Felháborodást váltott ki a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek egyes szakemberei között a „független és objektív” Index újabb “tényfeltáró” videója, amelyben azt igyekszik bemutatni, hogy a magyar hajléktalanok „a jobb és elfogadóbb” ellátás érdekében a szomszéd ország fővárosában keresnek menedéket.
Egy dühös, hajléktalanokkal foglalkozó szociális munkás levele:
Az „objektív és független” videóanyag alapvetően egy, a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő, ingyenesen igénybe vehető, több száz fő befogadására alkalmas, alacsony küszöbű (ez azt jelenti, hogy szinte semmi elvárás nincs, jöhetnek részegen, bogarasan, még hajléktalannak sem kell feltétlenül lenni) intézményt és egy bécsi, adományokból, önkéntesek munkájából fenntartott, különben fizetős (a videó alapján napi 2 euró, azaz közel 700 forint/nap, ami lehet, hogy nem sok, de mégsem ingyenes) hajléktalanellátó intézményt állít szembe egymással.
Összegezve, itthon természetesen semmi nincs, ott kint meg minden van!
Takaró, jó étel, saját ágy, és ezen felül társadalmi elfogadás is, noha ezen videó egyik megszólalója szerint az már kicsit fogyatkozik (néhány néni fél lejönni sötétedés után), de két eurót pillanatok alatt meg lehet keresni, bor pedig már egy nyolcvanért kapható. Némileg rontja az összképet, hogy a magyar „szörnyű és kegyetlen” ellátásban élők is a bécsi ellátásról adomázgatnak, itthonról, az állítólagos rosszból, miközben senki és semmi nem tiltja nekik, hogy kintről szidják az itthonit, ahogy teszi azt például valaki az arcát sem vállalva, mintha csak a maffia ellen tanúskodna.
Valószínűleg azért, mert a magyar szociális munkások bosszúja messzire elér!
Lehet sok rosszat elmondani a magyar hajléktalan-ellátásról, de hogy van, és napról-napra emberek ezreinek nyújt menedéket, támaszt, segítséget, elfogadást, ágyat (néhol takaró nélkül), korhelylevest (néhol és néha mást), és ehhez az állam biztosít forrást, jogi és szakmai hátteret, az önkormányzatok, egyházi- és civil szervezetek pedig szintén pénzt, hitet és elköteleződést tesznek mögé – az egyeseknek hiába elhanyagolható és elhallgatható tény, akkor is tény.
Objektíven és elfogulatlanul is nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Magyarországon működik a hajléktalan-ellátás, a hajléktalan-élethelyzetbe került emberek (sőt, sokan a lakhatási nyomor küszöbén élők közül is) igénybe veszik, elfogadják és igénylik a segítséget, és egyáltalán nincs szégyenkezni valónk. Ha megnézzük a szomszédos államokat (például a mostanában állítólag minket gazdaságilag elhagyó Romániát, Horvátországot, Bulgáriát, Szlovákiát), akkor rá kell jönnünk, hogy a magyar szociális ellátórendszer – benne a hajléktalan-ellátással is – nemhogy szégyellnivaló, inkább irigylésre méltó.
Egyébként és állítólag Ausztriában meg pocsék a fogorvosi ellátás, így a sok rossz fogú osztrák a magyar, „jobb és elfogadóbb” ellátás érdekében ide menekül. És most azt a sok nyugat-európait még nem is emlegettük, akik a biztonságos és megfizethetőbb élet reményében keresnek nálunk menedéket!
A részletekről tessék a hajléktalanokat és a szakembereket megkérdezni!
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS