Pesti Srácok

Jogállam? Magyar Péter már most politikai alapon mozdítaná el a köztársasági elnököt

Jogállam? Magyar Péter már most politikai alapon mozdítaná el a köztársasági elnököt
Magyar Péter
Fotó: Hegedüs Róbert

Magyar Péter, korábbi fideszes „kitartott” és miniszterelnök-jelölt, a kétharmad birtokában már a hatalomváltás előtt jelezte a népnek, hogy az Országgyűlés által, az új kormány hivatalba lépése előtt megválasztott közjogi tisztségviselőknek két választásuk van: vagy önként távoznak a pozíciójukból vagy elmozdítják őket. Utóbbi esetében pedig „ne féljenek” azok, akik azt hiszik, hogy a Tisza Párt jogsértésre adja majd a fejét, mert ilyenről szó sincs, inkább jogszabályt módosítanak, hogy így szerezzenek érvényt politikai alapú követeléseiknek. A Tisza Párt elnökének célkeresztjében elsősorban Sulyok Tamás köztársasági elnök áll, akit Magyarország miniszterelnök-jelöltje felszólított arra, hogy szedje össze a maradék méltóságát és önként távozzon a köztársasági elnöki székből. Hogy mi a jogalap? Az nincs, viszont politikai annál több.

Magyar Péter pár napja tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – több más közjogi tisztségviselővel egyetemben –, hogy önként távozzon a hivatalából! Minthogy demokráciában és jogállamban élünk joggal várjuk el, vagy inkább várnánk el, hogy Magyarország miniszterelnök-jelöltje indoklást, pontosabban jogalapot szolgáltat a követeléséhez (vagy legalábbis annak azon alapon szerez érvényt). Ugyanakkor a Tisza Párt elnöke korántsem Magyarország Alaptörvényére, ha nem arra a tényre hivatkozott, hogy Sulyok Tamást még az Orbán-kormány –  Novák Katalin lemondását követően – választotta meg köztársasági elnöknek.

MAGYAR Péter
Magyar Péter még hivatalba se lépett, de már most letérne az objektivitás útjáról. 
Fotó: Hegedüs Róbert

Magyar Péter miniszterelnök-jelöltként már nem kér a jogállamból

Úgy tűnik, hogy Magyar Péter számára az előző kormány által megválasztott köztársasági elnök akadályt jelent, mert a Tisza Párt elnöke nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Tisza-kétharmaddal elfogadott jogszabályok mindegyike átmegy majd az elnöki vétón. A „vajon miért nem?” kérdésre csak sejthetjük a választ, azonban Magyar Péter korábbi nyilatkozata a szükséges „egyensúlyról” így nem tekinthető komolyan vehető dolognak tekintettel arra, hogy a miniszterelnök-jelölt miközben Sulyok Tamás távozását követelte, ezzel egyidejűleg beszélt a „fékek és ellensúlyok” fontosságáról. Ennek ellenére Magyar Péter inkább egy olyan személyt képzel el az államfői pozícióban, aki a mostani köztársasági elnöknél úgymond „megbízhatóbb”.

Ha pedig Sulyok nem hajlandó önként távozni a Sándor-palotából, majd Magyarország leendő miniszterelnöke tesz róla, hogy az mégis megtörténjen. Magyar Péter szerint ugyanis a kétharmados többség egyértelmű felhatalmazás a néptől arra, hogy még idő előtt, vagyis az államfő megbízatási idejének letelte előtt elmozdítsa a Tisza Párt a magyar köztársasági elnököt a hivatalából. Magyarnak nem számít (mármint politikai szempontból pont ez számít!), hogy Sulyok Tamást még az Orbán-kormány idején kétharmados többséggel választotta meg az Országgyűlés, amelynek kétharmadát a Fidesz-KDNP adta, de a miniszterelnök aspiráns szerint ez a legitimáció az országgyűlési választással, valamint a Tisza Párt kétharmados győzelmével elúszott és úgy véli, hogy neki nemcsak erkölcsi, hanem jogi szempontból is joga, illetve felhatalmazása van ahhoz, hogy minősítsen egy köztársasági elnököt.

Tehát, Magyar Péter leendő miniszterelnök az „igazságosság” jegyében akarja megfosztani hivatalától a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnököt, méghozzá – alkotmányozó többsége révén – egy „egyszerű” Alaptörvény-módosítással. Mert, hogy az Alaptörvény, amely rögzíti többek között a köztársasági elnök elmozdíthatóságának eseteit, nem biztosít a Tisza Párt elnökének jogalapot arra, hogy a köztársasági elnök megbízatása megszűnjön. Ugyan az Alaptörvényünk tartalmaz egy olyan esetet, amely értelmében az államfő megfosztható a tisztségétől, de annak feltételei nem állnak fent és mint olyan, a Magyar Péter által követeltekkel szemben nem politikai, hanem bizonyos „jogsértő helyzetekben” teszik lehetővé a köztársasági elnök elmozdítását. Vagyis a leendő Tisza-kormánynak vagy a Magyar-kormánynak akarata érvényesítéséhez módosítania kell az Alaptörvényt és rögzítenie kell benne egy olyan, a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó esetet is, amely elszakad a jogi dimenziótól és azt a politikaiba helyezi át.

Feltehetjük a kérdést, hogy mi lenne ez, ha nem a jogállam leépítése és az „önkény” kiterjesztése? Mert más, a megbízás megszűnésével összefüggő esetet csak olyat tudna „hozni” a leendő Tisza-kormány, amely az objektivitást mellőzi, míg a szubjektív politikai iránynak helyet adna. Ez pedig egyértelműen a fentebb említett „önkényes” helyzethez vezetne.

2010-ben a Fidesz kétharmaddal óriási győzelmet aratott a baloldal felett, de az Alkotmány köztársasági elnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezései módosítására annak érdekében, hogy eltávolítsák az akkori államfőt – politikai okokból – még a kétharmaddal rendelkező Fidesz sem volt hajlandó, hanem később, annak jogi kereteit megtartva az Alaptörvényünkben rendelkeztek az államfő elmozdításának eseteiről.

Szóval mielőtt bárki örömében táncra perdülne és köpködne a „szeretet” jegyében a másik oldalra, inkább azon gondolkodjon el, hogy egy ilyen módosítás vajon merre és meddig vezetne. Egy biztos: nem a jogállamiság stabilitása, hanem annak aláásása irányába vinné el az országunkat. 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.