Pesti Srácok

A magyarok 70 százaléka szerint a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében

A magyarok 70 százaléka szerint a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében

A magyarok 70 százaléka szerint inkább a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, nem pedig a háború folytatása – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából.

Azt írták, politikai hovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségi álláspont, hogy az ukránok érdekében állna a béketárgyalások megkezdése.

– fogalmaztak a közleményben, hozzátéve, hogy utóbbi a konfliktus rendezésének békés módját és nem a jelenlegi helyzet elfogadását jelentené. Rámutattak arra: mivel a háborút egyértelműen az ukránok szenvedik meg a leginkább, a Nézőpont Intézet azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a magyar választók a szomszédos ország érdekét a háború árnyékában. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állna Ukrajna érdekében, a béketárgyalások, vagy inkább a háború folytatása, amely kérdésfeltevés nem utalt sem az ukránok, sem az oroszok által teendő engedményekre.

PestiSracok facebook image

A válaszokból kiderült, hogy tízből hét magyar választó szerint inkább a béketárgyalások megkezdését kellene sürgetnie Ukrajnának, míg a háború folytatását csak minden ötödik magyar vélte ukrán érdeknek. Kevésbé szokványos, de annál fontosabb megállapítás, hogy a magyarok véleményét a politikai preferenciák sem befolyásolják az ügyről. A kormánypárti és kormánykritikus szavazók csaknem hasonló mértékben – 73 és 69 százalékban – vélik úgy, hogy a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, míg a háborúpártiság kisebbségi álláspont – 22 és 16 százalék – mindkét táborban – írták. A Nézőpont Intézet közlése szerint nemzeti egyetértés mutatkozik a békepártiságban. Nemcsak a legnagyobb élettapasztalattal rendelkező 70 év feletti korosztály (84 százaléka), de még a legfiatalabb 18–29 évesek több mint kétharmada (69 százalék) is úgy ítéli meg, hogy inkább a béketárgyalások állnak Ukrajna érdekében. A háborúpárti hangok nem győzték meg a brüsszeli fősodor álláspontjára általában nyitottabb fővárosiakat sem: 69 százalékuk szerint az ukránoknak inkább a békére kellene törekedniük – összegzett az intézet.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása november 28–30. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.