A pátyi boncmester ártatlannak vallja magát, de még mindig nem árulta el, miért tárolt otthonában emberi testrészeket

Szűk két hete borzolja a kedélyeket a pátyi horrorkert és R. Dénes története. Mint ismert, a segédboncmesterként dolgozó férfi emberi végtagokat vitt haza munkahelyéről, arra azonban egyelőre nem derült fény, hogy miért tette. A rendőrök emberi test tiltott felhasználása miatt nyomoznak, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított férfi szabadlábon védekezik.

Emberi maradványokat, csecsemők holttesteit, magzatokat és egyéb azonosíthatatlan emberi szervszármazékokat találtak a rendőrök egy pátyi ingatlanban két héttel ezelőtt. Mint kiderült, a ház tulajdonosa összesen hatvan hordónyi emberi maradványt tartott a kertjében. A nyomozás viszonylag rövid idő alatt kiderítette: nem bűncselekmény áldozatainak maradványairól van szó, a férfi által tárolt emberi testrészek szervkereskedelemre alkalmatlanok, “piaci értékük” sincs, ezeket a gyanúsított nem is úgy tárolta, ahogyan azt egyébként az erre vonatkozó “protokoll” megkövetelné. A bizarr esettel kapcsolatban több kérdés is felmerült: főként arra keresik a választ, vajon milyen megfontolással tárolta otthon az emberi maradványokat a férfi, akiről annyit már lehet tudni, hogy segédboncmesterként dolgozott. Sajtóhírek szerint egykori munkahelyein egyáltalán nem voltak megelégedve munkájával, több helyről kitiltották, legutóbb pedig halottszállítóként dolgozott.

A mai napig rendőrségi szalag áll a ház előtt. Fotó: Bokor Gábor/PestiSrácok.hu

Az Index a napokban derítette ki, hogy R. Dénes több budapesti egészségügyi intézményen is feketelistán volt; olyan is előfordult, hogy nemes egyszerűséggel a folyosón hagyott egy bomlásnak indult amputált lábat – egy nejloncsomagolásban. De az is megtörtént, hogy a patológián egy hónapig kerestek egy lábat. Egyelőre érthetetlen, hogyan tudta R. hazacsempészni a végtagokat, és hogy azokkal mit is tett valójában. A szabályok szerint a patológiára került szervek és amputált végtagok a leggyakrabban az aktuális kórházzal leszerződött temetkezési céghez kerül, amely elvégzi a hamvasztást, ugyanis veszélyes hulladéknak minősül a testrész, nem lehet egyszerűen a szemetesbe kidobni. A rendőrség szerint nem állapítható meg, hogy a Pátyon talált testmaradványok kikhez tartoznak. Bár R. Dénes nem árulta el, miért tárolt otthonában testrészeket, az viszont elképzelhető, hogy így akart plusz bevételi forrásként jutni. Halottszállítóként ugyanis szerződésben állt bizonyos kórházakkal, és az ő feladata lett volna elhamvasztatni a testrészeket, ám a krematórium helyett a kertjében tárolta a maradványokat. A hatályos törvények szerint az ilyen jellegű bűncselekmégy egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha az emberi test tiltott felhasználását egészségügyi szolgáltató alkalmazottja a foglalkozása körében követi el.

A rendőrség által lefoglalt bűnjelek egy patológus házának udvarán a Pest megyei Pátyon 2020. június 19-én, miután a helyszínen emberi testrészeket találtak. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény miatt folytat nyomozást. Az ügyben egyetlen gyanúsított van. A testrészek nem életellenes bűncselekményből származnak. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

A Blikk megszólaltatta a férfi egyik ismerősét: ő azt mesélte, hogy volt kollégája márt 30 éve van a szakmában és sosem tartották normálisnak R. Dénest.

Nagyon különös dolgai voltak, a stílusa pedig bicskanyitogató. Rettentően pökhendien és lekezelően beszélt mindenkivel. De a szakmáját nagyon értette. Szégyent hozott ránk, és ezt soha nem bocsátjuk meg neki

– mondta az ismerős. A fia azt állította, hogy R. Dénes 100 milliós adóssággal rendelkezett, élete pedig lejtmenetben volt, ezért dönthetett úgy, hogy hazaviszi a maradványokat, majd problémái miatt nem tudta időben elhelyezni azokat a megfelelő helyre.

A végtagokat el kellett volna szállítania megsemmisítésre, de azonnali hatállyal kellett költözködnie Pátyról. Minden borult az életében, a pénzt pedig pakolászta össze-­vissza, és megpróbálta úgy intézni, hogy jusson is, maradjon is. Apámat megnyomorították, ellehetetlenítették, ő pedig megpróbált a helyzetéből kievickélni. Apa anyagilag teljesen padlóra került. 2007-ben elveszítette az autóját, bebukta a lakáshitelét, tehát gyakorlatilag mindene odaveszett. Hatvan felett jár, így még száz évig kellene élnie, hogy a nyugdíjából vonni tudják a hiteltartozását. Annak idején húszmillió forintot vett fel, de a pénzintézet már százmilliót szeretne visszakapni

– mesélte a Borsnak az elkövető fia, aki szerint apja munkáját egyetlen tollvonással vették el, és azt mondták, megszűnt a pozíciója, de aztán mégis felvettek helyére egy másik alkalmazottat.

Nem egy hálás téma

A településen sokan értetlenül állnak az eset előtt, nem is szeretnek nyilatkozni az ügyben. Miután kiderült, mi történt, az egyik szomszéd azt panaszolta, hogy az újságírók végigfaggatták őket, ami megterhelő volt számukra. Egyikük azt mesélte korábban, hogy a férfi a halottszállításhoz szükséges fémkoporsókat mos a kertben, többen panaszkodtak is amiatt, hogy förtelmes bűz árad R. Dénes házától, ezt az önkormányzatnak is jelezték, ám sok érdemleges nem történt. Az egyik szomszéd kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy eléggé magának való embernek ismerték az Arany János utca végében lakó R. Dénest.

Nem ismertem jól, látásból ismertem, de a többiek azt mesélték róla, hogy fura egy fickó

– mondta egy pátyi lakos a község egyik cukrászdájában. A településen élők megbotránkoztak azon, hogy R. Dénes visszaköltözött a házba, a segédboncmester viszont ártatlanságát hangoztatja. A nyomozás még nem zárult le, de a rendőrség gőzerővel dolgozik az ügy részletes felderítésén.

Felhasznált források: Magyar Nemzet, Bors, Blikk