Pesti Srácok

A műanyagszennyezés ellen 2024-ben érkezhet az első kötelező nemzetközi jogszabály

A műanyagszennyezés ellen 2024-ben érkezhet az első kötelező nemzetközi jogszabály
A Greenpeace műanyaghulladékból készült bálnaszobrai az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2019. július 9-én. A környezetvédelmi szervezet a tengeri műanyagszennyezésre szeretné felhívni a figyelmet a szobrokkal a Műanyagmentes július kezdeményezés kapcsán. Fotó: Horváth Péter Gyula

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen – derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozásának eredményéből.

160 ország mintegy kétezer fős delegációja vett részt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) keretein belül létrejött Kormányközi Tárgyaló Bizottság (INC) öt üléssorozatának első fordulóján pénteken, ahol célul tűzték ki, hogy két év múlva kötelező szabályozás léphessen életbe a műanyagszennyezés ellen. A tagországok egyetértettek abban is, hogy minél hamarabb véget kell vetni a műanyagszennyezésnek, abban azonban megoszlott a véleményük, hogy az ezt lehetővé tevő intézkedések globálisak és kötelezőek legyenek, avagy önkéntes alapúak és a tagországok által szabályozottak.

Egy 40 országból álló koalíció – amelynek EU-s tagállamok mellett Svájc, Uruguay és Ghána is tagja – az előbbi mellett érvelnek, kiegészítve az intézkedéseket a műanyag-előállítás visszaszorításával. Úgy vélik, "közös nemzetközi keretmunka nélkül nem leszünk képesek elérni a céljainkat". Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia azonban ellenkező álláspontot képvisel. Az amerikai külügyminisztérium közölte: országuk elkötelezett amellett, hogy kormányokkal és más érdekeltekkel közösen dolgozzon az INC által kitűzött célok eléréséért, azonban egy olyan struktúrát tart ideálisnak, amelyben, akárcsak a párizsi klímaegyezményben, a tagországok más-más mennyiségű szennyezéscsökkentési célok eléréséért dolgoznak.

António Guterres ENSZ-főtitkár az esemény kapcsán Twitteren úgy nyilatkozott: a műanyag nem más, mint álruhába bújt fosszilis tüzelőanyag, amely "súlyos fenyegetést mér az emberi jogokra, az éghajlatra és a biológiai sokféleségre". A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint, hathatós megállapodás hiányában a műanyagtermelés megduplázódhat a következő 10–15 évben, 2050-ig pedig akár meg is háromszorozódhat.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?