Pesti Srácok

A Momentum kicsi frontembere a Demokrácia Érzékelési Index megosztásával megint csak saját ostobaságát bizonyította

A Momentum kicsi frontembere a Demokrácia Érzékelési Index megosztásával megint csak saját ostobaságát bizonyította

Tompos Márton "remek" politikai érzékkel képes lecsapni a napi aktualitásokra, persze csak azokra, amelyek - mindegy, hogy milyen formában vagy módon - Magyarországot és ezzel a magyar kormányt negatív színben tüntetik fel. Ugyanakkor ahhoz, hogy a hírből igazi liberális "siker" legyen, elengedhetetlen elem az is, hogy a momentumosoktól informálódó szavazópolgár a gondolkodást semmiképp se vigye túlzásba, sőt logikai képességekkel se rendelkezzen, csak annyira, amennyire a párt mantráját kell visszaböfögni. Mert a gondolkodás bármilyen szikrája egyből összezúzza a felépített, szivárványos világukat. És ez Tompos Mártonnál sem történt másképp.

A Momentum elnöke és országgyűlési képviselője napi szinten igyekszik hírt adni magáról, és ahogy fentebb írtuk, mindegy, hogy mivel, csak csapjon egy jó nagyot oda az országnak. Tompos természetesen megint a magyar demokrácia iránti aggodalmában ragadta meg a billentyűzet, hogy megossza velünk a 2025-ös Demokrácia Érzékelési Index legújabb eredményét azzal a felütéssel, hogy "HAZÁNKNAK ROSSZABB A MEGÍTÉLÉSE, MINT OROSZORSZÁGNAK". Nos, elöljáróban annyit, hogy Dunát lehetne rekeszteni a Demokrácia mérését végző szervezetekkel, amelyek többsége meglehetősen megkérdőjelezhető módszerekkel dolgozik. Ahogy attól sem várhatunk sokat, ha egyes országoknak kell megítélni egy másik, akár szomszédos országot, mert valljuk be, az objektivitás felett ilyenkor a szubjektivitás győz, amelyet viszont az aktuális politikai szimpátia alakít. Így a Tompos által megosztott felmérés nem más, mint egy a sok közül, egy olyan eredmény, amely valójában semmit sem bizonyít. De mi is ez a felmérés pontosan? Ez a Demokrácia Érzékelési Index (DPI) 100 országban végzett reprezentatív felmérést, amiben arra is rákérdeztek a különböző országokban, hogy az egyes országnak milyen a megítélése.

De mi az "örömhír", bocsánat a "tényközlés" és a "hírérték" ebben a felmérésben? Tompos ezt így fejti ki:

Talán Tompos jobban tette volna, ha inkább csöndben marad és megtartja magának ezt a rendkívüli eredményt. Bár itt a szomszédos országok egymással kapcsolatos megítéléséről van szó, mégis ki vesz komolyan - Tomposékon kívül - egy olyan eredményt, amelyben egy uniós ország azonos megítélés alá esik Irakkal, azzal a közel-keleti állammal, amely ugyan névleg parlamentáris demokráciát vezetett be, de hatalmát és ezzel a jogérvényesítését valójában képtelen megszilárdítani és garantálni? Vagy egy olyat, ahol Oroszország előttünk végez, ahogy ezt itt is történt? Különös ez annak fényében , hogy Tomposék mindig a magyar demokrácia maradékának felszámolásáról beszélnek vagy arról, hogy a magyar kormány ezzel és ezzel a javaslattal a putyini útra lépett. Mos pedig mégis egy olyan felmérést osztanak meg, ahol Oroszország, a maga "putyini útjával" jobb megítélés alá esik hazánknál is. Igazából erre mondják azt, hogy vannak emberek, akik esetében nem kell megszólalni, mert a tettükkel saját magukat képesek megcáfolni, így minek a külön erőfeszítés? Márton is, ugyanezt tette. Megint. És ha ez nem lenne elég, hát itt van a következő kijelentése:

PestiSracok facebook image

Szép üzenet ez a magyar kormánynak is. És ezzel ő maga rántja le a leplet arról, hogy Magyarország kapott pontszámának több köze van az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjához, mint a demokráciához. Hiszen a magyar kormány Ukrajnának az uniós csatlakozásával összefüggő és a háborúra vonatkozó álláspontja nemcsak a magyar ellenzék, hanem számos szomszédos ország számára sem népszerű. Sajnos, Márton "véletlenül" kihagyta az Egyesült Államok negatív értékelését, amely például - Magyarországhoz hasonlóan - Kolumbiánál, Indiánál vagy Szaúd-Arábiánál is rosszabb, mínusz 5-ös értékelést kapott. Csodálatos! Mennyit rontott az USA azóta a saját indexén mióta nem a mindenben liberális demokrata kormányzat van hatalmon. De ne feledkezzünk meg Ukrajnáról sem, aki megint csak lehagyott minket is, és az Egyesült Államokat is, ahogy tette ezt már korábban is.

Mi a következtetés? Az, hogy megint bebizonyosodott, hogy nem maga a demokrácia létezése vagy érvényesülése a lényeg, hanem az, hogy mindig, minden esetben az adott ország vezetése kövesse azt a főirányvonalat, amelyet más országok megszabnak. Az ettől történő eltérés pedig szigorúan tilos, és retorziót von maga után. És mint tudjuk rossz hírek vagy a hazugságok egy adott országról mindig gyorsabban terjednek, főleg ha ezt egyes ellenzéki politikusok a saját hatalmuk növelése érdekében még triplájára is nagyítják.

De ha már szóba jött Szaúd-Arábia, akkor szeretnénk azt tanácsolni Mártonnak, hogy a posztjai előtt néha egyeztessen is a kollégákkal, ugyanis Cseh Katalin tavaly még így beszélt - a minket is megelőző - Szaúd-Arábiáról:

2021-ben a politikus pedig ezt írta:

Ugye, mennyire "hiteles" és "objektív" a felmérésnek ezen eredménye? Momentumos szemmel minden bizonnyal, ha kimazsolázzuk belőle azokat a dolgokat, amelyekkel a saját véleményünket akarjuk alátámasztani. A valóság pedig a legkevésbé sem számít.

Akár itt véget is érhetne Tompossal való utazásunk, de a pártelnök nem bírta ki, hogy a határon túli magyarságot ne keverje bele, és azt írta:

Írja az az ember, akinek a határon túli magyarok sosem voltak igazán fontosak, akinek pártja és ő maga is - mind Szlovákiában, mind Romániában - nem a magyar pártok, hanem a másik, szlovák vagy román párt jelöltjeit támogatták a választásokon. Mert számukra a magyarság, a magyar nemzet nem erkölcsi és lelkiismereti kérdés, csupán hideg számítás. A számukra követendő igazodási pont pedig távol esik a magyar lakta vidéktől, és messze Európa nyugati részén van. A magyarok számukra most is csak azért fontosak - ahogy Magyar Péteréknek is -, mert lehetőséget, szavazatokat látnak benne, éppen ezért valós érzelmekre ne is számítsunk. A Momentumot is csak annyiban érdekelte, illetve érdekli a kárpátaljai magyarság, amennyiben azzal Oroszországot és a magyar kormányt mocskolhatják. Nincs ez most sem másképp az erdélyi magyarsággal kapcsolatban sem, akik mostani romániai elnökválasztáson is arra szavaztak, akikre az anyaországiak is voksoltak volna.

Forrás: Tompos Márton Facebook oldala

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.