A Momentum menekülni próbál román testvérpártjuk öleléséből, de nem biztos, hogy sikerül
Újabb viharokat kavar Klaus Iohannis, román államelnök botrányos, rasszista kijelentése, amelyben a román szocikat vádolta a „nemzeti liberális” politikus azzal, hogy eladnák Erdélyt Budapestnek, ezért pedig lepaktáltak Orbán Viktorral. Az államfő szellemi ámokfutását követően az ügy alapját jelentő - Székelyföld számára autonómiát biztosító - tervezetet a román szenátus, a magyar szavazatok ellenében, egyhangúan utasította el. A nemmel szavazók táborát pedig történetesen a Momentum romániai testvérpártja, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) is erősítette, ami új megvilágításba helyezi Fekete-Győr András azon hírhedt húzását, amikor a legutóbbi román elnökválasztás alkalmával Kelemen Hunorral, az egyetlen magyar jelölttel szemben az USR jelöltjét arra hivatkozva biztosította támogatásáról, hogy szövetségesüknek hatékonyabb a kisebbségvédelmi programja. Semmi kétség, hatékonyabb...
Az egyébként LMP-s Ungár Péter érdekeltségébe tartozó azonnali.hu számolt be a haladó progresszívok közötti legalábbis papíron lezajló cicaharcról. A Momentum felvidéki és erdélyi húzása után láthatóan kényszeres módon próbálja lesikálni magáról a nemzetárulás minősített formáját, vagyis a két ízben is a helyi magyar közösséggel szembeni nyílt kiállást és kampányolást. Fekete-Győr András a Momentum elnökeként egészen odáig ment ebben, hogy a román elnökválasztás hajrájában Kolozsvárra utazott, ahol Dan Barna mellett kampányolt Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltjével szemben. De az Európai Parlamentbe frissen bejutó Momentumnak Brüsszelben is sikerült a belerúgnia a magyarságban, amikor azt a Dacian Ciolost választották frakciójuk vezetőjének, aki a hírhedt magyargyűlölő kolozsvári polgármestere Gheorghe Funar embere volt.
SZEMBEJÖTT A VALÓSÁG
A koronavírus-járvány elharapódzásával a románok azonban a saját nézőpontjukból megengedhetetlen hibát követtek el. Egy az RMDSZ által még decemberben benyújtott törvénytervezet ugyanis - amely Székelyföld számára biztosítaná az autonómiát - az alsóház üléseinek elmaradásával, a román jogszabályokból adódóan hallgatólagosan elfogadásra került. Erre reagálva kezdett Klaus Iohannis a magyarok elleni hecckampányba, majd a kényszeres pótcselekvés példájaként teljes román egység formálódott a szenátusban, a román felsőházban, a törvénytervezet lesöprésére. Az USR, vagyis a Momentum testvérpártja a lépést azzal „magyarázta”, hogy az RMDSZ az autonómiatervezettel - a kommunista terminológiából már jól ismert módon - egyfajta államellenes felforgatásba kezdett, holott a román alkotmány példaértékűen garantálja a kisebbségi jogokat. Szembetűnik ekkor a valóság meg nem értésének totális szándéka. A híres liberális érzékenység és kisebbségvédelem olyannyira érvényesült, hogyha az érintettek segítségért kiáltanak, de az éppen nem illeszkedik a haladók elgondolásába, akkor az már csak szélsőséges lehet, mert saját felfogásukban márpedig hiba nincs.
A Momentum most menteni akarja a menthetőt, de nem nagyon megy nekik. Az azonnali.hu kérdésére - fenntartják-e a kapcsolatot a továbbiakban is az USR-vel, illetve hogy újra kiállna-e Fekete-Győr Dan Barna mellé kampányolni a történtek tükrében - ugyanis ilyen semmitmondó lózungokkal válaszoltak:
Semmifajta magyarellenességet nem tartunk elfogadhatónak, és fontos számunkra, hogy az USR a kisebbségeket tiszteletben tartó, magyarbarát politikát folytasson, ezért felvettük a kapcsolatot az ügyben a párttal. A jövőbeni együttműködésről az egyeztetések kimenetelének függvényében döntünk.
EGYSZER MÁR KIPRÓBÁLTUK
Nem feledkezhetünk el arról a körülményről, hogy ezt a fajta nemzetietlen, a külhoni magyarok megsegítését az internacionalista elvtársaktól váró politikát már egyszer ki kellett próbálja hazánk. A kommunista diktatúrák idején is szánalmas kudarcba fulladt a világ proletárjainak egyesülése, de mindez nem tántorítja el a bűnösök szellemi örököseit, hogy újra belekezdjenek ebbe az emberéleteket és közösségek felszámolódását veszélyeztető projektbe.
A történtek és tapasztalatok fényében pedig a Momentum által kezdeményezett egyeztetési folyamat kimeríti az alig néhány évtizede zajlott román és magyar elvtársak közötti rendszeres egyeztetések mélységét. A cél a megegyezés, arról pedig nagyvonalúan nem nyilatkoznak a magyar elvtársak ma sem, hogy a „kompromisszum” keresése közben az egyetlen, amit adni tudnak a románoknak, az maga a romániai magyar közösség és annak jövője...
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
