Immár huszonhárom éve kínál segítséget az eltérő fejlődésű gyerekeknek és családjaiknak a Rejtett Kincsek Down Egyesület, amelyet 1998-ban alapítottak olyan szülők, akiknek Down-szindrómás gyermekük volt. Az első intézmény tíz éve Nyíregyházán kezdte meg működését, 2018-ban pedig Budapesten is elindult a Csodavár Fejlesztő Központ és Játszóház, amelyek inkluzív módszerrel támogatják a tipikus, és az attól eltérő fejlődésmenetű gyermekek fejlesztését.
Működés közben jöttünk rá, hogy már kisgyermekkorban szükséges az intervenció ahhoz, hogy ezek a gyerekek felnőtté válva minél önállóbb életet tudjanak majd élni – emelte ki Kisari Károly, az egyesület elnöke a PestiSrácok.hu érdeklődésére. Mint arra rámutatott, az inkluzív módszernek köszönhetően számos olyan program fut az intézményeikben, amelyeken a tipikus és eltérő fejlődésű gyermekek együtt vehetnek részt. Az egyesület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az inkluzív módszer a tipikus fejlődésmenetű gyermekek számára is hasznos, hiszen ezzel egy elfogadóbb társadalom alapjait rakhatjuk le.
A családok is rengeteget tanulnak, hiszen a fejlesztések mindig az egész család bevonásával történnek, hogy az itt tapasztaltak és tanultak az otthoni működést is segítsék
– mondta, majd hozzátette, hogy további családi rendezvények és szülő klubok nyújtanak segítséget abban, hogy a sorstársak is tapasztalatot cseréljenek.
A tipikus és attól eltérő fejlődésű gyermekek közös foglalkozásai segítik a fogyatékkal élők társadalmi integrációját a Down Egyesület Csodavár Fejlesztő Központ és Játszóházban
Fotó: Rejtett Kincsek Down Egyesület
Növekvő esetszámok
A Down-szindrómával kapcsolatban a szervezet elnöke elmondta, hogy nagyjából minden hatszázadik gyermek születik ezzel a rendellenességgel, azonban manapság egyre több autista gyermeket nevelő család találja meg őket, illetve ADHD és magatartásproblémás gyermekek szülei is segítséget kérnek. Kisari Károly szerint az esetszámok növekedése mögött a társadalmi változások hatása is felfedezhető, amelyek kihatnak a gyermekek fejlődésére.
Ma már nem mondható el általánosságban, ami a mi gyermekkorunkban jellemző volt, hogy a gyerekek együtt játszanak odakint és számtalan élő kapcsolatuk van. Ez már nincs ennyire jelen a gyerekek életében, vagyis ezen ingerek hiánya is előhívhat a tipikustól eltérő olyan viselkedésmintákat, mint amilyen az állandó szorongás is
– fogalmazott, majd hozzátette: a ma iskolában lévő gyerekek nagyjából harminc százalékának lehet szüksége szakember segítségére ahhoz, hogy képes legyen bekapcsolódni a frontális oktatásba. Mivel az oktatás nem differenciált, ezek a gyerekek kínlódnak, a családjaik pedig megtalálnak minket – tette hozzá.
Egyre jobb diagnosztikai módszerek
Az autizmus növekvő arányának okaként Kisari Károly kiemelte, hogy a diagnosztikai módszerek fejlődése is növeli az esetek számát, mivel ma már az autizmus spektrum legenyhébb változatait is észlelik. Ugyanakkor mindenkit óvatosságra intett, mivel az internethasználat elterjedtsége miatt hajlamossá váltunk az öndiagnosztizálásra és egy probléma mögött rögtön valamely súlyosabb betegség jelenlétét feltételezni.
Ha a szülőben bármilyen kétség felvetődik, természetesen az a legjobb, ha szakértőhöz fordul. Onnantól pedig, ha bebizonyosodik, hogy nincs komoly gond a gyerekével, akkor megnyugodhat és segítséget kaphatnak az adott probléma megoldásában, ha pedig mégis komolyabb fejlődési zavarról van szó, akkor meghatározó, hogy mihamarabb segítséget kapjon a gyerek és a család is
– fejtette ki.
A covid negatív hatása
Kisari Károly a koronavírus-járvány hatására is kitért, ami az egyesület munkáját és az érintett családok helyzetét is megnehezítette. Mint elmondta, leálltak a vizsgálatok és a fejlesztések is, így a korai fejlesztés értékes hónapjai estek ki a gyermekek életéből. Havi tíz-tizenöt új gyermek szokott jelentkezni a két intézményünkbe, a koronavírus miatt pedig kimaradt négy-öt hónap és ezek a vizsgálatok egyszerre zúdultak rá szakembereinkre – mutatott rá, majd hozzátette:
ezeket a fejlesztő foglalkozásokat nem lehet online végezni, hiszen a kora gyermekkori években különösen fontos a személyes jelenlét.
A szakember felidézte, hogy a lezárások miatt kiesett időben feltöltöttek egy EduModul nevű felületet olyan kiegészítő gyakorlatokkal, amelyeket a szülők is végezhetnek otthon a gyerekekkel. Már mennek tovább a fejlesztő foglalkozások, de a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy az utóbbi másfél évben valami nincs rendben körülöttünk – utalt a járvány pszichés következményeire, majd hozzátette, hogy a járvány előtt időszakban más intézmények pedagógusainak munkáját is támogatták, így bölcsődékben és óvodákban is segítették egy-egy érintett gyerek beilleszkedését.
Tanítási szünetben is segítik a családokat
Az egyesület egyéb tevékenységeiről Nyitrai Katalin, a Rejtett Kincsek Down Egyesület kommunikációs és fundraising vezetője is beszélt. Elmondta, hogy a járvány előtt időkben az egyesület rendszeresen tartott érzékenyítő foglalkozásokat iskolás csoportoknak, akik a játszóházban szerezhettek tapasztalatokat az eltérő fejlődésű társaikkal, illetve akár cégekhez, intézményekhez is kimentek edukálni.
Az egyedi tervezési játékokat minden gyerek képes használni a fejlődési állapotától függetlenül
Fotó: Rejtett Kincsek Down Egyesület
Nyitrai Katalin megjegyezte, hogy a covid a nyári programokat is bizonytalanná tette, mivel az egyesület nyaranta speciális nevelési igényű (SNI) gyerekeknek szokott tábort tartani, amit a szülők is nagyon szeretnek. Négy tematikus tábort csináltunk, a szülők pedig nagyon örültek, hogy szakemberek foglalkoznak a gyerekeikkel, és fejlesztést is kapnak a táborozás közben – mutatott rá, majd hozzátette: idén nyáron olyan további foglalkozásokat is kellett indítani, amelyek a lezárások miatti elmaradásokat pótolták.
Cél az önálló élet
A Down Egyesület jövőbeli terveiről Kisari Károly elmondta, hogy külföldi példák meghonosításán keresztül szeretnének nagyobb súlyt helyezni az értelmi sérült fiatal felnőttek foglalkoztatásának támogatására. Kiemelte, hogy az utóbbi években a hazai foglalkoztatási környezet is sokat javult a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában, így például eltörölték a keresetkorlátot, január 1-től pedig a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás keretében egy rehabilitációs mentort is elszámolhat. Elmondásuk szerint az egyesület már talált olyan közgazdasági modellt, amely a munkáltatót is érdekeltté teszi a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztatásában.
Vezető kép: Down Egyesület
Facebook
Twitter
YouTube
RSS