Egész Európában és hazánkban is komoly kihívást jelent a járvány harmadik hulláma, ahhoz, hogy a kormány gyorsan tudjon reagálni a járvány kihívásaira komoly felhatalmazás kell, ezért Varga Judit, igazságügyi miniszternek a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló előterjesztéséről is döntött ma a parlament. Az Országgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslatot, ám a halálkampányt folytató ellenzék az emberéletek védelme helyett most is a politikai haszonszerzéssel volt elfoglalva. A parlamenti képviselők szavaztak három képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről is: míg Simonka György ügyében 174 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett újabb ügyben függesztették fel a politikus mentelmi jogát, addig Szabó Tímea mentelmi joga megmaradhatott.
Hétfőn délelőtt a képviselők néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt Kispál Ferenc (Fidesz) egykori országgyűlési képviselőről, majd magyar parasport napjára emlékezéssel és napirend előtti felszólalásokkal indult a parlamenti munka.
Mellár Tamás (Párbeszéd) az egyetemi modellváltás rendszerét kritizálta, azt ígérve, hogy a 2022-es választásokat követően felálló új kormány megtalálja majd azokat a jogi formákat, amelyek révén visszafordítják ezt a folyamatot. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy vélekedett, hogy a Párbeszéd képviselője “Gyurcsány kottájából kíván énekelni”, és azt akarja, hogy az a baloldal kerüljön vissza a hatalomba, amely eladósította és lehetetlen helyzetbe lökte a magyar felsőoktatást. A DK soraiból Oláh Lajos a közelgő választásokról beszélt és azzal vádolta a kormányt, hogy még a 2018-as állítólagos csalásokkal sem nézett szembe. Majd nagy mellénnyel megjegyezte, hogy az ellenzéki összefogás véleménye szerint győzni fog 2022-ben.
Kontrát Károly azt kérte a DK-s képviselőtől, segítse a rendőrség munkáját a VII. kerületi DK-s áramlopások ügyében. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A DK áramlopási ügye is terítékre került
Kontrát Károly, parlamenti államtitkár mérsékelt, ám határozott stílusban próbálta a konstruktivitás terepére terelni a gyurcsányista képviselővel a vitát. Arra kérte, ne minősítse a rendőrséget, hiszen a hatóságok a politikától teljesen függetlenül, magas szintű szakmaisággal és lelkiismeretesen végzik munkájukat, ugyanakkor arra kérte a törvényes rendért állítólag folyamatosan aggódó baloldali képviselőt, hogy a DK piszkos ügyeivel kapcsolatban, például a VII. kerületi áramlopás esetével kapcsolatban segítsék végre a rendőrség munkáját.
Kínos magyarázkodásba kezdett az ellenzék
A szocialista Harangozó Tamás szólalt fel a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban, ám mindenről beszélt, csak a járvány elleni védekezésről nem ejtett érdemben szót. Sérelmezte az önkormányzatok állítólagos „megcsonkítását”, az SZFE ügyét, úgy érvelt, hogy a baloldal szerint a kormány visszaél a rendkívüli felhatalmazással, majd végül néhány kurta mondat erejéig, olyan ellenzéki közhelyeket pufogtatva, hogy nincs oltási terv lezárta mondandóját, amit annyival még megtoldott, hogy a jogi felhatalmazásra egyébként sincs rászorulva a kormány, a politikai támogatást pedig a különböző politikai sérelmeikre hivatkozva nem adja meg a szocialisták frakciója. Rétvári Bence higgadtan és tűpontos megállapítások összegzésével reagált a szocialista képviselő politikai csapongásaira.
Rétvári Bence példásan helyretette a védekezés helyett, a politikai sérelmekre fókuszáló Harangozó Tamást. Fotó: MTI
Az államtitkár egy szimbolikus tükröt tartott Harangozó elé és azzal szembesítette, hogy miközben az emberi életek védelmezése a tét, nem a tárgyhoz kapcsolódik a felszólalása, amely érintette az egyetemek modellváltását, az SZFE körüli fejleményeket és szinte mindent csak a védekezést nem.
Kínos magyarázkodása ez az ellenzéknek, ismételten abba a folyóba léptek, hogy nem támogatják, hogy a kormányt, abban, hogy minél hamarabb tudjon reagálni a harmadik hullámra
–jegyzete meg az államtitkár, aki arra is emlékeztetett, hogy a baloldalra sem az első, sem a második hullám során nem számíthatott az ország, mert politikusai a járvány kellős közepén is a saját pozícióharcaikkal voltak elfoglalva.
Jakab szerint nem kell firtatni, miért hódolt be Gyurcsánynak
A jobbik elnöke csípős megjegyzéseket tett a legújabb nemzeti konzultációra, majd a tőle megszokott stílusban a nyolcvan százalékos béremelést próbálta számon kérni a kormányon, ugyanakkor sérelmezte azt is, hogy a Jobbikkal kapcsolatban mostanában folyton az a hír, hogy összefogtak Gyurcsány Ferenccel, és az ő régi nyilatkozatai is rendre előkerülnek a kormánypárti platformokon.
Gyurcsány Ferenc a baloldali összeborulás főnöke, ledarálta a Jobbikot és az agresszív nyilas vagy Ávós szerepét osztotta Jakab Péterre Dömötör Csaba szerint. Fotó: MTI
Jakab Péter nem tudott érdemi válasszal szolgálni arra, hogy történhetett meg az, hogy az egykor nemzeti radikális pártként működő Jobbik, összefogott azzal a Gyurcsány Ferenccel, akinek elszámoltatására tettek anno ígéretet a szavazóiknak. Jakab bárdolatlan megnyilvánulásaira Dömötör Csaba reagált, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában felsorolta, hogy a kormány milyen intézkedésekkel kezelte a válságot, példaként említette a bértámogatást, a hitelmoratóriumot, az áfacsökkentést és az orvosi bérek jelentős emelését is.
A baloldal a veszélyhelyzet meghosszabbításának elutasításával ezeket az intézkedéseket is elutasítja
–világított rá Dömötör Csaba, aki kellő iróniával reagálta le Jakab parlamenti műsorait és azt is megjegyezte Gyurcsány és a Jobbik viszonyára utalva, hogy az őszödi szemkilövető, a baloldali összeborulás pozícióinak kiosztásakor az agresszív nyilas vagy Ávós szerepét szánhatta Jakab Péternek, akinek legfőbb feladata a gyűlöletkeltés lett. Dömötör Csaba óva intette Jakabot és arra figyelmeztette, hogy a Jobbikot pontosan úgy darálja le Gyurcsány, ahogy az MSZP-vel tette, majd szólt arról is, hogy a Miskolcról származó politikus szülővárosát és Borsodot is számtalan intézkedéssel segítette a kormány.
Dömötör Csaba kellő iróniával fűszerezett felszólalása során alaposan kiosztotta Jakab Pétert. MTI/Koszticsák Szilárd
Önök olyanokkal bútoroztak össze, akik padlógázt nyomtak a zsákutcában
–hangsúlyozta Dömötör utalva arra, hogy a 2010 előtt regnáló baloldali kormányok a szakadék szélére sodorták Miskolcot és Borsodot is, ahol elképesztő méreteket öltött akkoriban a munkanélküliség és a fejlődés pályája helyett a kilátástalanság és a válság csapdájában vergődött a borsodi térség is.
A posztkommunista milliárdos Gyurcsány lett Jakab főnöke
Gyurcsány Ferencre, az ön új főnökére utalva, ön azt mondta korábban, hogy a Jobbik a tolvajok ellen jött létre,… azt is mondta, hogy nem akarnak arról lemondani, hogy Gyurcsányt Miskolcról kitiltsák. Hogy áll ez most tisztelt frakcióvezető úr?
–szegezte a kérdést Jakabnak Péternek Dömötör Csaba, aki így folytatta:
Azt is mondták rá, hogy Gyurcsánytól lejjebb csak a pokol van. Hát most az a helyzet, hogy szépen lekéredzkedtek ebbe a politikai pokolba, és ön pedig egy kis politikai alamizsnáért eljátssza a botos Ávós szerepét. Hogy néznek ezek után azok szemébe, akik azt gondolhatták, hogy egy nemzeti pártot támogatnak?
–szembesítette a Jobbik kaméleon típusú átalakulásával Jakab Pétert Dömötör Csaba, aki azt is hangsúlyozta, hogy korábban ’56-os hősök képei voltak láthatók a Jobbik irodájában, ám a párt Gyurcsányhoz való közeledésével párhuzamosan lekerültek ezek a képek a falról.
Nyugodtan rakják ki a 2006-os rendőrattak képeit, a szemkilövetőjét is és hallgassák végtelenített kazettán az őszödi beszédet, na az tükrözné a mostani politikájukat
–folytatta majd, Jakab Péter kisded figyelemfelkeltő műsorairól szólva is summás véleményt fogalmazott meg az államtitkár.
Nem tud annyi párizsi mögé bújni, nem tud itt annyi krumplit lóbálni és nem tud olyan emelt hangerőn beszélni, hogy az elfedjen egy dolgot, azt hogy elszegődtek egy posztkommunista milliárdoshoz, tönkretettek egy nemzeti pártot és ezért ön személyesen felelős
– ezekkel a tényekkel szembesítette Jakab Pétert a parlamenti szócsata során Dömötör Csaba.
Hazánk élen jár az átoltottságban
Hollik István rámutatott, hogy az Európai Unió tagországaihoz képest hazánk élen jár az átoltottságban, ugyanakkor arra is kitért, hogy a baloldal rendkívül felelőtlen politikát folytat, mikor igyekszik megrengetni a bizalmat a különböző oltóanyagok iránt.
Hollik István szerint felelőtlen politikát folytat a keleti vakcinákat kritizáló ellenzék. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az ellenzék tudja, hogy a kínai vagy az orosz vakcina biztonságot jelent, mégis azt javasolják az embereknek, hogy csak olyan oltást fogadjanak el, amelyet az unió is jóváhagyott
–mutatott rá Hollik István. a keleti vakcinákat kritizáló baloldali politikusok álságos tevékenységére, akik fittyet hánynak a magyar szakemberek véleményére és a brüsszeli gyógyszerlobbi szekerét tolják. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig rámutatott, hogy az orosz vagy a kínai vakcina ellen az ellenzék csak egyetlen érvet hoz fel, azt hogy kínai, vagy hogy orosz, miközben más hazánkban forgalomban lévő kínai gyógyszer ellen még sosem szólaltak fel.
Az ellenzék attól remél politikai hasznot, ha elhúzódik a járvány és súlyosabbak lesznek annak hatásai
–világított rá a halálkampányt folytató ellenzék etikátlan magatartásának valódi okára Rétvári Bence, aki szólt arról is, hogy Izraelben már a lakosság felét beoltották, az Egyesült Királyságban a negyedét, az unióban viszont mindössze 4 százalék körüli ez az arány.
Önök azt mondják, hogy a magyar kormány ezt nézze ölbe tett kézzel
– szembesítette a szikár tényekkel a keleti vakcinák ellen kampányoló gyurcsányistákat az államtitkár.
Az emberélet nem politikai kérdés
Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy mind a harmadik hullám ellen, mind az újranyitás érdekében vakcinára van szükség.
Kocsis Máté próbálta megértetni az oltásellenes kampányt folytató ellenzékkel, hogy az emberi élet védelme, nem lehet politikai kérdés. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Teljesen érthetetlen az oltásellenes kampányuk, teljesen érthetetlen a konzultációellenes kampányuk és teljesen érthetetlen az is, amit a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán, akár Jakab frakcióvezető úr, most kommunikál
–hangsúlyozta Kocsis Máté, majd felsorolta mennyi fontos intézkedést akadályozna meg az ellenzék, ha tehetné.
Azzal, hogy önök nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását és a mai javaslatot, azzal nyugodtan bevallhatják a saját szavazóiknak is, hogyha önökön múlna nem lenne ágazati bértámogatás. A nem szavazatuk a hitelmoratórium eltörlését is jelenti, az adó és járulékcsökkentés eltörlését, a bérleti díj elengedés megszüntetését, eltörölnék a háziorvosi béremeléseket, az otthonteremtési támogatást, de megszűnne a védekezés valamennyi szabálya is
–mutatott rá Kocsis Máté arra, hogy az ellenzék szinte egyetlenegy olyan intézkedést sem támogat, mely a járvány elleni védekezést, a családok támogatását és a gazdaság újraindítását szolgálja.
Kérem, fejezzék be az oltásellenes kampányukat, az emberélet nem politikai kérdés, a járvány elleni védekezés nem politikai kérdés
–szögezte le a Fidesz frakcióvezetője.
Hazudik a DK a kínai vakcináról
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Menczer Tamás hazugságnak minősítette Gyurcsány Ferenc kijelentését miszerint nem érkezett meg minden dokumentáció a kínai készítményről.
Menczer Tamás rámutatott, hogy hazugságot terjesztenek Gyurcsányék a kínai vakcináról. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Úgy vélekedett, hogy ha baloldali vezetése lenne Magyarországnak, akkor a baloldal nem tenne semmit, függetlenül attól, hogy nem jön elég oltóanyag.
Miért nem akarnak segíteni a magyar embereknek?
– szegezte a kudarcos uniós vakcinabeszerzést méltató ellenzéknek a kérdést Menczer Tamás, aki kifejtette, hogy Magyarország – elsőként Európában – Oroszországgal és Kínával is megállapodott vakcinákról, a szerződés és a vásárlást pedig a magyar szakemberek alapos vizsgálata előzte meg. Szólt arról is, hogy a kormány vakcinabeszerzésének köszönhetően, hazánkban május végéig, nyár elejéig 3,5 millió emberrel többet tudnak beoltani, mint egy hasonló méretű uniós országban.
Az országgyűlési képviselők szavaztak néhány bírósági ügybe keveredett társuk mentelmi jogának felfüggesztéséről is. A mentelmi bizottság elnöke, Hargitai János elmondta, hogy Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetőjének az ügyében úgy döntöttek, azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy ne függesszék fel Szabó mentelmi jogát. Hargitai János ismertette: a II-III. kerületi bíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését becsületsértés miatt magánvádas ügyben. A testület megállapította, hogy a képviselő 2020 októberében tett közzé bejegyzést a Facebookon, majd ezt később az Óbudai újságban megismételte. A feljelentést a volt óbudai polgármester tette, aki szerint a képviselő kijelentései alkalmasak a becsületsértésre. A bizottság – magánvádas eljárás okán -, azt javasolta, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogot. Szintén fenntartották a képviselő mentelmi jogát egy másik magánvádas ügyben is, 14 igen, 147 nem és 4 tartózkodó szavazattal. Hargitai János elmondta: szintén a II-III. kerületi bíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését, ezúttal rágalmazás vétsége miatt. Szintén egy Facebook bejegyzés miatt született a beadvány, ami a Tatai-tó körüli építkezéseket érintette. A bizottság az eddigi eljárást tekintette irányadónak, azaz, hogy magánvádas esetekben nem javasolja a mentelmi jog felfüggesztését. Szabó Tímea azt mondta, nyugodtan függesszék fel a mentelmi jogát, szívesen megvédi az álláspontját.
Egy másik képviselő, Simonka György ügyében 174 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett újabb ügyben függesztették fel a politikus mentelmi jogát. A Kúria vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt kérte az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Hargitai János elmondta: a testület egyhangúlag döntött a mentelmi jog felfüggesztését célzó beadványról. Jelezte: közvádas ügyről lévén szó, a bizottság tartotta magát a szokásjoghoz. Ismertette: a legfőbb ügyész fordult az Országgyűléshez, és vesztegetés hatósági eljárásban bűntett miatt kérte a mentelmi jog felfüggesztését.
A legfőbb ügyész beadványában visszatért arra a bűncselekményre, aminek kapcsán az Országgyűlés a mentelmi jogot már felfüggesztette, és költségvetési csalásról szólt”
– közölte. Simonka György nem kívánt élni a felszólalás lehetőségével.
Tiba István mentelmi jogát szintén nem függesztette fel az Országgyűlés, erről a képviselők 6 igen, 164 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntöttek. Hargitai János ismertette: a Debreceni Járásbíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését rágalmazás miatt, szintén egy Facebook-poszt miatt, amiben Tiba István Balmazújváros jelenlegi vezetését 960 millió forint eltüntetésével vádolta. A mostani polgármester szerint ez túlment azon a határon, amit közszereplőként el kell viselnie, ezért fordult bírósághoz.
A Jobbik köreiben a járvány közepén sem dívik a maszkviselés
A parlamenti képviselők közül csak azok vehetik le a védőmaszkot, akik éppen felszólalnak. Magyar Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese ezt másképp gondolta, míg egy másik képviselő válaszát hallgatta, ő nem vette vissza a maszkot.
Magyar Zoltán amúgy arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz-kormány szembement korábbi ígéreteivel a birtokpolitika területén is, és a kis családi gazdálkodók hálózata helyett az elmúlt 11 évben egy újkori feudalizmust épített. Szavai szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal “legújabb botránya”, hogy a miniszter felesége és családja Borsodban 1,6 milliárd forintért készült termőföldet vásárolni. A politikus a történet megvilágítására kérte az agrártárca képviselőjét.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a Földet a gazdáknak! az egyik legsikeresebb programja volt a kormánynak, a magántulajdonba került földek hasznosítása megfelelő módon megtörtént. A
jobbikos képviselő által említett állítólagos földvásárlási üggyel kapcsolatban pedig Nagy István agrárminiszter nem találkozott, nem beszélt Rogán Antallal, minden egyéb feltételezés a baloldali gyűlöletkampány része”
– közölte, majd később hozzátette: a kérdéses ügyben a kormányhivatal a jegyzőtől beérkezett szerződésről megállapította, hogy tartalmilag és alakilag nem felel meg a földforgalmi törvénynek.
Az Országgyűlés ismét elfogadta az illegális hulladéklerakás felszámolását célzó javaslatot, amely az illegális hulladéklerakás minden fajtájának visszaszorítását célozza, és amelyet tavaly decemberben egyszer már megszavazott, ám a köztársasági elnök kezdeményezésére azt az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálta, és egyes passzusait alaptörvényellenesnek minősítette. A képviselők 132 igen szavazattal, 47 ellenvoks és 13 tartózkodó szavazat mellett döntöttek az előterjesztés újbóli elfogadásáról. A kabinet az előterjesztés indoklásában kitért arra: a törvénytelen szemétlerakás felszámolása érdekében bővítik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának lehetőségét, továbbá szigorítják a szankciórendszert.
Áder János államfő kezdeményezésére az Ab alkotmányellenesnek mondta ki, hogy a javaslat elvonja az ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben nem gondoskodik kárpótlásról. A most elfogadott változtatás értelmében az ipari hulladék átadása esetében a nagyobb hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére az egyedi igényekre vonatkozó szerződés megkötése kötelezettségből lehetőséggé módosul. Lehetőségük lesz ugyanakkor a saját hulladékuk saját célú hasznosítására. A rendelkezés emellett megfelelő kompenzációt is biztosít az értékkel bíró hulladék esetében, amelyet a koncessziós társaság vagy az erre kijelölt jogi személy fizet meg, és amelynek összegéről elsődlegesen a felek állapodhatnak meg. A törvény március 1-jén lép hatályba.
A parlament hétfőn elfogadta a Kúria, a bírósági hivatal és az ügyészség 2019-es beszámolóját. Az Országgyűlés 145 igen, kilenc nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadta el a Kúria 2019-es tevékenységéről szóló beszámolót. Varga Zs. András, a Kúria elnöke a beszámoló parlamenti tárgyalásakor kiemelte: a 2019-es év azt igazolja, hogy a Kúria megőrizte függetlenségét. A képviselők elfogadták az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2019-es beszámolóját is 129 igen, 58 nem és két tartózkodás mellett. Senyei György Barna, OBH elnöke expozéjában arról beszélt: 2019-ben több mint 1 millió 166 ezer ügy érkezett a bíróságokra, ami 6,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban.
A Ház 127 igen, 58 nem, egy tartózkodó szavazattal ugyancsak elfogadta az ügyészség 2019-es beszámolóját. Polt Péter legfőbb ügyész a beszámoló parlamenti vitájában úgy értékelt: az ügyészség 2019-ben is törvényesen és eredményesen dolgozott, a szervezet az utóbbi tíz év legmagasabb, 98,3 százalékos váderedményességi mutatóját produkálta, az ügyek 85,1 százalékában a váddal vagy végindítvánnyal mindenben egyezően állapította meg a felelősséget a bíróság.
Az Országgyűlés hat nemzetközi szerződés magyarországi kihirdetését hagyta jóvá. A képviselők elsőként az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló multilaterális egyezményt ratifikálták, amely a nemzetközi adóelkerülés elleni fellépést szolgálja. Elfogadták a montreali légügyi egyezmény azon módosítását, amely a jelenleginél magasabb uniós kártérítési keretösszegeket vesz át a magyar jogrendbe. Döntöttek a magyar és szlovák kormányok között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjáról is. Ezután jóváhagyták a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást.
Forrás: PS-MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS