Pesti Srácok

A súgógép sem húzta ki Karácsonyt a slamasztikából, aki hibát hibára halmozott Miskolcon (videó)

A súgógép sem húzta ki Karácsonyt a slamasztikából, aki hibát hibára halmozott Miskolcon (videó)

Hétfőn megírtuk, hogy súgógép segítségével adta elő Karácsony Gergely Miskolcon a plágiumoktól hemzsegő beszédét. A főpolgármester reagált portálunk – vagy ahogy ő hív minket: a „lakájmédia” – beszámolójára a Facebookon. Posztjában követőinek azt ajánlotta, tekintsék meg a szóban forgó szereplésről készült videót, és döntse el mindenki maga, hogy fejből tartotta beszédét vagy sem. Megnéztük a felvételt, amelyből kiderült: a főpolgármester súgógépre és jegyzetekre is támaszkodott, ennek ellenére hibát hibára halmozott és egyetlen pontos idézet sem hagyta el a száját rövid miskolci beszéde során. Rosszul idézte a híres Edda-dal, az „Elhagyom a várost” címét és refrénjét, valamint Szemere Bertalan beszédéből is pontatlanul, eredeti kontextusától megfosztva ragadott ki egy rövid tagmondatot.

Cikkünk nyomán a köztelevízió híradója tovább elemezte Karácsonynak a borsodi megyeszékhelyen való szereplését. Felnagyították a miniszterelnöki álmokat dédelgető politikus és a súgógép esetét megörökítő fotót, így el tudták olvasni a masina képernyőjén megjelenő szöveget, amely a miskolci rockéletről szólt.

– adta elő a számára megírt szöveget Karácsony Gergely Miskolcon, úgy téve, mintha bármi köze lenne a rockzenéhez.

PestiSracok facebook image

– idézte pontatlanul a nagyon ismert, ősrégi Edda-szám címét és refrénjét a súgógép képernyőjét pásztázó Karácsony.

Rosszul idézte Szemere Bertalan szavait is

Miután a rockos részt a Dobrev Klára által is favorizált speciális high-tech eszköz segítségével sem sikerült baki nélkül felmondani, a főpolgármester a hagyományos segédeszközökhöz folyamodott és farzsebéből előkapta jegyzeteit, arra hivatkozva, hogy Szemere Bertalant szó szerint szeretné idézni. Ám ez a nemes célkitűzés sem sikerült.

Súgógépről és papírról sem tudott pontosan idézni senkit Karácsony Gergely Miskolcon. Fotó: PS-képernyőfelvétel

– ragadott ki helytelenül egy tagmondatot a hiperpasszív szónok Szemere Bertalannak a Lánchíd megnyitása előtt, 1849 júniusában mondott beszédéből, amelyben a borsodi származású miniszterelnök Pest és Buda egyesítésének szükségességéről beszélt.

– így szól az eredeti szöveg, amelyből kiderül: Karácsony stábja annyi fáradságot sem vett, hogy találjon egy olyan Szemere-beszédet, szállóigét, amely Miskolcról szól, miközben a miskolci Avasi temetőben nyugvó államférfi egykor Borsod megye alispánjaként, Miskolc országgyűlési képviselőjeként, Felső-Magyarország kormánybiztosaként is tevékenykedett, mielőtt belügyminiszter és miniszterelnök lett, és ebből fakadóan ezer szállal kötődött ehhez a térséghez.

Miskolc, a rock fővárosa

A miskolci rockéletről egy nagyon rövid, ám a baloldal által használt súgógépeken szereplő üres címszavaknál picit bővebb összefoglalóval zárjuk cikkünket: ezt ajánljuk a miskolci rockélet gyökereit nem ismerő Karácsony Gergely figyelmébe is, akinek a hétfői bejegyzése is tükrözi, hogy nemcsak a súgógép képernyőjét szokta pásztázni, hanem a PS róla szóló cikkeit is.

Óriási érdeklődés mellett zajlott Miskolcon a magyar Woodstock. Fotó: miskolcadhatott.blog.hu (képernyőfelvétel)

Reiman Zoltán helytörténész szerint nem véletlenül emlegetik Miskolcot a magyar rock fővárosaként. A kutató érdeklődésünkre kifejtette, hogy az ország első popfesztiválját a diósgyőri stadionban rendezték 1973-ban, Kurucz Attila szervezésében. „Kis Woodstock” – így nevezték, és nevezik azóta is. Azért került sor erre a nagyszabású eseményre, mert a bevételéből egy miskolci ifjúsági parkot akartak létrehozni. Ex Vér, Generál, Illés, Bergendy, P. Mobil, Mini, Neoton – hogy csak néhányat említsünk a népszerű együttesek közül, amelyek itthon érezték magukat Miskolcon. A fesztivál sikeres volt, a Gárdonyi 1974-ben megnyílt, ahol legendás zenészek sora lépett fel, köztük természetesen a miskolci Edda is. Ezekben az évtizedekben a rock fővárosává nőtt a borsodi megyeszékhely. Nem volt olyan, a hazai zenei életet meghatározó banda, amelyik ne játszott volna Miskolcon. A város eggyé vált a rockzenével... És ezt számos sláger is tükrözte: az Edda-dalokon túl például a P. Mobil zenekar a „Miskolc” című slágerrel tisztelgett az acélvárosi rockélet előtt. Az Edda frontembere mellett a város számos tehetséget adott a hazai könnyűzenének: közéjük tartozik Demjén Ferenc is, aki a Bükk lábánál elterülő Diósgyőrben született.

Kiemelt kép: minap.hu/Mocsári László (képernyőfelvétel)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.