A Szeviép-ügy drámája: a cégvezéreket felmentik, a károsultat börtönre ítélik? (PS-videó!)

Sokszor esik szó azokról a Szeviép-károsultakról, akik alvállalkozóként nem kapták meg a munkadíjukat, azért mentek tönkre, vagy mentek majdnem csődbe. Azt viszont talán csak a szegediek tudják, hogy van egy speciális károsultja is a cégnek. Egy szegedi tüzép és az azt üzemeltető család 18 évi munkája veszett el, csak azért, mert telephelyük ott volt, ahol a villamossínek futnak. Az még csak hagyján, hogy a várossal szemben indított kártérítési pereiket érthetetlen okból elkaszálták, a cég felelős vezetőjét, Pölös Ferencet elítélték csalás miatt, mert nem tudott eleget tenni az előleggel biztosított megrendeléseknek. A legszebb az egészben, hogy a vállalkozó bűnösségét az a Kovalcsik Éva mondta ki másodfokon, akinek a bírói tanácsa a Szeviép-vezéreket bizonyíték hiányában felmentette. 

A szegedi Pölös-család az építőanyag kereskedést 1990-ben alapította, kétmillió forint törzstőkével, 18 éven át működtek. Évről- évre, folyamatosan gyarapodtak. Az első év végén már 23 millió forint volt az árbevételük, 2006-ra meghaladták a 800 millió forintot, a vállalkozás törzstőkéje 5 év alatt a 25 szeresére nőtt. De nemcsak a pénzügyi növekedésükben volt mérhető kemény munkájuk eredménye, hanem szakmai elismertségükben is. Alapításuk után röviddel már az ország összes jelentős építőanyag gyártójának partnerei lettek.

Szeged legnagyobb tüzépe volt a Modul-Bau, 

A 2007-től gyűrűző gazdasági válságot, ami az elsők között az építőipart érintette, persze megérezték, de az alábbi számok is jól mutatják, hogy a csődjüket nem ez okozta, hanem a 2009-es ellehetetlenítés. A bíróságok mégis azzal söpörték le kártérítési igényeiket, hogy nem a Szeviép-beruházás okozta elzárás miatt mentek csődbe, hiszen már 2007-től csökkent a bevételük. 

2009: a nagy feltúrás

Az 1-es villamos rekonstrukciójának kivitelezését 2009 augusztusában kezdte el a Szeviép. A felújítás során a Kossuth Lajos sugárutat, a nagy körforgalmat, a szomszédos SZKT telephelyet, az Izabella híd alatti részt, a Pulz utcában több kilométer hosszan feltúrták. Az, hogy a város egyik legnagyobb tüzéptelepe ezáltal megközelíthetetlenné válik, senkit sem érdekelt, a működő cégről egyszerűen nem vettek tudomást. A kivitelezés ráadásul az eredetileg tervezett 3 hónap helyett 10 hónapig tartott, amit a Modul-Bau Kft. nem is élt túl.

A tüzépet megközelíteni is lehetetlen volt 10 hónapon át.

Senki sem vitatja, hogy a városfejlesztések, építő és rekonstrukciós beruházások jók és kellenek, akkor is, ha kényelmetlenséggel járnak. Csakhogy, ha egy állami vagy önkormányzati beruházás magánterületre van hatással, a helyzet rendezésének tisztességes gyakorlata van. Ilyenkor a magánterület tulajdonosát megkeresik, előre egyeztetnek a kivitelezés időtartamáról, ha szükséges az érintett magán- területet megvásárolják, a vállalkozást, aminek működését gátolják átköltöztetik vagy kompenzálják. Botkáék esetében is találkozunk ilyenekkel. A folyamatban lévő Tisza-parti stadion építésnél az érintett garázsokat 15-20 millió forintért vették meg. Szegeden a gyakorlat valahogy mégsem ez. Elég csak a Mars téri kereskedők ügyére gondolni. 

A tüzépet üzemeltető céget semmiről nem értesítették

Pölös Ferencné Gabriella állítja, nekik senki sem szólt, hogy az 1-es villamos felújítása miatt feltúrják az egész utcát és ezzel szinte hermetikusan elzárják a tüzép nagy telephelyét, amit hónapokon át konkrétan nem fognak tudni megközelíteni sem a vásárlók. Ők mentek Botkáékhoz, de segélykérő megkereséseik lepattantak a városvezetésről. Mivel a környező területek is önkormányzati tulajdonban vannak, felajánlották megvételre a telephelyet, így elmenekültek volna a beruházás útjából és máshol folytatták volna az építőanyag kereskedést, de a több, mint 100 millió forint értékű ingatlanra annyira szemtelenül alacsony ajánlatot tettek, hogy azt nem fogadták el. 

Három hónap helyett tíz hónapig tartott a munka

A villamosvonal felújítást az eredeti szerződés szerint, a Szeviépnek 2009 decemberére kellett volna befejeznie. Pölösék megpróbáltak túlélni. Több embert elküldtek és az értékesítést áthelyezték a kicsi telephelyre, amit egy hátsó, kerülő úton, aki nagyon akart meg tudott közelíteni. A havi 50-60 millió forintos bevételük így legalább nem teljesen nullázódott le, de az világosan látszott, hogy hosszútávon a helyzet fenntarthatatlan. Az utolsó hónapokban a havi bevétel néhány millió forintra zsugorodott. Év végére így a mérleg szerinti árbevétel az előző évhez képest majdnem a felére csökkent, tőkéjük plusz 50 millióról -70-re, eredményük -124 millió lett… Közben kiderült, hogy a Szeviép ilyen-olyan hivatkozásokkal nem fogja időben befejezni a munkát, de azt senki sem gondolta volna, hogy a tervezett 3 hónapos kivitelezés a háromszorosára, 10 hónapra elhúzódik. 

Hermetikusan elzárva. 

Gabriella azt mondja, a 3 hónapot még valahogy túlélték volna, de még azután sem kaptak érdemi segítséget a várostól, hogy kiderült csúszni fog a villamos projekt, Botkáék látványosan szerződést bontottak a Szeviéppel és bevasalták a kötbért. A Modul-Bau Kft. megmentésére ebből semmit sem szántak – illetve amit adtak, az Pölösné szerint a vicc, illetve a megalázás kategóriába tartozik.

Több százmilliós bevétel kiesést 6 millióval “kompenzáltak” Botkáék

2010-ben írtak ki először kompenzációs pályázatot a villamos-beruházás miatt nehéz helyzetbe került cégeknek. Komolyabban csak a tüzépet és egy gyógyszertárat érintett – a többi cég, amelyek a beruházás mentén működtek, nagyobb multicégek fióktelepei, így bevételüknek csak egy kis részét adta a szegedi. Pölöséknek 6 millió forintot “ítéltek meg” – valamilyen egészen abszurd számítási mód szerint, amelynek az önkormányzati bérlemények bérleti díját vették alapul, azaz hogyha a terület nem saját tulajdon lenne, akkor mennyi bérleti díjat kellett volna fizetniük a december végéig tartó időszakra. Csakhogy a telephely a Modul-Bau Kft. saját tulajdona, azaz csak volt, nem fizetett semmilyen bérleti díjat, a káruk pedig a kiesett havi 50-60 millió forint bevétel volt. Ezt a 6 millió forintot 6 és fél hónap elteltével felvették. A kompenzációs szerződés kiegészítése, miszerint minden további követelésről lemondanak, akkor fel sem tűnt. Arra később jogi képviselőik hívták fel a figyelmet, hogy ilyen kitétele a szerződésnek nem is lehetett volna, hiszen hogyan is tudta volna akkor még megbecsülni bárki is, hogy meddig húzódik a munka és mekkora kára lesz a cégnek. Így pedig előre lemondatni valakit a kárigényről, nem lehet. A következő kompenzációs pályázat 2010 májusáig szólt, erre az időszakra 5 millió forintot kaptak volna, ezt a nevetséges összeget – ahogy Gabriella mondja – már fel sem vették. 

2010-ben bezár a tüzép, indulnak a kártérítési perek 

2010 meghatározó év miden szempontból. Ekkor jelent fizetésképtelenséget és kerül csődvédelem alá a Szeviép. Ebben az évben zár be a MODUL-BAU Tüzép és indul el a felszámolásuk, valamint ebben az évben kezdődnek a kártérítés érdekében indított pereik a várossal szemben. Ami több mint érdekes, hogy az egymástól mondhatni független ügyekben átfedések, azonos nevek tűnnek fel az eljárásokban.

A Pölös-család vállalkozásuk nagy telephelyére már 2009 novemberében lakatot tett. Akkor 5 embert kellett elküldeniük. Csökkentett kapacitással a kicsi telephelyen még pár hónapig működtek, aztán végleg teljesen bezártak. A MODUL-Bau Kft. felszámolása 2010 szeptember 21-én kezdődött és 2017 július 28-án fejeződött be. A bíróság részéről a csődeljárást a Szegedi Törvényszék polgári kollégiumának vezetője, Lakatos Péter vezényelte le. 

A MODUL-Bau Kft. felszámolása, rajta Lakatos Péter neve.

Részlet az Optenből, a MODUL-Bau Kft-t érintő eljárásokból

Bukják a kártérítési pereket, amiket Lakatos szépen magára szignált

Még a kártérítési pereket megelőzően érdemes pár mondat erejéig kitérni a Panelprogramra, aminek Pölös Gabrielláék szintén károsultjai. Szegeden a panel felújításokat önkormányzati támogatással végző cég munkájához az anyagokat a MODUL-Bau tüzépjéről vitte el, addig amíg le nem szerződött egy másik fővárosi céggel, kifizetetlen számlákat hagyva maga mögött. Az ügy hatalmas botrányt keltett, ugyanis a panelszigetelést végző munkásokat sem fizette ki Botkáék beszállítója, a Szegedma a témában több cikket is közölt. Összefoglalók ITT és ITT. 

A panelházak szigetelésére 2006-ban szerződött le az önkormányzat a budapesti székhelyen bejegyzett, de szegedi telephellyel rendelkező Dekor-Putz-Bau Kft.-vel. Különböző házakon végzett munkálataikhoz összesen 45 millió forint értékű árut vittek el a tüzépről. Eleinte késedelmesen fizettek, majd az utolsó 22 millió forintot egyáltalán nem teljesítették. A panel ügy, amely egyébként ugyancsak kifizetetlen munkásokról, tönkretett vállalkozókról és bonyolult konzorciumi szerződésekről, keresztbeszámlázásokról mesél, azonban egy külön történet. Most elég annyi, hogy a kintlévőség miatt a MODUL-Bau pert indított. Mit ad Isten, ez a per is Lakatos Péter tanácsa előtt kötött ki. 3 és fél évig húzták. Végül másodfokon a Szegedi Ítélőtábla épületekre lebontva, két házra elvitt anyag ellenértékét, 10 millió forintot ítélt meg Pölöséknek, amikor ezt kimondták, már ez a pénz is a felszámoló számláján landolt. 

Lakatos a Jolly Joker

Vajon ki tárgyalta a MODUL-Bau Kft. villamosberuházás általi ellehetetlenítése miatt az önkormányzat ellen indított pereit? Hát, Lakatos Péter, aki ugyebár tudjuk, hogy kollégiumvezetőként szignálta is a pereket. (Ugye nem felejtették el korábbi cikkeinkből kedves olvasóink, hogy Lakatos Péter volt felesége, abban az időben még felesége önkormányzati cégnél jogász?)

A kártérítési per a szegedi önkormányzat ellen. Eljáró bíró Lakatos Péter…

Az első per 2010 augusztus 1-jén indult. Ekkor Gabrielláék kárigénye 232 millió forint volt. A kirendelt könyvszakértő Ézsiás László szakvéleményében úgy, hogy nem a könyvelésnek megfelelő mérlegadatokkal számolt, amit egy másik szakértő később le is írt, 12 millió forint kárt állapított meg. Lakatos tanácsa végül 2013-ban meghozott határozatában még ezt sem ítélte meg a családi vállalkozásnak. 2015-ben Pölösék egy másik szegmensből újabb pert indítottak az önkormányzat ellen, ezúttal a kompenzációs szerződést támadták meg. Ezt a pert is magára szignálta Lakatos, és hivatkozva a korábbi per megállapításaira,- a korábbi perben született könyvszakértői véleményre- úgy utasította el a keresetet, hogy a Pölös Gabrielláék jogi képviselője által indítványozott tanukat sem hallgatták meg. És ez még mindig nem minden… A védő már a kereset benyújtásakor elfogultsági kifogással élt, jelezve, hogy az alperes önkormányzat jogi képviselője, Faludi Csaba a Szegedi Törvényszék elnökének, Tárkány-Szűcs Babettnek a sógora, ami szerinte összeférhetetlen. Ezen kívül az ügyvéd azt is kifogásolta, hogy az önkormányzat elleni pert szegedi bíróságon tárgyalják. 

Álláspontunk szerint az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom olyan alapvető jog, amely még látszólagosan nem sérülhet. Az eljáró bíróságnak törekedni kell arra, hogy ítélkezésük során a pártatlanság ne csak objektíve ne sérülhessen, hanem szubjektíve se legyen akár az érintett peres feleknek, akár már feleknek kétsége afelől, hogy a jogvita eldöntése függetlenül, bíróság által történik – áll a beadványban, amit persze elutasítottak. 

Varga István egyértelmű családi összefonódásra rámutató elfogultsági kifogását elutasították

Varga István arra még ki sem tért, hogy a Modul-Baut érintő  polgári ügyeket szignáló, azokban aztán személyesen eljáró bíró, Lakatos Péter akkoriban még csak nem is exférje, hanem házastársa volt az egyik önkormányzati cég jogászának, Tomasovszky Csillának. 

Az ítéletekben egyébként arra hivatkoztak, hogy a MODUL-BAU Kft. bevételei nem a villamos-beruházással kezdtek csökkenni, hanem már előtte is romlott a gazdasági helyzetük. Tehát a csődjük nem is biztos, hogy a villamos- beruházás miatt történt. Fentebb részletes táblázatban mutattuk meg, hogy a 2007 végén-2008-ban kitört gazdasági válság 100-150 millió forinttal csökkentette az addigra 1 milliárdot megközelítő éves bevételüket. Ehhez képest az ellehetetlenítés után, vagyis azután, hogy a villamos sínek és az utca felbontása elzárta őket, négy hónap elzárás után kevesebb mint a felére, 410 millióra, majd 2010 évben 3,5 %-ra.

Nem elég az elveszített családi vagyon, ennél is nagyobb a baj 

Ha nem lenne elég az, hogy egy szinte semmiből, 18 év munkájával felépített családi vállalkozást egy év alatt lenulláztak és a Pölös család gyakorlatilag mindenét elveszítette, jött még egy büntető per is a nyakukba a családfő ellen. 

Ahogy azt fentebb említettük, a villamos-beruházás előtt a MODUL-BAU több vevővel is leszerződött építőanyagra, volt akitől előleg fejében, volt aki a teljes vételárat kifizette, hiszen az egyedi méretre készülő termékeket, anyagokat le is kellett gyártatni. Mivel az építőanyag kereskedő céget senki sem értesítette a villamos-beruházás rájuk gyakorolt hatásáról, kvázi arról, hogy nem fognak tudni működni, mert teljesen elzárják őket az áruforgalomtól és a vevőktől is, azt sem lehet mondani, hogy felelőtlenül vállaltak volna kötelezettségeket. 

A vásárlók közül többen is feljelentést tettek, annak ellenére, hogy a cég folyamatosan próbált velük egyeztetni, megoldást találni. Felajánlották például, hogy a meglévő árukészletükből vigyenek el bármit a kifizetett összegek fejében. A büntetőeljárás során a családi vállalkozás fejét, Pölös Ferencet csalással vádolták meg, több éven át tartó pereskedés után, megismételt eljárásban el is ítélték. Felfüggesztett börtönbüntetésre. Az ítélethozatalkor nem vették számításba, hogy a MODUL-BAU nem önszántából nem fizetett, hanem ellehetetlenítés okán vált fizetésképtelenné, ahogy azt sem, hogy kártérítés miatt perei vannak folyamatban, amelyet, ha megítéltek volna nyilván ők is eleget tettek volna a kötelezettségeiknek, így viszont nem volt miből.

Már megint Kovalcsik Éva

Az ítéletet többek között azzal indokolták, hogy a cég még az után is elfogadott megrendeléseket és azok ellenértékét, hogy már nehéz gazdasági helyzetben volt, azaz látnia kellett, hogy nem fog tudni eleget tenni a megrendelésnek, ami Pöpösék álláspontja szerint valótlan. Állítják, hogy minden megrendelés az elzárás előtt született. Ez azt jelenti, hogy Pölös Ferencen tulajdonképpen számon kérték, hogy 2009 végén nem látta előre, hogy fél évet fog csúszni a villamos-rekonstrukció, amivel tönkreteszik őket és hónapok múltán sem fogják tudni működtetni a tüzéptelepüket. A másodfokú elmarasztaló ítéletet Kovalcsik Éva tanácsa hozta meg 2019 júniusában. 

Tudják, ő az a bíró, aki 2019 decemberében a Szeviép vezéreket felmentette a csődbűncselekmény vádja alól, mondván nincs elég bizonyíték arra, hogy bűncselekményt követtek el, vagy a gazdasági válság áldozatai, és azért nem fizették ki az alvállalkozóikat, mert nekik sem fizettek időben. És ő volt az, aki 2015 novemberében 12,4 millió forintért vásárolhatott egy 100 négyzetméteres önkormányzati palotalakást Szeged korzóján úgy, hogy még csak nem is ő volt az eredeti bérlő… 

Szeviépes könyvszakértő szakértett 

A periratok között még egy érdekes névegyezést találtunk… A Pölös Ferenc elítéléséhez alapul vett könyvszakértői véleményt P. Márta készítette. Tudják melyik cég könyvvizsgálója volt még P. Márta a könyvszakértő? Hát a Szeviépé, méghozzá a károkozás időszakában.

P. Mártát a Szeviép vezérek büntetőperében is meghallgatták tanúként. A Szegedma bírósági tudósítása szerint, a nő a csődbűncselekményekkel vádolt cégvezetőket mentegette, többek közt arról beszélt, hogy a kölcsönkihelyezése oka a széles leányvállalati kapcsolatrendszer volt, azok ugyanis nehezen jutottak banki hitelhez:

P. Márta 2008 nyarától 2009 év végéig látott el könyvvizsgálói feladatokat a Szeviép Zrt.-nél, a 2008-as gazdasági év beszámolójának ellenőrzését végezte el. Mint elmondta, az esztendőt hibától mentesen zárták, magas mérlegfőösszeggel és relatív alacsony árbevétellel. Az építőipari cégnél tevékenységváltást tapasztaltak, ugyanis akkoriban kezdték el az útépítéseket, ami jelentős költségekkel, eszközfejlesztéssel járt. A Szeviép széles leányvállalati kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelyek finanszírozásában nagy szerepet vállalt és számos kihelyezett kölcsönt eljuttatott nekik. Ennek oka: kisebb vállalatok nehezebben juthattak bankhitelekhez – olvasható a Szegedma.hu cikkében. 

P. Márta könyvvizsgáló tanúkihallgatása a Szeviép per elsőfokú eljárásában a Szegedi Járásbíróságon. Fotó: Szegedma.hu

A Kúriától és az OBH-tól vár megváltást a tönkretett család 

A Pölös-család tragédiája itt még nem ért véget. A bíróságok által végig asszisztált kálváriába Pölös Gabriella férje és édesanyja is belebetegedett. Az édesanya meg is halt. Pölös Ferenc büntetőperében jelenleg a Kúriától várnak jogorvoslatot. Lesöpört kártérítési perükben a decemberben indult tényfeltáró cikksorozatunkban bemutatott összefonódásokra való hivatkozással, összeférhetetlenség és elfogultság miatt perújrafelvételt kérnek és az OBH-hoz fordulnak panasszal.