“A menekültválság nagyban felülírja mindazt, amit eddig a terrorizmusról gondoltunk” – Interjú a TEK elemzőjével

Egyre több jel utal arra, hogy a terrorista szervezetek – felismerve az embercsempészben rejlő lehetőséget – fokozatosan ráépülnek a migrációra. Egyre jobban látszik, hogy kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket a migránshullám és annak nehéz ellenőrizhetősége kínál számukra. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetbe beépült, radikalizálódott fiatalokat most könnyen be lehet juttatni Európába, ez most a terrorszervezet terjeszkedésének egyik legkézenfekvőbb módja. Azok a pontok, amelyeken keresztül az embercsempészek behatolnak egy–egy országba, a terroristáknak is útvonalat és belépési lehetőséget jelentenek. Ez nagyban felülírja mindazt, amit eddig a terrorizmusról gondoltunk. Ezért is fontos a határzárak kiépítése és működtetése, amely egy koordinált áthaladást tesz lehetővé. A megfelelő, terrorszempontú szűrés, az aktív migránsútvonalak feltárása és szemmel tartása egész Európa szempontjából megkerülhetetlenül fontos feladat. Kasznár Attila századossal, a Terrorelhárítási Központ stratégiai elemzőjével beszélgettünk. 

GASZNER VERONIKA – PestiSrácok.hu

Mennyiben jelenthet valós fenyegetést Európa számára a most zajló migrációs folyamat terrorelhárítási, nemzetbiztonsági szempontból?

Nagyon sokszor beszélünk arról, hogy a különböző kultúrák összefonódása gazdagíthatja, színesítheti az egyes nemzetek kultúráját, erre a történelemből is számos példát szokás említeni. Ám arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a jelenleg zajló migrációs hullám a keresztény hagyományoktól eltérő ideológiai alapokon építkező kultúrák beáramlásáról szól. Az ezekből a kultúrákból érkezők pedig más-más válaszreakciókat adnak a problémákra és konfliktusokra. Ez igen gyakran beilleszkedési zavarokhoz vezet. Le kell szögezni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kulturális pluralizmus megteremtése, tehát a különböző kultúrák egymás mellett élése nem olyan egyszerű és gyors folyamat, mint azt sokan gondolták. Azokban az országokban, ahol ezt gyakorolják, mind inkább előkerülnek a problémák. Példának ott van Svédország, ahol jól látszik, mekkora problémát okoz az afrikai migránsok okozta bűnelkövetés megugrása. Németországba nagy számba települtek be törökök – jellemzően vendégmunkásként. Bár Törökország az iszlám közösségen belül mérsékeltebbnek számít, itt is kiütköztek a konfliktusok, amelyek a kulturális eltolódásból adódnak. Franciaországban, Párizs külvárosában a másod- és harmadgenerációs algírok miatt törtek ki zavargások. Európában kézzelfogható jelei vannak a kulturális feszültségeknek.

“A kulturális különállás más szempontból is egyre több feszültséget jelent Európában.” Fotó: Szabó Fruzsina

Sokan érvelnek azzal, hogy a bevándorlás bizonyos formában segítség lehet Európa elöregedő társadalmai számára. Helytálló ez a kijelentés?

A bevándorlás támogatása lehet egy megoldás az elöregedő Európának, ám az biztos, hogy nem a jelenleg zajló formában. Az európai szellemiség igen régóta a jogi alapú, békés konfliktusrendezés híve. Az európai viták rendezésének már igen régen nem része az erőszak, míg ez egyes helyeken mind a mai napig működik. A kulturális különállás más szempontból is egyre több feszültséget jelent: olvashattunk például arról, hogy egyes kelet-berlini iskolákban már nem merik megünnepelni a katolikus ünnepeket, mert az iskolába járók többsége muszlim vallású. Érdekes módon ezeket a feszültségeket nem a „frissen betelepült” migránsok hozzák, akik a jobb élet reményében érkeznek. A második vagy harmadik generációnál inkább előtérbe kerül a radikalizmus. Ez persze érthető: a fiatalabbak nem tudják feldolgozni azt a kettősséget, hogy míg a mindennapokban, az iskolában vagy munkahelyeiken egy keresztény társadalomban élnek, addig otthonukban, közösségeikben továbbra is a muszlim világ szabályai érvényesülnek. Ez mindenképpen feszültségekhez vezet, a kettős identitás mellett pedig új hazájukban bevándorlókként tekintenek rájuk. Ezek felszítják az érzelmeket és radikalizálják a fiatalokat. Ezért is van fontos szerepe az európai mecseteknek, ahol valódi közösséget, szellemi otthont találhatnak. Ezzel együtt az európai mecsetek és vallási közösségeik igen erőteljesen befolyásolhatják is a híveket, ez pedig könnyen a szélsőségek útjára terelheti az identitásukban addig bizonytalan fiatalabb muszlimokat.

A migránsok legfőbb célállomásai Németország, Ausztria és Hollandia. Ezen országok fokozottabban érintettek a terrorizmus veszélyben?

Azokban az országokban, ahol több generáció óta élnek a Közel-Keletről bevándorolt iszlámhívők, az évek múlásával folyamatosan nőtt a terrorkockázat is. Németország, Franciaország vagy Hollandia azért vonzó a migránsok többsége számára, mert ezekben az országokban már van hagyománya a bevándorlásnak, az itt élő migránsok pedig önálló rendszert működtetnek, zárt közösségekben élnek. Itt több segítségre számíthatnak az újonnan érkezők, de a radikális szándékok és célok is felerősödhetnek.

Mit lehet tudni a migráció és a terrorizmus kapcsolatáról?

Egyre több jel utal arra, hogy a terrorista szervezetek fokozatosan ráépülnek a migrációra. Egyre jobban látszik, hogy kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket a migránshullám és annak nehéz ellenőrizhetősége kínál számukra. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetbe beépült, radikalizálódott fiatalokat most könnyen be lehet juttatni Európába, ez most a terrorszervezet terjeszkedésének egyik legkézenfekvőbb módja. Fontos ugyanakkor különválasztani a muszlim világnézetet és az iszlámot, mint vallást a terrorizmustól, hiszen a kettő távolról sem ugyanaz. Természetesen nem minden muszlim terrorista vagy éppen radikális, az ilyen jellegű elferdítés és összemosás sok kárt okozhat. Véleményem szerint az iszlám egy gyönyörű vallás, amely olyan értékeket ad a világnak – köztük Európának is – amit mindenki megirigyelhet. Éppen ezért fontos ismerni, hogy a terrorizmus milyen egyéb megjelenési formákkal bír. Ilyen például a terrorizmus és a szervezett bűnözés összefonódása. A szervezett bűnözés a migráció esetében főként az embercsempészetet jelenti. A terrorista szervezetek felismerték az embercsempészetben rejlő lehetőségeket, és kihasználva ezt elkezdték bejuttatni a saját embereiket az Unió területére – erre egyértelmű jelek utalnak. Azok a pontok, amelyeken keresztül az embercsempészek behatolnak egy–egy országba, a terroristáknak is útvonalat és belépési lehetőséget jelentenek. Ez nagyban felülírja mindazt, amit eddig a terrorizmusról gondoltunk. Elmosódnak a határok, kiszámíthatatlanabbá válnak a támadások és a célpontok is.

“A szegénység pedig korrumpálhatóvá teszi az embereket. ” Fotó: Szabó Fruzsina/PestiSrácok.hu

A korrupció, a nyerészkedési vágy mennyire jellemzi ezt a migrációs hullámot? Sokan indulnak el háborús országokból, de vannak, akiket egy jobb élet reménye indít útnak Európa felé.

Az egész folyamatot átszövi a pénzszerzés vágya. A gazdasági bevándorlók több pénzt, anyagi biztonságot, egy jobb életet szeretnének. Az indító országok többsége nehéz gazdasági körülményekkel bír. Példának ott van Banglades – ahonnan szintén sokan jönnek – a világ egyik legszegényebb országa. A szegénység pedig korrumpálhatóvá teszi az embereket. Ezekben az országokban a rendőrök, az állami hivatalnokok ugyanúgy érintettek a bűnözés valamilyen formájában.

Mennyire tájékozottak az Európa határát átlépő migránsok? Ismerik a szabályozásokat, tisztában vannak a jogaikkal, kötelezettségeikkel?

Az embercsempészeknek köszönhetően gyors információátadás zajlik a migránsok között. Sokszor telefonnal is ellátják az úton lévőket a kapcsolattartás és lokalizálhatóságuk céljából. Így mindenről van tudomásuk, minden szükséges információval rendelkeznek, legyen szó a politikai állapotokról, vagy az országokra vonatkozó szabályokról. Természetesen ez nem minden úton levő esetében van így, sokszor az információ csorbul, ám az a fajta tömegpszichózis, amely a kiélezett helyzeteknél fokozottabban érvényesül, egyesíti a migránsokat, ezért is veszélyes, ha konfliktushelyzet alakul ki.

Mi a TEK és mi a nemzetközi terrorelhárítás feladata a jelenlegi helyzetben?

Rendkívül fontos a nemzetközi összefogás, a felderítés és a hírszerzés valamint az egyes országok rendvédelmi szervei között zajló információcsere mind a bűnözés és a terrorizmus megfékezése, mind pedig a migrációs hullám követhetősége szempontjából. Nagyon fontos továbbá a határzárak kiépítése és működtetése, amely egy koordinált áthaladást tesz lehetővé. A megfelelő, terrorszempontú szűrés, az aktív migránsútvonalak feltárása és szemmel tartása egész Európa szempontjából megkerülhetetlenül fontos feladat. A schengeni határok és az övezet egységes védelme az unió egésze számára kiemelt jelentőségű. Azért is fontos a regisztráció, mert egyfajta szűrőként működik. Feltételezzük, hogy a bevándorlók többsége tisztességes szándékú, de elképzelhető, hogy soraikban terroristák is megbújnak. Magyarországnak uniós kötelezettsége garantálni az európai polgárok biztonságát és ez csak a szűréssel biztosítható.

“A schengeni határok és az övezet egységes védelme az unió egésze számára kiemelt jelentőségű. ” Fotó: Szabó Fruzsina/PestiSrácok.hu

Érdemes kitérni az Iszlám Államra, hogy látja, mennyire újszerű mindaz, amit a terrorszervezet képvisel akár szellemiségében, akár módszereiben, akár szervezettségében vagy éppen céljaiban?

Az ISIS újszerűségét nem a módszerei, hanem a formája jelenti, vagyis hogy valódi államként funkcionál, tudatosan hódít meg területeket és hierarchikus, bürokratikus lépcsőket épít, amelyet hivatalnokok felügyelnek. Míg a korábban megismert terrorszervezetek működésére inkább az anarchikus rombolás volt jellemző, addig az Iszlám Államot a konstruktivitás jellemzi: üzemelteti az ipari egységeket, kiaknázza, nem pedig felgyújtja olajkútjait, ily módon pedig bevételre tesz szert. Ez az építkezés persze nem teljesen ismeretlen, de a többség csak most szembesül vele. A Fülöp-szigeteken működő maoista terrorcsoport, a New People’s Army igen hasonlóan működik. Ám a nyugat csak most szembesül a felfegyverzett, jól szervezett és határozott törekvésű Iszlám Állammal, amelynek alapvető célja a saría egész világra történő kiterjesztése. És egyelőre nincs olyan jelentkező, aki megállíthatná a terrorista szervezetet. A nagyhatalmak, mint Kína, Amerika és Oroszország, akik érdemben felléphetnének, egyelőre kivárnak, Nyugat-Európa pedig a szír polgárháborút sem tudta megoldani. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy csak az ISIS kiiktatása nem egyértelműen oldja meg a migrációs problémákat.

Ön hogy látja, mi lehet a megoldás a migráció megfékezésére és a bevándorlók körülményeinek hosszú távú rendezésére?

A migrációs folyamat egyhamar nem ér majd véget, hiszen amíg a háború és az elszegényedés folyamatos az indító országokban, addig nem csökken majd az elvándorlók tömege sem. Európa feladata, hogy felkészülten reagáljon, hogy kezelje ezt a helyzetet és az itt lévők mellett azokra is gondoljon, akik még csak most fognak elindulni. A legjobb az lenne, ha saját hazájukban rendeződne a helyzet és el sem kellene indulniuk. Ezt Európa jelenleg nem tudja biztosítani, azt viszont megteheti, hogy addig is azt kommunikálja, nem érdemes ide jönniük, mert ekkora tömegeknek nem tudunk menedékjogot, munkát és boldog, stabil életet ígérni. A fennálló helyzet és a kiváltó okok együttes kezelésére van szükség.

Címlapfotó: Szabó Fruzsina/PestiSrácok.hu