Magyarország összesen 24 Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackot vásárolt a német Krauss-Maffei Wegmanntól. Ez a maga nemében a világ egyik legjobb önjárólöveg-típusa: 155 milliméteres lövedékeivel körülbelül 30 kilométeres lőtávolságra tüzelhet nagy pontossággal, de rakéta-póthajtású lövedékekkel ez a távolság akár 55–60 kilométerre is növelhető. Az első mintapéldányt még januárban vette át Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos; augusztus 20-án a Városligetben csodálhatják meg közelről a Magyar Honvédség megújult tüzérségi szerzeményét. A honvédelmi miniszter Székesfehérváron arról beszélt, hogy a békéhez erő kell, az erőt pedig haditechnikáink és katonáink garantálják.
Megérkezett a Magyar Honvédséghez a második PzH 2000 típusú önjáró löveg. A hatalmas örömhírt a honvédelmi miniszter közölte a Facebook-oldalán. Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter most arról írt, hogy a magyar kormány által létrehozott honvédelmi alap lehetővé teszi, hogy a korábban elindított haderőfejlesztési program „a háborús infláció és a globális gazdasági nehézségek ellenére” az eddiginél is erőteljesebben folytatódjon.
Aki szeretné közelről is megcsodálni a Magyar Honvédség megújult tüzérségi erejének legújabb szerzeményét, szombaton a Városligetben megteheti
– írta a miniszter. Arról is beszélt, hogy
a magyar nemzet köztudottan katonanemzet.
A honvédelmi miniszter csütörtökön Székesfehérváron arról is beszélt, hogy a magyar kormány Közép-Európa legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre; Magyarország továbbra is a béke pártján áll a jelenlegi külpolitikai helyzetben, de a békéhez erő kell, az erőt pedig haditechnikáink és katonáink garantálják.
A magyar haderőfejlesztés akkor kapcsolt turbófokozatra, amikor Maróth Gáspár lett a védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos
A hadiipari fejlesztéseket 2016 óta Maróth Gáspár irányítja, aki korábban úgy fogalmazott: a negatív paradigmaváltás akkor volt hazánkban, „amikor egy 250 ezer fős haderő lecsökkent a tizedére. Ehhez társult egy politikai elszigetelés, ami a leépítést is hozta magával. Majd ezt követte az, amikor 2015-ben szembesültünk a migrációs problémával.” Maróth Gáspár kifejtette korábban: „reális veszély volt arra, hogy katonai veszély fenyegeti az országot; aki azt mondja, hogy ez nem így van, az politikai kalandor”.
Az elmúlt évek katonai konfliktusai, háborúi jelentős változásokat hoztak a Magyar Honvédség fejlesztési terveivel kapcsolatosan, Magyarország pedig a vártnál korábban, már jövőre eléri a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést, melynek számottevő része haderőfejlesztésre megy el. Nemrégiben átadták a gyulai Airbus-gyárat, augusztusra megérkeznek a Panzerhaubitze 2000-esek
– mondta el a Portfoliónak Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára. Maróth Gáspár egyebek mellett elmondta: amikor 2016-ban elkezdték a haderőfejlesztést, már látszott, hogy új gondolati struktúrára kell ezt felépíteni. A legnagyobb kihívást a szervezet új feladatokhoz való igazítása jelentette. A magyar kormány stratégiája, hogy először szigetekben létrehozta az új think tankeket, amelyek a honvédelmi és haderőfejlesztés víziójáért, stratégiai megalkotásáért feleltek. Maróth Gáspár úgy fogalmazott:
Most elérkezett az idő, hogy ismét a Honvédelmi Minisztériumba integráljunk mindent, és magát a minisztériumot is a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz igazítsuk.
Az államtitkár kifejtette: szakmailag erős minisztérium nélkül nem lesz erős honvédség, és nem lesz sikeres honvédelmi és haderőfejlesztési program. A háború sok mindent megváltoztatott, Magyarország a béke rendezését sürgeti, és megítélése szerint az EU-nak is ebben kellene szerepet vállalni. A nyugati fegyverszállítások azonban épp a háború elhúzódását okozzák.
Korábban a PestiSrácoknak arról beszélt, hogy Magyarország felkerült a világ hadiiparának a térképére és a haderőfejlesztés tekintetében is a NATO-ban az elit klubba tartozik
A békéhez erő kell, amit a hadiipar és a katonák garantálnak
Maróth Gáspár kitért arra, hogy a jelenlegi védelmi költségvetés több mint 40 százalékát a haderő fejlesztésére fordítják; békeidőben a honvédelmi kiadások 20–30 százalékát kell technológiai fejlesztésre fordítani. Miután egy teljesen lefegyverzett Magyar Honvédséget kell újjáépíteni, ezért nagy kihívás annak a meghatározása, hogy milyen forrásokat tudnak erre a célra fordítani. Ezért a honvédelmi költségvetésen belül jelenleg fajsúlyosabbak a technológiai fejlesztések. Korábban a PestiSrácoknak arról beszélt, hogy Magyarország felkerült a világ hadiiparának a térképére és a haderőfejlesztés tekintetében is a NATO-ban az elit klubba tartozik. A Pesti TV műsorában pedig kifejtette: véleménye szerint a negatív paradigmaváltás akkor volt hazánkban, „amikor egy 250 ezer fős haderő lecsökkent a tizedére. Ehhez társult egy politikai elszigetelés, ami a leépítést is hozta magával. Majd ezt követte az, amikor 2015-ben szembesültünk a migrációs problémával.”
Reális veszély volt arra, hogy katonai veszély fenyegeti az országot; aki azt mondja, hogy ez nem így van, az politikai kalandor
– fogalmazott korábban a Hír TV műsorában.
Maróth Gáspár fegyverzeti igazgató 2016-tól kapcsolódott a haderőfejlesztésbe, a vele készített interjúkat ide kattintva olvashatja el a PestiSrácok.hu oldalán. A legfrissebb információkat pedig a Hightechforce közösségi oldalon találják a védelmi fejlesztésekről.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS