A NAT kritikusai dühösek, mert nemcsak azok az írók szerepelnek a tananyagban, akik a liberális kritikusok cenzúráján átmennek
Nem ez az első támadás a nemzeti értékekre nevelést célzó oktatáspolitika ellen. Hasonló támadások érték a kormányt a 2012-es NAT kiadása körül is, és Wass Albertet sem először veszik össztűz alá. Az új Nemzeti Alaptantervet és a kötelező olvasmányok sorába emelt Wass Albert és Nyirő József művei ellen lázadók írásaiban irodalmi érvelés nem igazán van. Ezek a megnyilvánulások valójában a dühöt tükrözik, amiért nemcsak azok az írók szerepelnek a tananyagban, akik a liberális kritikusok cenzúráján átmennek, sőt, a kormányzat azokat is belevette, akiket ők cenzúráztak évtizedeken keresztül – erről beszéltek a Magyar Nemzetnek Hoffmann Rózsa korábbi oktatási, köznevelési államtitkár és Kálomista Gábor filmproducer.
Értelmes párbeszédet érdemelnének a köznevelés fontos kérdései, ám a Nemzeti alaptanterv legújabb módosítását kísérő heves támadások méltatlanok, mert szinte teljes mértékben mellőzik a pedagógiai alapvetések véleményezését. Emellett a kritikusok azonnal gyűlöletkeltő jelzőkkel, címkékkel látták el az alaptanterv nekik nem tetsző szerzőit
– jelentette ki a lapnak Hoffmann Rózsa. A volt államtitkár szerint Wass Albert és Nyirő József művei alkalmasak a hazafias nevelésre, irodalmi értékük pedig megkérdőjelezhetetlen, ezért a támadások mellőzik is az irodalmi szempontokat.
Akik ezeket az írókat nemkívánatos szerzőknek tekintik, nem a szépirodalmi értéküket veszik alapul
– fogalmazott a politikus. Hoffmann Rózsa szerint Wass Albert művei, például A funtineli boszorkány című trilógia nagyon sok olvasónak vált alapélménnyé. A NAT-ban kötelező olvasmányként szereplő Adjátok vissza a hegyeimet! pedig a tragikus magyar sors, az erdélyiek igazságtalan szenvedéseinek katarzist kiváltó mementója. A regény az ifjúság számára is érzékletessé teszi Trianon tragédiáját, amellyel minden magyar embernek végre, a békediktátum után száz évvel szembesülnie kell. Nyirő József pedig más művei között az Uz Bencéjével a magyarság és a székelység önazonosságát próbálta életben tartani.
Kálomista Gábor filmproducer a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Nyirőt és Wasst korszakunk kiemelkedő íróinak nevezte. Mint mondta, az új NAT ellen megjelenő írásokban azonban kevés irodalmi munkásságot vél felfedezni.
Ezek a megnyilvánulások valójában a dühöt tükrözik, amiért nemcsak azok az írók szerepelnek a tananyagban, akik a liberális kritikusok cenzúráján átmennek, sőt, a kormányzat azokat is belevette, akiket ők cenzúráztak évtizedeken keresztül
– fogalmazott. Véleménye szerint az alaptanterv így olyan politikai támadások színtere lett, amelyek nem foglalkoznak az említett szerzők munkásságában rejlő gondolatokkal.
Forrás: Magyar Nemzet; Vezető kép: foter.ro
