Pesti Srácok

Bárcsak minden igazság annyira érdekelné az internetezőket, mint Barron Trump időutazása

Bárcsak minden igazság annyira érdekelné az internetezőket, mint Barron Trump időutazása

Az a baj, hogy mostanában annyi minden történik hazánkban, hogy nem foglalkozunk az igazán fontos dolgokkal. Például azzal, hogy Donald Trump fia, Barron Trump időutazó lehet. Ezt állítják legalábbis egyes TikTokozók. És nemhogy elhiszik, de különböző elméletek mentén magyarázzák, kiegészítik és továbbgondolják a történetet. Vannak akiknek rendesen az agyára ment már az egész. Amúgy az internetes nyomozás és az eköré szőtt univerzum nagyon szórakoztató, de a mintázaton végigvezetve az elménket, nem csodálkozzunk azon, hogy az internet népének egy része elhitte a választási kampányban, hogy diktatúrában él, hogy Orbán Viktor nem fogja átadni a hatalmát. Bárcsak ezeknek az állításoknak is hasonló lelkesedéssel utánajártak volna.

Na de aki nem tudná, miről van szó, annak itt egy gyorstalpaló: Van egy könyv: a Baron Trump's Marvelous Underground Journey, amit Ingersoll Lockwood írt 1889-ben. Ebben a főszereplő egy Barron Trump nevű fiatal fiú, aki rendkívül gazdag családból származik, kiváltságos környezetben, egy kastélyszerű épületben él (emiatt sokan összekötötték a későbbi Trump Castle nevű kaszinóval, amely Donald Trump tulajdona volt Atlantic Cityben), és különleges utazásokba keveredik. De ez még nem minden, valóban van egy csomó furcsaság.

Barron Trump, időutazás
Barron Trump időutazó? 

Például az, hogy a történetben Barron Trump segítője egy bizonyos Don (Donald?), akinek a legjobb barátja egy bizonyos Elon

Elon itt egyébként nem feltaláló milliárdos, hanem egy bölcs, titokzatos karakter, aki tudással és útmutatással segíti a főszereplőket.

Lockwood másik műve egyébként a The Last President. Ebben egy váratlanul megválasztott elnök győzelme után tüntetések törnek ki New York City utcáin. Ez is elég furcsa amúgy.

És ha már Elon név meg a Tesla… a TikTok népe arról beszél, hogy Donald Trump nagybátyja annak idején a CIA-nél dolgozott, és neki jutott az a feladat, hogy Nikola Tesla munkái között kutakodjon, hátha talál valami hasznosat. A TikTok-legenda szerint nem talált semmit, viszont ez hazugság lehetett, mert lehet, hogy éppen akkor csente el az időutazás titkát.

Ez a történet egyébként részben igaz: amikor Nikola Tesla 1943-ban meghalt New York Cityban, az amerikai hatóságok lefoglalták a hátrahagyott dokumentumait, jegyzeteit és terveit. Mivel Tesla neve körül sok titok és különleges találmány híre keringett, a kormány szakértőket kért fel az anyagok átvizsgálására. Az egyik ilyen szakértő John G. Trump volt. Feladata az volt, hogy megvizsgálja, tartalmaznak-e a Tesla-papírok katonailag hasznos, veszélyes vagy működőképes technológiákat.

Na de akkor a lényeg. Összeesküvés-elméletek mindig voltak, magam is nagy rajongója vagyok ezek közül néhánynak, viszont tény, hogy manapság szinte minden ténnyé válik, ami az interneten van, és a Barron Trump-időutazó történet remekül példázza, hogy egy-egy internetes elmélet hogyan válik futótűzként terjedő témává. Ugyanígy például ha egy gyárról azt állítják, hogy mérgező, akkor az nem lehet máshogy; ha valakiről elmondják, hogy diktátor és nem fogja soha átadni a hatalmát, akkor az úgy van, de szintén tényként van kezelve, hogy valaki kémkedik egy másik országnak miniszterként, csak azért, mert ez terjed az interneten. 

Jó lett volna, ha a választási kampány alatt is ilyen lelkesen kutakodtak volna az interneten élők és mindenáron össze akarták volna kötni a pontokat, megkeresni a tényeket, logikus elméleteket szőttek volna a dolgok köré. De nem így lett. 

Mert sajnos az internetezők egy csoportjával manapság szinte bármit el lehet hitetni. Nem azért, mert butábbak lettek, hanem mert az információ környezete változott meg radikálisan. Régen a hazugságnak energiát kellett befektetnie: nyomtatni kellett, terjeszteni kellett, embereket kellett meggyőzni személyesen.

Az interneten az emberek többsége nem ellenőriz, hanem reagál. Nem kutat, hanem érez. Ha valami felháborító, ijesztő vagy megerősíti azt, amit eleve gondolnak, máris továbbküldik. A modern dezinformáció nem a logikára épít, hanem az ösztönökre.

A legveszélyesebb azonban az, hogy már nincs szükség tökéletes hazugságokra. Elég a fél igazság. Elég egy kiragadott adat, egy félmondat, egy kontextus nélküli videórészlet. Az emberek többsége nem fog utánanézni, mert nincs ideje, türelme vagy kedve hozzá. Az információ túl sok lett, ezért a figyelem túl kevés.

Tudom, Barron Trump története mégis kicsit más, és talán elkalandoztam kicsit.

Egyébként nagy kíváncsisággal követem magam is figyelemmel az internetes nyomozásokat, aztán persze lehet, hogy a végén kiderül, hogy mindvégig én voltam tök hülye, és Barron Trump átszáguld a szerkesztőségen egy szép napon a DeLorean DMC-12-vel.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.