Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot – írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék; már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki. Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is. Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék; többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.
A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál. Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel; ezekből termésre már nem lehetett számítani. Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20–70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett. A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170–270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50–100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1–2 fokkal, a keleti országrészben 2–3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.
Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150–250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250–2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.
A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak. Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része; itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak akár éveken keresztül is száraz periódusok; az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához. A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Carolus
2023-01-16 at 03:21
Erről eszembe jut, hogy nyáron két meteorológiai szakembert is hallottam a tv-ben: az egyik, a klímarettegő, a globális felmelegedést okolta az aszályért, a másik meg azt, hogy nem volt nyáron elég meleg elég hosszan, hogy legyen annyi párolgás, amiből már esőfelhők keletkezhetnek. Ez utóbbi azt is mondta, hogy a lassan felszálló pára sok utat tesz meg, amíg felhő lesz belőle, és emiatt valahol, Európától távol, hetekkel-hónapokkal később rengeteg csapadék fog hullani.
Ha ehhez hozzávesszük a Föld felszíni hőmérsékletének ciklikus változásait (jégkorszak, sivatagosodás váltja egymást), meg a Naprózsa által említett HAARP dolgokat, könnyen látható, hogy nem mi, egyszerű polgárok okozzuk sem az aszályt, sem az esőt, sem a szélsőséget időjárást.
MurányiA
2023-01-14 at 22:30
László54
Tökéletesen fogalmaztad meg. Tanultunk valamit az előző évi aszályból? Tettünk ellene azóta valamit? Na ugye! Ugyanúgy elvezetjük a fölös vizet, mint eddig. Hol vannak az újabb tározók? Mezőhegyesen is úgy bővítették az öntöző hálózatot, hogy azzal közvetlenül a Marost terhelik. Tározó semmi. Ráadásul mintaként mutatják be mindenütt.
Ez az év csapadékkal indult és a jövő hét is esős lesz. Most az lesz a panasz, hogy hirtelen lett sok a víz.
Elkeserítő ez az egész, a koncepciótlan semmittevés.
László54
2023-01-14 at 19:07
Kérem tisztelettel, a szélsőséges időjárási viszonyok miatt évek óta szorgalmazzák a szakemberek víztározók építését,sajnos ez ügyben előre lépés a szavakon kívül nem történt!! Mire várunk az élelmiszer termelésünk ezen áll vagy bukik! Oda jutottuk hogy Ukrajnából hoztunk be gabonát,ez a magyar mezőgazdaság szégyene!!
Bukohill
2023-01-14 at 18:42
na4
A mélyen fekvő területeken újra és újra valóban belvíz van, ezeken a területeken célszerű ennek megfelelő művelést alkalmazni. Mit kell ezen ennyit rinyálni?
Schenkhyalfonz
2023-01-14 at 11:45
Mindazonáltal arra “fussa” a vízkészletből, hogy adjunk az osztrákoknak?
Zápor- és/vagy árvízi tározók épülnek már szépen sorban vagy csak a rinya megy, mint a hülyezöldeknél?
Drazsen
2023-01-14 at 11:32
“na42023-01-14 at 09:39”
Sajnos ez is probléma. A két nap alatt leeső két hónapnyi csapadék eső formájában ezt okozza. Sokkal jobb lenne egy 10 cm-es hóréteg, amely lassan olvadva beszivárog a föld mélyebb részeibe.
Apró klón
2023-01-14 at 11:27
A felmelegedés- lehűlés ciklikus a Földön, a naptevékenység változása befolyásolja. Most felmelegedés jön, ehhez kell alkalmazkodnunk. Ne dőljünk be a hátsószándékú globalista propagandának és a méreg-zöldeknek! A jégkorszakban több széndioxid volt a légkörben, mint most.
bl
2023-01-14 at 09:43
Ha globálisan megemelkedik a hőmérséklet 1-2 Celsiussal, akkor a tengerek párolgása is nagyobb lesz, ami több esőt jelent. Elvileg.
na4
2023-01-14 at 09:39
Most meg már belvíz van. A földeken nagy tócsákban, tavakban áll a víz. Hamarosan újabb csapadék érkezik. Mit kell folyton rinyálni?
Hesslerezredes
2023-01-14 at 09:10
Na, beérett – na nem a termés, azt elvitte az aszály, hanem – Vásárhelyi és Széchenyi “folyamszabályozása”. Meg a gátépítés doszt.
Gratula.
Naprózsa
2023-01-14 at 08:12
Tudom, hogy sokaknak összeesküvés-elméletnek hat és kárörvendőbb pillanataikban a Háttérhatalom és egyes csicskái kérkednek vele, hogy kismértékben igenis tologatni tudják a felhőket. Csak annyi kell, hogy a zömmel esőt, lehűlést hozó északnyugatról az Atlanti-óceánból induló légtömegeket eltérítik vissza az óceán felé.
Nem véletlenül van egy-egy HAARP bázis fenn Skandináviában és Brittisztán északi részén… S mikor nem jön az esőfelhő, akkor könnyen nyomul be Afrika felől a száraz, forró levegő.