Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Jámbor András (Párbeszéd) napirend előtti felszólalására reagálva az ellenzéki képviselőt “egy Magyarország felforgatásán dolgozó, békétlenséget szító, külföldről támogatott, tőrőlmetszett kommunistának” nevezte. Úgy fogalmazott: “igen, mindent tudunk magáról, de ehhez nekünk elég az Ön cikkeit olvasgatni, ne reménykedjen, több ehhez nem kell”. Simicskó István (KDNP) “szomorú testvérháborúként” aposztrofálta a több mint egy éve tartó orosz–ukrán háborút, hangsúlyozva: mindennap hallják, hogy újabb és újabb fegyverszállítmányok érkeznek a frontra, arról azonban sajnos nem hallanak, hogy az Egyesült Államok vezetése vagy az Európai Unió azt mondaná, hogy végre elég volt a háborúból, a visszafelé elsült szankciókból és a “gazdasági kivéreztetés szélére” sodródott Európából. Láng Zsolt (Fidesz) felszólalásában Karácsony Gergely főpolgármester tevékenységét kritizálta: szerinte három és fél éve nem vezeti senki a fővárost, Karácsony Gergely “a szavakon túl inkább statisztál”, és nevét adja a dollárbaloldal szereplőinek gazdasági és hatalmi játékaihoz. A 2019-ig tartó látványos fejlődés után az elmúlt években csak botrányokat, sikertelenséget, egy szlömösödő, dugóktól fuldokló és csődbe menő Budapestet láthatunk.
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke napirend előtti felszólalásában arról beszélt: örömteli hír, hogy Schadl György lemondott a posztjáról. Hozzátette, hogy rengeteg teendő van a “végrehajtói maffiával” kapcsolatban. Szerinte világosan kell látni, hogy azokat, akik korrupt végrehajtók megfosztottak a vagyontárgyuktól, kártalanítani lehessen. A politikus azt kérdezte a kormánypártoktól: mikor várható, hogy egy új végrehajtói törvény születik, illetve ki fogja ezt megalkotni?
Répássy Róbert államtitkár válaszában kifejtette: a végrehajtásról szóló törvény szerint 30 napon belül egy tisztújításra fog sor kerülni. Hozzátette: bíznak benne, hogy a végrehajtói kar olyan tagokat választ, akik a törvényes rendet biztosítani fogják. A végrehajtók jogsértésével kapcsolatban a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnökéhez lehet panaszt tenni. Az elnök akár fegyelmi eljárást is kezdeményezhet, amennyiben ez szükséges. Az Országgyűlés és a kormány mindent meg fog tenni, hogy a végrehajtást törvényes, fegyelmezett, tisztességes mederben tartsák.
Rétvári: Úgy tűnik, az utcai erőszak belefér a baloldal értékrendjébe
Jámbor András, a Párbeszéd képviselője felszólalásában arról beszélt: felháborító, hogy a Szikra Mozgalom tagját ártatlanul vádolták meg az “antifa-ügyként” elhíresült támadásban való részvétellel. A politikus szerint mára nyilvánvaló, hogy az ügy nem szólt másról, mint egy rendszerkritikus aktivista és a közössége meghurcolásáról. Jámbor András arról is beszélt, hogy Kocsis Máté nyugodtan bármit közölhet a nyilvánossággal, amit tud róla, akár azt is, hogy szerint végig hazudtak az üggyel kapcsolatban. Hozzátette: nemcsak a Fidesz frakcióvezetője tud mindent Jámbor Andrásról, hanem ő is tud mindent saját magáról.
Rétvári Bence államtitkár válaszában kifejtette: Jámbor András az egyik zászlóvivője annak a szervezkedésnek, amellyel az antifa mozgalmat megpróbálják szalonképessé tenni Magyarországon. Az államtitkár botrányosnak nevezte, hogy Jámbor András évek óta azt próbálja bemutatni, hogy az antifa mozgalom egy támogatható, vállalható mozgalom. Rétvári Bence szerint a Párbeszéd politikusa és társai a szálláscsinálói az erőszakos antifa-megmozdulásoknak és folyamatosan mentegetik a mozgalmat. Az államtitkár úgy fogalmazott: az utcai erőszak úgy tűnik, belefér a baloldal értékrendjébe. Felidézte, hogy korábban erőszakot követett el a baloldal a Kossuth téren, az Állami Számvevőszéknél, a választási irodánál, vagy akár nemrégiben a Karmelita kolostornál. Hozzátette: a kormánypártok számára viszont elfogadhatatlan, hogy 15 embert fényes nappal szélsőbaloldali merénylők megtámadjanak.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Jámbor Andrásnak adott válaszában úgy fogalmazott:
Maga egy Magyarország felforgatásán dolgozó, békétlenséget szító, külföldről támogatott, tőrőlmetszett kommunista.
Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy Jámbor a Lenin és a bolsevikok gyilkos céljait kiszolgáló újságról nevezett el mozgalmat. A politikus elmondta, hogy Jámbor András családtagjai és barátai munkaidőben elfoglalták a Józsefvárosi Önkormányzat épületét erőszakkal. Úgy fogalmazott:
Maguk kordont bontanak és az éj leple alatt bemocskolják a politikai ellenfeleik irodáit.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke felszólalásában a magyar munkavállalók bérhelyzetével kapcsolatban elmondta: Magyarország sosem tartozott az uniós élmezőnybe bérkérdésben. A politikus szerint a kormánynak tudatos stratégiájává vált a bérszínvonal alacsonyan tartása. Hozzátette: aki jobban akar keresni, az külföldön keres más lehetőségeket. Z. Kárpát szerint az a méltatlan helyzet állt elő, hogy a bolgár és a román minimálbérhez kell hasonlítani a magyart. Szerinte ki kell kötni a magyar bérek tisztességes növekedését az európai átlag viszonylatában.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: Magyarországon az elmúlt években minden nehézség ellenére folyamatosan emelkedtek a munkabérek. Kiemelte: a kormány munkaalapú társadalmat szeretne és 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tesz a bérek emelésére. Hozzátette, hogy a kormánynak közvetlenül a közszférában van lehetősége béremelésre; a versenyszférában a szociális partnerek megállapodásai, a kollektív tárgyalások is befolyásolják a bérszinteket. Elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan csökkentek a munkát terhelő adók, átfogó béremelési programok indultak a közszférában. Közölte, hogy 2010 és 2022 között a bruttó átlagkeresetek növekedése 154,7 százalék volt; 2013 óta folyamatos a reálkeresetek növekedése, 2022-es teljes évi adatokat is beleértve.
Az MSZP háztartási mentőcsomagot javasolt
Komjáthi Imre (MSZP) szerint a dolgozó magyar emberek nem tudnak tisztességesen megélni, a megkeresett javaik csak a túléléshez elegendőek. A munkások termelik meg a GDP-t, az ő munkájuk viszi előre az országot – hangoztatta, hozzátéve: a dolgozóknak fizikai és anyagi biztonságra, valamint szociális védőhálóra van szükségük. A képviselő háztartási mentőcsomagot javasolt, amelynek része az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának nulla százalékra csökkentése, az élelmiszerekre kivetett extra áfa eltörlése. Érvelt az élelmiszerárstop megtartása mellett; javasolta, hogy vezessenek be élelmiszer-bankkártyát a leginkább rászoruló 300 ezer családnak havi 20 ezer forint értékben. Ötszázalékos nyugdíjemelést javasolt júniustól, valamint a hazai kisboltok célzott támogatását, hogy az árstopos termékek mindenhol elérhetők legyenek.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: a kormány minden lehetséges módon szeretné megbecsülni azokat, akik bérből és fizetésből élnek, és azt szeretné elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, aki akar és tud dolgozni. Elmondta, hogy amikor a kormány megkezdte a munkáját, 12 százalékos volt a munkanélküliség, majd ez az arány négy százalék alá csökkent. Szólt arról, hogy a háború és az arra adott rossz brüsszeli válaszok éreztetik hatásukat: idén ez négyezer milliárd forintos mozgástérszűkülést jelent.
Ezért is jelentős eredmény, hogy a magyar gazdaság a háborús évben is növekedni tudott
– mondta. Közölte: az is eredmény, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben a bruttó béremelkedés felette van az inflációnak. A szocialista javaslatokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldali választási programok adóemelésekről szólnak, és egyhavi nyugdíjat is a baloldal vett el az idősektől.
Ha az Önök receptjét követnénk, magasabb lenne a munkanélküliség és alacsonyabbak a fizetések
– mondta.
Momentum: kezdjenek el végre a pedagóguspálya megbecsülésén dolgozni!
Tóth Endre (Momentum) a korábban rendőrként dolgozó Pintér Sándor belügyminiszter az oktatás területén végzett tevékenységét bírálta. Mint fogalmazott, a miniszter arcizma sem rándul, amikor ötezer tanár helyezi letétbe felmondását. Az oktatás irányítása nem tömegoszlatás, az iskolák nem kaszárnyák, a tanárok pedig nem őrjöngő csőcselék, velük lehetne tárgyalni – mondta, megjegyezve: másfél éve csak eljátsszák a tárgyalásokat és fikarcnyit sem engednek a pedagógusok követeléseinek, majd kidolgoznak egy “bosszútörvényt”.
Felkészültek arra, hogy bemenjenek tanítani a bosszútörvény miatt felmondott ötezer pedagógus helyett?
– tudakolta a kormánypárti képviselőktől. Azt kérte a Fidesz–KDNP-től, engedjék el a kicsinyes bosszút és kezdjenek el végre a pedagóguspálya megbecsülésén dolgozni. Döntsék el a kormánypártiak, hogy a magyar emberek érdekeit szolgálják, vagy Orbán Viktor lakájai, akik bármikor készek kiszolgálni a miniszterelnök és rendőrminisztere bosszúálló természetét – mondta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a baloldali politikusok azon dolgoznak, hogy Brüsszelből a magyar pedagógusok béremelésére egyetlen forrás se érkezzen. Közölte:
ha ezen a napon megérkezne a forrás, ami réges-régen jár a magyaroknak, akkor minden magyar pedagógus átlagosan 561 ezer forintot keresne átlagosan holnaptól, jövő évtől pedig átlagosan 680 ezer forintot, 2025-től pedig közel 800 ezer forintot kapna.
Azt firtatta, mi készteti a baloldali politikusokat arra, hogy minden idők legnagyobb, 75 százalékos pedagógus-béremelése ellen dolgozzanak. Az előkészítés alatt lévő törvénytervezetről közölte, hogy folyamatosan egyeztetnek arról a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel; a dokumentum abban segít, hogy azok a pedagógusok, akik többet foglalkoznak a gyerekekkel, azok az átlagnál is többet keressenek.
DK: megrendülten búcsúzunk Vágó Istvántól!
Kálmán Olga (DK) a szombaton váratlanul elhunyt Vágó Istvánról emlékezett meg. Felidézte: Vágó István évekig volt a legnépszerűbb televíziós személyiség, majd kivételesen sikeres szakmai karrierjét feláldozta, hogy a magyar demokrácia ügyét képviselje. Tisztában volt azzal is, hogy ha belép a Demokratikus Koalícióba, akkor “mindenhonnan megkapja majd a magáét”, vádolták mindennel, méltatlanul, igaztalanul és akadtak hitványak, akik még halálában sem hagyták békén – mondta. A DK megrendülten búcsúzik Vágó Istvántól, megtiszteltetés, hogy egy ilyen felkészültségű, műveltségű tisztességes demokrata erősítette a Demokratikus Koalíciót elnökségi tagként, önkormányzati képviselőként és barátként – fogalmazott Kálmán Olga.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: Vágó István halálával a magyar televíziózás meghatározó szereplője távozott.
Nem kell politikailag egy oldalon állnunk ahhoz, hogy lerójuk tiszteletünket egy elhunyt emléke előtt
– hangsúlyozta.
Fogadják őszinte részvétünket Vágó István halála okán, Isten nyugosztalja
– mondta.
KDNP: az EU adja vissza a Nobel-békedíjat, és adja a Vatikánnak vagy Magyarországnak!
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában úgy fogalmazott, egy szomorú testvérháború zajlik a szomszédunkban.
Nem hallunk arról, hogy az Egyesült Államok vagy az Európai Unió vezetése arról beszélne, hogy elég volt a háborúból, elég volt az öldöklésből, elég volt a pusztításból
– tette hozzá. Elmondta, hogy az Egyesült Államok eddig 50 milliárd, az Egyesült Királyság 6 milliárd, Lengyelország 3 milliárd, Németország 6 milliárd euró névértéken biztosított haditechnikai eszközöket, felszerelést és gazdasági pénzügyi támogatást Ukrajnának. Mint fogalmazott, ez megközelítőleg 130 ezer milliárd forintnyi összeget tesz ki, ami gyakorlatilag a kétszerese a magyar GDP-nek. Hozzátette, hogy az Európai Unió idegen érdekeket kiszolgálva, saját tagállamait fegyverszállításra buzdítja, majd közös lőszerbeszerzés révén maga is Ukrajna felfegyverzésére összpontosít.
Míg 2012-ben az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat, addig mára a “háborús héják lepik el Brüsszelt”
– jelentette ki, arra szólítva fel az EU-t, hogy adja vissza a kitüntetést, esetleg adja át a Vatikánnak vagy pedig Magyarországnak, mert “mi állunk a béke mellett”.
Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára azt mondta: a jelenlegi brüsszeli politika a háború kapcsán szembe megy az EU alapításakor kigondolt célokkal, azzal, hogy béke legyen a kontinensen és nőjön az életszínvonal.
Ezzel szemben a harmadik világháború veszélye és kockázata jelenleg nagyobb, mint korábban bármikor
– jelentette ki. Megerősítette, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan: azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.
Aki viszont feltételeket támaszt a tűzszünet és a béketárgyalások elé, az valójában nem akar békét, tehát háborúpárti
– tette hozzá. A baloldali képviselőknek azt üzente: sosem késő a békepárti táborhoz csatlakozni.
Fidesz: három és fél éve nem vezeti senki a fővárost
Láng Zsolt (Fidesz) Karácsony Gergely főpolgármester tevékenységét kritizálta. Szerinte három és fél éve nem vezeti senki a fővárost, Karácsony Gergely “a szavakon túl inkább statisztál”, és nevét adja a dollárbaloldal szereplőinek gazdasági és hatalmi játékaihoz.
A 2019-ig tartó látványos fejlődés után az elmúlt években csak botrányokat, sikertelenséget, egy szlömösödő, dugóktól fuldokló és csődbe menő Budapestet láthatunk
– értékelt. Hangsúlyozta: elfogyott az előző vezetéstől megörökölt megtakarítás, a rekordnagyságú iparűzésiadó-bevételeket feléli az önkormányzat, a budapestieknek pedig maradnak a szokásos baloldali kifogások, az üres kassza és az állandó politikai háborús helyzet generálása a kormány ellen. Anarchiaként értékelte azt a fővárosi bejelentést, hogy Budapest nem fizeti be a szolidaritási adót.
Láng Zsolt, a Fidesz képviselője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában leszögezte: Budapest nemzeti ügy, ezért a főváros többet érdemel, egy olyan városvezetést, amely e felelősség tudatában dolgozik, és horizontja nem áll meg a körút vagy a külvárosi kerületek határánál. Rögzítette: a szolidaritási hozzájárulás befizetése jogszabályi kötelezettség, lényege a gazdagabb települések részéről a szegényebb városok irányába mutató szolidaritás megjelenítése az önkormányzati rendszerben.
Ezt a szolidaritást, ezt a megállapodást rúgja most fel Karácsony Gergely és a budapesti városvezetés
– jelezte. Átgondolatlanság, koncepciótlanság, tehetségtelenség, alkalmatlanság jellemzi szerinte a mai budapesti városvezetést, mára pedig eljutottak oda, hogy Karácsony Gergely és a mögötte álló baloldal nemcsak a budapestiek hétköznapjait nehezítette meg, hanem a város gazdálkodását is.
Politikai nyilatkozattal egészült ki a napirend
A Fidesz javaslatára a keddi napirend kiegészült a migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról szóló politikai nyilatkozattal, amelyet KDNP-s képviselők nyújtottak be. A nyilatkozatot a keddi ülésnap utolsó napirendi pontjaként tárgyalják, a zárószavazást szerdán tartják.
DK: meg kell emelni a pedagógusok fizetését
Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, hogy a kormány a közoktatást az elmúlt 12 évben szisztematikusan tönkretette, és ha így folytatódik, tíz éven belül nem marad tanár az iskolákban. Nem költöttek eleget a gyermekekre és az őket oktató, nevelő szakemberekre – jelentette ki. Megjegyezte: az EU nem a pedagógus-béremelésre forrását függesztette fel. A képviselő szerint a tanárok nyomorban tartásával, teljes jogfosztásával akarják elejét venni a tiltakozásoknak, és abban bíznak, hogy a megélhetési válság arra kényszeríti a pedagógusokat, hogy behódoljanak a rendszernek. Tisztességes bért kellene adni a pedagógusoknak, hogy ne kényszerüljenek elhagyni a tanári pályát – mondta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, csökkentették a pedagógusok bérét, sőt, sokukat utcára tették.
Gyurcsány Ferenc most pedig bevallotta: igenis tettek azért, hogy ne érkezzenek meg Magyarországra az uniós források
– közölte. Úgy vélte, ilyenre nem volt még példa, hogy azzal foglalkozzanak magyar képviselők, hogy a magyar pedagógusok ne kapják meg a fizetésemelésüket.
Pedig ebben semmilyen korrupciós kockázat nincs
– hangsúlyozta. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
A nemzeti érdekeket szolgáló energiapolitikát kérte számon a Párbeszéd
Mikor lesz valóban a nemzeti érdeket szolgáló energiapolitikánk? – kérdezte az energiaügyi minisztertől Tordai Bence (Párbeszéd), aki arról beszélt, hogy 2014 januárjában kezdődött “a Fidesz energetikapolitikai ámokfutása”, amely a megújuló energiák helyett a paksi projektet, ezt az “energetikai torzszülöttet” támogatja. Arról beszélt: Magyarország éppen a teljes orosz importkiszolgáltatottság árát fizeti meg a magas inflációban és a rossz gazdasági mutatókban. Önöknek, kormánypárti képviselőtársaim, nem Magyarország, hanem Oroszország az első – fogalmazott.
Koncz Zsófia, a szaktárca parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki: 2010 óta a nemzeti érdeket szolgálja az energiapolitika. A 2010 előtti és utáni időszakot összehasonlítva arról beszélt, hogy korábban 15-ször emelték az energiaárakat, külföldi, köztük orosz kézbe adtak energetikai cégeket, 2010-ben a magyar családoknak volt a legdrágább az energia; ezzel szemben azóta négy interkonnektor épült, visszavásárolták a baloldal által eladott gáztárolókat, bevezették és megvédték a rezsicsökkentést, Európa legalacsonyabb áramárat fizetik a családok. Az államtitkár hangsúlyozta: igyekeztek minél többet visszaszerezni a baloldal által elherdált 190 stratégiai vállalatból. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el.
Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS