A helyi románság látványos érdektelensége mellett Kézdivásárhelyre buszoztatott román szélsőségesek részvételével zajlott le a városban a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőségesen magyargyűlölő szervezet ünnepi vonulása december 1-je, azaz Románia egyesülésének (?) napja alkalmából. A kétszáz fős „tömeget” Románia távoli tájairól, de még Dániából is szervezték egybe, hogy a magyar irredentizmus fészkében, az etnikai enklávéra törekvő Kézdivásárhelyen megmutasság a világnak, ki is az úr Romániában. Bár a csoport ugyanaz a horda, amely korábban feldúlta az úzvölgyi katonatemetőt, ezúttal az ünneplésük rendbontás nélkül zajlott.
Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, Tőkés László figyelmeztette a közvéleményt, hogy az úzvölgyi tombolásukból jól ismert náci huligánok most Kézdivásárhelyen készülnek provokálni a magyarokat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kifejtette, hogy a székelyföldi Kézdivásárhelyen hirdetett ünnepi felvonulást december elsejére a „szélsőségesen soviniszta és magyargyűlölő Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet”. A szervezők a meghírdetett esemény előtt már úgy hergelték szélsőséges követőiket, hogy Kézdivásárhely az a hely, ahol 2015 decemberében románokat akartak felrobbantani, a város különben is az irredentizmus központja, és etnikai enklávé akar lenni.
A mi román lépteink oda vezetnek, ahol nemzeti identitásunkat a legkegyetlenebb támadás éri. Nemzeti erőnket ezen a helyen fogjuk gyakorolni, amely a román alkotmány 1. cikkelyéből kiszakított etnikai enklávé akar lenni. Kézdivásárhely az irredentizmus egyik fő központja
– írta még november 22-én a Calea Neamului vezetője. Id. Lomnici Zoltán a készülő eseménnyek kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ha december elsején valóban megtartják a provokatív vonulást, és ott valamilyen atrocitás történik, akkor az a román hatóságok felelőssége lesz, hiszen ők azok, akik nem akadályozzák meg az ilyen szélsőséges akciókat.
Az olyan szervezetek, mint a Nemzet Útja eszmerendszere nemcsak az európai kultúrától idegen, hanem a második világháborút követően deklarált elvektől is. Mindenféle rasszizmussal, így a magyarellenességgel szemben is fel kellene lépni Romániában is, de nem teszik, sőt, szemet hunynak a magyargyűlölő akciók fölött
– emlékeztetett.
A magyargyűlölő horda egyébként ugyanaz a csoport, akik az úzvölgyi magyar katonasírok fölé betonkereszteket állítottak, román rend szerint újraszenteltették a területet, és minden (román) cáfolat ellenére máig azt állítják, hogy románok nyugszanak a temetőben. Megjegyzendő: az általuk bizonyítéknak gondolt csontokról kiderült, hogy állati eredetűek, ami esetükben annyira nem is volt meglepő. Ugyanakkor a csoport féktelenségét nem árt komolyan venni, különösen – ahogy arra Tőkés László is utalt –, hogy legutóbbi október 23-i provokációjuk során a román fasizmus hagyományát folytatva létrehozták a Keresztek Testvérisége elnevezésű „véd- és dacszövetséget”, amely deklarálta, hogy „egyetlen bíróságnak sem veti alá magát”, vagyis az állam alkotmányos rendje fölé helyezkedik.
Magyar utcákon csattogtak a román talpak
Nem is véletlen, hogy Kézdivásárhelyen némi aggodalommal figyelték a románok tüntető vonulását, és azok beharangozását, amelyek alapján legalább 500, helyszínre buszoztatott szélsőségessel számoltak a helyiek. Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester ugyanakkor igyekezett lehűteni a kedélyeket, úgy fogalmazva:
minden szélsőséges megnyilvánulástól és szervezettől elhatárolódunk, meggyőződésem, hogy ezzel a kézdivásárhelyiek is így vannak. Ebben a városban békésen együtt élnek románok és magyarok, nincs szükségünk arra, hogy valakik ezt a jó viszonyt megzavarják. A Calea Neamului szervezetnek nincs Kézdivásárhelyen beágyazottsága, kívülről toboroznak, hoznak résztvevőket ahhoz, hogy megrontsák ezt a békés viszonyt.
A Háromszék.ro beszámolója szerint ugyanakkor a helyi románság tüntető érdektelensége mellett tartotta meg felvonulását és ünnepi műsorát a brassói Mihai Sorin Tîrnoveanu elnök által vezetett Nemzet Útja (Calea Neamului). Mint írják, az ünnepség a Molnár Józsiás utcában található, a Szentlélek leszállása nevet viselő görögkeleti templomnál katonai-vallásos megemlékezéssel kezdődött, de már ekkor látszott, hogy a helyi románság csak kis létszámban képviselteti magát, az ünneplők többségét autóbuszokkal szállították a helyszínre Mihai Sorin Tîrnoveanu meghívására és szervezésében. Az egyházi szertartás, koszorúzás és himnuszéneklést követően „az idegenből verbuvált” csoportocska, mintegy kétszázan tüntetőleg átsétáltak Nagy-Románia éltetése közepedte a Gábor Áron térre, olyan utcákon áthaladva, mint a Wessselényi, a Molnár Józsiás, a Dózsa György vagy a Petőfi Sándor. Nyilvánvalóan nem esett le a számukra, hogy nem a saját kulturális és történelmi örökségükről árulkodnak az utcanevek. A beszámoló szerint a Gábor Áron téren Mihai Sorin Tîrnoveanu szónokolt egyet, külön felsorolva, milyen távoli helyekről is buszoztatta össze az ünneplő román tömeget, egyikük például Dániából jött vissza. Târnoveanu azt emelte ki, hogy „Románia történetében első alkalommal ünneplik meg december elsejét a Gábor Áron téren és nem a város szélén, ahová mások kényszeríteni akarják őket”. Ezt követően elhangzott Románia nemzeti himnusza, majd újabb szónokok következtek, a félórás megemlékezés különösebb esemény, rendbontás nélkül ért véget.
Forrás: MTI/Maszol.ro/3szek.ro/PS; Vezetőkép: 3szek.ro
Facebook
Twitter
YouTube
RSS