A Soros-birodalom Észak-Macedóniát is megszállta – A XXI. Század Intézet elemzése

Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait – írja a XXI. Század Intézet legújabb tanulmányában.

A XXI. Század Intézet A Soros-birodalom születése című elemzése után ezúttal Soros György harminc éve tartó észak-macedóniai tevékenységét vizsgálta meg, azokra az eseményekre koncentrálva, amelyek döntően befolyásolták az ország belpolitikai folyamatait. Az elemzésükben rámutatnak arra, hogy Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke már egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több, mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. Matyi Tamás, az intézet kutatója elemzésében kiemeli:

Soros György tevékenységének köszönhetően Macedónia közel harminc után ma fokozódó etnikai és politikai megosztottságokkal terhelt, instabil állam, amely nagymértékben ki van szolgáltatva a nyugati hatalmaknak, amelyek ígéreteikkel szemben nem hajlandók teljes mértékben elismerni.