Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László-koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Eredményeiket a Journal of Genetics and Genomics című nemzetközi szakfolyóiratban közölték. A kutatócsoportot Kásler Miklós vezette. Az eredmény fontos mérföldkő a magyarságkutatásban, ugyanis egyértelműen megdönti azokat a tévhiteket, miszerint az Árpád-ház egy idegen származású uralkodócsalád lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. A kutatás ezen kívül igazi világszenzáció, ugyanis korábban a világon senki sem igazolt még szent ereklyét tudományos módszerekkel.
A Szent László király koponyadarabján végzett vizsgálatok során kutatók Szent László teljes genomszekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy eddig azonosítatlan Árpád-házi férfi genomadataival. Amellett, hogy a kutatás bizonyította szent királyunk ereklyéjének hitelességét, a publikáció eredményeinek jelentőségét tovább növeli, hogy tisztázódott az eddig megtalált királyi maradványok személyazonossága is, illetve újabb fontos információkkal szolgáltak az első uralkodóházunk eredetéről.
A Győri Egyházmegye által őrzött Szent László-hermában elhelyezett ereklyén 2017-ben végeztek először természettudományos vizsgálatokat, ám az akkori genetikai analízisek sikertelenek maradtak, a koponya eredetiségét nem tudták bizonyítani. A Magyarságkutató Intézet 2021-ben kapta a felkérést, hogy próbáljon meg sikeres DNS-vizsgálatot végrehajtani, amelyhez a Győri Egyházmegye is hozzájárult. A kutatócsoport a DNS kivonását a foggyökérből egy speciális, roncsolásmentes eljárással 2021. június 4-én végezte el. A korábbi információkkal szemben a szent király genetikai örökítőanyaga olyan kiváló minőségben és nagy tisztaságban megőrződött, hogy a szekvenálást és az elemzéseket egy ma élő ember genomvizsgálatához hasonló magas felbontással lehetett elvégezni.
Az Y kromoszóma elemzése kétséget kizáróan bizonyította, hogy a vizsgált egyén az Árpád-ház egyenes ági férfi tagja: szekvenciája tökéletesen megegyezik III. Béla szekvenciájával. Ez egyben azt is cáfolta, hogy a XV. században tűzvészben megsérült hermába a felújítást követően idegen koponyát helyeztek volna; ezzel a koponya hitelessége egyértelműen igazolódott.
Ezt követően a kutatók összehasonlították egymással az eddig feltárt Árpád-házi maradványok teljes genomját, hogy megállapítsák az egyének között fennálló rokonsági viszonyokat. A vizsgálat Szent László és III. Béla között ötödfokú rokonságot mutatott ki, ami pontosan megfelel a tényleges rokoni kapcsolatuknak. Ez az eredmény egyben azt is igazolta, hogy a XIX. században Székesfehérváron feltárt királyi maradvány valóban III. Béla királyé, nem pedig Könyves Kálmáné, aki a lovagkirály unokaöccse, azaz másodfokú rokona volt. A Székesfehérváron feltárt, majd a Mátyás-templomban elhelyezett maradványok között genetikai módszerekkel azonosítottak egy másik Árpád-házi férfit is, akinek személyazonosságát azonban nem tudták megállapítani. A mostani vizsgálatokból az is kiderült, hogy ez a kérdéses személy nem lehet másik, csakis III. Béla és felesége, Antiochiai Anna unokája. Ő pedig a temetkezési helyek, életkorok ismeretében a legnagyobb valószínűséggel Endre magyar királyi herceg, Halics hercege, II. András fia volt.
A genomelemzések egyértelműen jelezték, hogy Szent László genomja jóval magasabb keleti, ázsiai örökséget tartalmaz; III. Bélának és az unokájának genomja már a mai magyarokéhoz és horvátokéhoz hasonlít legjobban. A legnagyobb felbontású (úgynevezett qpAdm) elemzések azt mutatták, hogy Szent László genomjának keleti összetevője megegyezik a kutatócsoport által nemrég azonosított, a honalapító elitre jellemző komponenssel, amely körülbelül 15%-át teszi ki a lovagkirály genomjának. Ez az eredmény alátámasztja a Turul nemzetség és a magyar honalapító elit közös származását, és cáfolja azt a lehetőséget, hogy – egyes elméletekkel szemben – az Árpád-ház egy idegen származású uralkodó család lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. Az adatok egybevágnak a Képes Krónikában is olvasható információkkal, amelyek szerint a honalapító magyarok maguk közül választottak hét vezért, és a leggazdagabb és legnagyobb hatalmú vezér Árpád, Álmos fia volt a Megyer törzsből.
Vezető kép: Magyarságkutató Intézet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS