasztott közjogi tisztségviselőknek két választásuk van: vagy önként távoznak a pozíciójukból vagy elmozdítják őket. Utóbbi esetében pedig „ne féljenek” azok, akik azt hiszik, hogy a Tisza Párt jogsértésre adja majd a fejét, mert ilyenről szó sincs, inkább jogszabályt módosítanak, hogy így szerezzenek érvényt politikai alapú követeléseiknek. A Tisza Párt elnökének célkeresztjében elsősorban Sulyok Tamás köztársasági elnök áll, akit Magyarország miniszterelnök-jelöltje felszólított arra, hogy szedje össze a maradék méltóságát és önként távozzon a köztársasági elnöki székből. Hogy mi a jogalap? Az nincs, viszont politikai annál több.

Magyar Péter pár napja tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – több más közjogi tisztségviselővel egyetemben –, hogy önként távozzon a hivatalából! Minthogy demokráciában és jogállamban élünk joggal várjuk el, vagy inkább várnánk el, hogy Magyarország miniszterelnök-jelöltje indoklást, pontosabban jogalapot szolgáltat a követeléséhez (vagy legalábbis annak azon alapon szerez érvényt). Ugyanakkor a Tisza Párt elnöke korántsem Magyarország Alaptörvényére, ha nem arra a tényre hivatkozott, hogy Sulyok Tamást még az Orbán-kormány –  Novák Katalin lemondását követően – választotta meg köztársasági elnöknek.

MAGYAR Péter
Magyar Péter még hivatalba se lépett, de már most letérne az objektivitás útjáról. 
Fotó: Hegedüs Róbert

Magyar Péter miniszterelnök-jelöltként már nem kér a jogállamból

Úgy tűnik, hogy Magyar Péter számára az előző kormány által megválasztott köztársasági elnök akadályt jelent, mert a Tisza Párt elnöke nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Tisza-kétharmaddal elfogadott jogszabályok mindegyike átmegy majd az elnöki vétón. A „vajon miért nem?” kérdésre csak sejthetjük a választ, azonban Magyar Péter korábbi nyilatkozata a szükséges „egyensúlyról” így nem tekinthető komolyan vehető dolognak tekintettel arra, hogy a miniszterelnök-jelölt miközben Sulyok Tamás távozását követelte, ezzel egyidejűleg beszélt a „fékek és ellensúlyok” fontosságáról. Ennek ellenére Magyar Péter inkább egy olyan személyt képzel el az államfői pozícióban, aki a mostani köztársasági elnöknél úgymond „megbízhatóbb”.

Ha pedig Sulyok nem hajlandó önként távozni a Sándor-palotából, majd Magyarország leendő miniszterelnöke tesz róla, hogy az mégis megtörténjen. Magyar Péter szerint ugyanis a kétharmados többség egyértelmű felhatalmazás a néptől arra, hogy még idő előtt, vagyis az államfő megbízatási idejének letelte előtt elmozdítsa a Tisza Párt a magyar köztársasági elnököt a hivatalából. Magyarnak nem számít (mármint politikai szempontból pont ez számít!), hogy Sulyok Tamást még az Orbán-kormány idején kétharmados többséggel választotta meg az Országgyűlés, amelynek kétharmadát a Fidesz-KDNP adta, de a miniszterelnök aspiráns szerint ez a legitimáció az országgyűlési választással, valamint a Tisza Párt kétharmados győzelmével elúszott és úgy véli, hogy neki nemcsak erkölcsi, hanem jogi szempontból is joga, illetve felhatalmazása van ahhoz, hogy minősítsen egy köztársasági elnököt.

Tehát, Magyar Péter leendő miniszterelnök az „igazságosság” jegyében akarja megfosztani hivatalától a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnököt, méghozzá – alkotmányozó többsége révén – egy „egyszerű” Alaptörvény-módosítással. Mert, hogy az Alaptörvény, amely rögzíti többek között a köztársasági elnök elmozdíthatóságának eseteit, nem biztosít a Tisza Párt elnökének jogalapot arra, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnjön. Ugyan az Alaptörvényünk tartalmaz egy olyan esetet, amely értelmében az államfő megfosztható a tisztségétől, de annak feltételei nem állnak fent és mint olyan, a Magyar Péter által követeltekkel szemben nem politikai, hanem bizonyos „jogsértő helyzetekben” teszik lehetővé a köztársasági elnök elmozdítását. Vagyis a leendő Tisza-kormánynak vagy a Magyar-kormánynak akarata érvényesítéséhez módosítania kell az Alaptörvényt és rögzítenie kell benne egy olyan, a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó esetet is, amely elszakad a jogi dimenziótól és azt a politikaiba helyezi át.

Feltehetjük a kérdést, hogy mi lenne ez, ha nem a jogállam leépítése és az „önkény” kiterjesztése? Mert más, a megbízás megszűnésével összefüggő esetet csak olyat tudna „hozni” a leendő Tisza-kormány, amely az objektivitást mellőzi, míg a szubjektív politikai iránynak helyet adna. Ez pedig egyértelműen a fentebb említett „önkényes” helyzethez vezetne.

2010-ben a Fidesz kétharmaddal óriási győzelmet aratott a baloldal felett, de az Alkotmány köztársasági elnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezései módosítására annak érdekében, hogy eltávolítsák az akkori államfőt – politikai okokból – még a kétharmaddal rendelkező Fidesz sem volt hajlandó, hanem később, annak jogi kereteit megtartva az Alaptörvényünkben rendelkeztek az államfő elmozdításának eseteiről.

Szóval mielőtt bárki örömében táncra perdülne és köpködne a „szeretet” jegyében a másik oldalra, inkább azon gondolkodjon el, hogy egy ilyen módosítás vajon merre és meddig vezetne. Egy biztos: nem a jogállamiság stabilitása, hanem annak aláásása irányába vinné el az országunkat. 

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.