A megállapodás siker a tagállamok és kudarc az Európai Parlament számára. Az uniós döntéshozatali mechanizmusban a vitás kérdések sokszor már alacsonyabb szinten eldőlnek, de a jogállamisági vitában lehetett tudni, hogy a magyar és lengyel álláspont nem változik, és itt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban dől el a vita – mondta Pócza István, a Danube Institute kutatási igazgatója a kétnapos csúcson megszületett megállapodást értékelve.
Az Európai Parlament (EP) szorgalmazta a jogállamisági feltételek és a pénzügyi kifizetések szigorú összekötését. Ez egy újabb próbálkozás volt, hogy többletjogosultságokra tegyenek szert, hogy ők szabhassák meg a feltételeket, de ez része az európai intézményrendszerek közötti versengésnek is
– fűzte hozzá Pócza István. Azzal, hogy végül a tagállamok vezetői döntötték el a kérdést, háttérbe szorították az Európai Parlamentet. Pócza István szerint bár lehet, hogy nyíltan nem hangoztatják ezt, de több déli állam, mint Görögország, Spanyolország vagy Olaszország ennek örül is, hiszen az Európai Tanácson keresztül a tagállamok befolyása marad meg.
Az év végén lezáruló német elnökség számára is fontos volt, hogy nyugvópontra kerüljön a vita. A megállapodást hatalmas megkönnyebbülésként értékelte a politikától jövőre visszavonuló Angela Merkel is. A német kancellár elmondhatja, hogy sikerült megállapodnia a hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról, és elérte, hogy a jogállamisági viták végére is pont kerüljön
– vélte. Ami a közeljövőt illeti, úgy vélte, hogy a csúcson született egyezség után sem érnek véget a Magyarországot érintő bírálatok, kritikák.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS