A Márki-Zay – Horn Gyula párhuzam

A két fotót pusztán az „ikertornyok” felirattal kitenni valóban nem lenne túlságosan ízléses. Nem mintha MZP ne hasonlítana számos dologban a kommunista elődökre. A Ceaușescu-hasonlóságot bemutató ikertornyos kép végképp telitalálat volt. Most azonban mégiscsak kórházban feküdt a csávó. Ezúton kívánunk neki mielőbbi teljes gyógyulást. De… és ez egy nagyon nagy DE.

Márki-Zay egy igazi, utolsó gennyláda. Elnézést az erős felütésért, lehetne finomkodni is, de fölösleges köröket futnánk vele. Horn Gyula is az volt, persze, nem vitás. Igaz, hogy nem engedte át Soros Györgynek az OTP-t, meg hogy volt benne valamiféle ősproli betyárbecsület, de ettől még – dicstelen ’56-os múltján túlmenően is – egy jellemtelen figura volt. Autóbalesete kapcsán ezt szépen demonstrálta is.

Amikor már gyógyulófélben volt, vehemens, látványosan, az MZ/X kerettel a fején tolta az igazi kommunista retorikát, hogy „a nyakunkat összetörhetik, de a gerincünket nem”. Mintha politikai ellenfelei közül bárki is az életére, testi épségére tört volna. Mintha bárki is meg akarta volna roppantani az ő tetőtől talpig becsületes, karakán személyét, integritását. Mintha ők, a ’90-es évek posztkommunistái bármiben is áldozatok, hátrányos helyzetűek lettek volna. Mintha nem ő maga vezette volna azt az autót… Ahogy ma a mainstream média titkolja, a Facebook, Instagram, Google stb. pedig tiltja le, rejti el, bünteti a baloldal számára kellemetlen, a lakosságra erőltetett narratívákkal szembemenő posztokat, híreket, véleményeket a Capitolium január 6-i ostromától Kyle Rittenhouse ártatlanságán át a Covid-fasizmus létjogosultságának megkérdőjelezéséig, ugyanúgy hallgattatta el az akkor 95%-ban posztkommunista-liberális kézben lévő hazai sajtó azokat a hangokat, amelyek arról beszéltek, hogy valójában nem a sofőr, hanem maga a későbbi miniszterelnök vezetett, ráadásul sakálrészegen.

Az áldozati póz viszont bejött, a sajnálatra jól rá lehetett játszani. És Horn mestere volt ennek. MZ/X óriási szimpátiát keltett. És most MZP megpróbálja ugyanezt. Az alapsztori itt is eléggé zavaros. Hogy most akkor mi is történt szombat este abban a bizonyos uszodában, azt valószínűleg sosem tudjuk meg. Bár Márk-Zay állandóan azzal foglalkozik, hogy ki meleg és ki nem, nincs okunk feltételezni, hogy valójában a gőzben pöcsipartiztak volna. És bár másnap kellett volna „berúgni az ellenzék kampánymotorját” (saját szavaik szerint), abban sem lehetünk biztosak, hogy ez már előző este sikerült – csak épp kampánymotor nélkül… Márki-Zay Facebook-oldalán mindenesetre záporoztak, majd ugyanilyen villámgyorsan el is tűntek a különböző posztok. Hogy elmarad az aznapi élő bejelentkezés, hogy kisebb baleset történt, végül a kórház és a műtét… De estére sikerült megfékezni az elszabadult hajóágyút, és megtalálni a megfelelő irányt a kampánycsapatnak, illetve a megfelelő hangot a kapitánynak. A műtét után már határozott, magabiztos tolvajozással jelentkezett be élőben a Facebookon. Természetesen egy jól felszerelt, állami kórházból, ahol kiváló, szakszerű ellátásban részesült. Hogy volt-e papír a vécében, erről konkrétan nincsenek információink. De sanszos, hogy nem is kellett kimennie, hanem ágyhoz jött a tál – elvégre mégiscsak egy kéztörésről van szó!

Márki-Zay Péter a betegágyán. (Forrás: MZP saját Facebook-oldala)

Bár már el is hagyta a kórházat, de joggal merült fel a kérdés, hogy vajon hetekig bent lesz-e, és majd onnan élőzik. Mondjuk, nem aratott osztatlan sikert az első bejelentkezésével sem. Kórházi ágyról ugyanis az ember nem gyűlölködni meg fenyegetőzni szokott. Hacsak nem egy olasz maffiózó. Őszintén szólva azt hittük, végig a Horn-receptet fogja követni. Lehet, hogy még üzent is neki az öreg pufajkás szelleme egy posztoperációs lázálomban. „Petikém, az együttérzés-generátor sérüléseket jól kell időzíteni, ha extra szavazatokat akarsz!” És valóban, kritikus időkben egy kéztörést is extra empátiapontokra lehet váltani. (Mondjuk, annyi esze azért lehetne, hogy ne a tükörből videózzon, mert így olyan, mintha a jobb keze lenne eltörve…) Nem, nem gondoljuk, hogy kamu a sztori, vagy hogy direkt csinálták volna a szimpátiáért. De a végtelenül kínos, totál cringe, félmeztelen kórházi videó, a betegágyból előadott dörgedelmek… ez mind Horn Gyulát idézi. Csak épp kistérségi verzióban.

Márki-Zay egy gyenge képességű padawan, akiből sosem lesz mester. Ő a szegény ember Horn Gyulája. A „nyakunkat megtörhetik, a gerincünket nem” helyett most itt van „az ellenség keze betette a lábát”, majd pedig további elborult agymenések. Hogy például a baloldal tele van árulókkal. Na, nem a tényt vitatjuk, főleg, ha az „áruló” elé a „nemzet” szót is odatesszük. De MZP (azaz a szegény ember MZ/X-e) a paranoid skizofrénia egyre erősödő jeleit mutatja. Pár napja még büszkén és magabiztosan jelentette ki: Gyurcsány Ferenc megígérte, hogy nem fogja megpuccsolni; azóta viszont már attól retteg, hogy új jelöltre cserélik őt, még a választások előtt. Tényleg jobbulást, gyors felépülést kívánunk neki. De ehhez a sebészetről mihamarabb át kellett volna vinni a pszichiátriára.