Pesti Srácok

A WMN szerzője büszke emigráns gyerekeire, akik bátran elhagyták ezt a "kádári diktatúrát" – Libz of TikTok Hungary

Édesanyaként büszkén írni a WMN magazinnak arról, hogy ötből három gyermeke elhagyta ezt a borzalmas országot? Erről szerintem beszélnünk kéne. A már sokszor emlegetett WMN magazinban jött velem szembe egy bicskanyitogató írás egy író–pedagógus–teológus édesanya tollából, aki hosszasan fejtegeti azt, hogy miért büszke három emigráns gyermekére, akik voltak annyira bátrak, hogy elhagyták ezt a fertőző posványt, amit ma Magyarországnak hívnak. Na de kezdjük az elején.

A szerző nagyon szépen elkezdi felépíteni, már-már átverni az olvasót azzal, hogy leírja: mennyire szereti Magyarországot, gyermekeit a társadalmi felelősségvállalásra és a hazaszeretetre nevelte. Ír a nemzeti értékek megismeréséről, a magyar történelemről.

– olvasható az írásban. Ami ezután következik, az már adhat okot a kételkedésre, de még mindig érthető. Írónk úgy folytatja: "nem csupán erre neveltük a gyerekeinket, hanem arra is, hogy részesei egy nagyobb kulturális egységnek, Európának, ami nem kizárólag kulturális örökséget jelent, hanem bizonyos kötelezettségeket is".

PestiSracok facebook image

– olvasható az írásban.

Ez még mindig oké, de azért valljuk be: a mai Európát elnézve közös értékekről meg kötelezettségekről beszélni Európa irányába elég érdekes. Tekintve már csak a legutóbbi migránskvóta megszavazását, az elképesztő fehérek elleni rasszizmust, ami Brüsszelben tapasztalható, vagy Ukrajna kötelező újjáépítését a tagállamok pénzéből, miközben páran az uniós vezetésből eldöntötték, hogy a hazánknak járó EU-s pénzeket csak azért sem adják oda, mert – bár az járna nekünk – szerintük a magyar emberek ostobák, mert megszavazták újra az Orbán-kormányt, ezért bűnhődjenek. Na, így beszéljünk azokról a bizonyos közös európai értékekről.

Na de ami ezután következik, abból minden értelmes, gondolkodó ember tudhatja, hogy itt súlyosabb problémák is vannak. Hosszú idézet következik az írásból.

– írja a WMN szerzője. Innentől kezdődik az ótvar, szokásos fröcsögés, amit már jól megszokhattunk, idén például a tanártüntetéseken feltűnő pár ezer embertől, meg a mindenkinél mindent jobban tudó budapesti értelmiségtől, úgyhogy abba is hagyom az idézeteket – akinek van kedve meg idegzete, olvassa el nyugodtan a teljes cikket. Na jó, még egy utolsó idézet:

Hát, drága szerző, nagy bajban lennénk, ha ez a pár momentumos kis gyökér, aki egy építkezés kordonjait akarta lebontani, a mai magyar kamaszokat reprezentálná. Ha már itt tartunk, üzenem a gyerekeknek, hogy próbáljanak meg hasonló akciókat Párizsban vagy Brüsszelben. Van pár videó, ahol jól látszik, hogyan bánnak a nemtetszésüket kifejező állampolgárokkal ezekben az imádott demokráciákban. Itt van mondjuk ez a videó, amelyen egy jobboldali politikust vágott arcon egy rendőr Brüsszelben, miután az illető békésen tüntetett:

És most már rendesen dühös is vagyok. Nem, kedves WMN-szerző, nem hagyom, hogy hazugságokat állíts 2023 Magyarországáról. Bizony vannak gondok, mint mindenhol, sok mindent lehetne sokkal jobban csinálni. Mondjuk az agglomerációs tömegközlekedést nem ártana fejleszteni, de ez csak egy példa. De összehasonlítani mindazt, ami van jelenleg, akár a Kádár-rendszerrel vagy a kétezres évek putris Magyarországával, amiben én is felnőttem nettó hazugság és gyűlöletkeltés.

A Mandiner véleménycikkében szintén eme színvonalas írást idézik. A lap szerzője megjegyzi: le lehet szólni a 25 év alattiak adómentességét azzal, hogy micsoda porhintés, hisz addigra szinte az egyetemről se kerül ki a csemete. Ha azonban megnézzük az Eurostat adatait, kiderül: Hollandiában a még tanuló 15–29 évesek 70 százaléka dolgozik is a tanulás mellett, Svájcban 60 százalék, Dániában 49, Németországban 42, Ausztriában 40, míg Magyarországon összesen 5 százalék. El lehetne mondjuk menni dolgozni egyetem mellett, ahogy mondjuk én is tettem. De persze nem kötelező.

A Mandiner szerzője szerint hasonlóképpen lehet szubjektíve kilátástalannak minősíteni a fiatalok lakhatását, nem is a legrózsásabb a helyzet, csakhogy egy friss jelentés szerint idén májusban is a Budapesten lakást vásárlók 13 százaléka, a vidéken vásárlóknak pedig 16 százaléka volt 20 és 30 év közötti (ez nagyjából a felnőtt társadalmon belüli arányuknak felel meg), és az összes ingatlan közel egynegyedét vették a vásárlók első saját otthonnak.

Ha mellétesszük az Eurostat számait, láthatjuk, hogy Magyarországon 2022-ben a 20–29 évesek 22,3 százaléka élt olyan lakásban, ahol nincs minden nagykorúnak vagy párnak külön szobája – ez az arány 2016-os számítások szerint még 55 százalék volt (Ausztria akkor tartott 22,5 százaléknál). Azonos időszak alatt Németországban 13,3 százalékról 18,5 százalékra romlott ez a mutató, Svédországban 32-33 százalék körül stagnált. Cserébe arrafelé ezzel párhuzamosan a nemi erőszakok és az egyéb abúzusok száma folyamatosan nőtt.

És ne értsetek félre, a külföldre költözéssel semmi gond. Szerintem sokat ad egy ember életébe, ha fiatalon megtapasztalja azt, hogy hogyan tud egy idegen országban érvényesülni, élni, dolgozni. De ne hazugságok árán. Ebben sok tapasztalatom van – Magyarországra még mindig a legjobb dolog hazatérni, bárki bármit állít a WMN címlapján.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.