Áder János államfő is részt vett pénteken annak a mintegy hétszáz fának az elültetésében, amelyeket a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóhoz kapcsolódóan telepített a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az M7-es autópálya környezetében.
A köztársasági elnök a tárnoki lehajtónál zajló faültetést megelőzően elmondta: a fásítás célja, hogy ellensúlyozza a budapesti világtalálkozó környezeti lábnyomát. Közölte: bár a november 29-én kezdődő rendezvény előkészítői nagy gondot fordítottak arra, hogy a helyszíneket újrahasznosított anyagokból építsék meg, az expónak mégis lesz ökológiai lábnyoma. Hogy mekkora, az csak az expó végén állapítható meg, a résztvevők számától függően. Az államfő azonban ígéretet tett arra, hogy további faültetésekkel fogják azt ellensúlyozni a következő hónapokban. A Tárnok határában fekvő autópályalehajtó mellé több mint háromszázötven fa kerül – számolt be Áder János –, de a környéken további két helyszínre is telepítettek növényeket. Mint mondta, az autópálya menti területek művelésre alkalmatlanok, az országban az együttes területük azonban mintegy 20 ezer hektárt tesz ki. A cél ezért ezek befásítása, amellyel a kormány korábbi fásítási vállalásának mintegy 10 százaléka megvalósulhat – hangsúlyozta.
Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy társasága a mintegy 32 ezer kilométernyi országos közúthálózat mellé évente százmillió forint értékben ültet fákat és cserjéket. Ebből több mint 7700 fa és 8500-at is meghaladó cserje telepíthető. A Magyar Közút a Planet Budapest 2021 program keretében 687 fát ültet, vagyis a rendezvénynek köszönhetően idén tízszer többet, mint máskor. Tárnok mellé mezei juhar, virágos kőris, vénic-szil és bugás csörgőfa került, ezek ugyanis jól alkalmazkodnak a nehéz talajhoz és a klímához. A fák már most, csemetekorukban is 14 kilogrammnyi szén-dioxidot és 68 kiló port képesek megkötni tavasztól őszig, de mire az erdő huszonöt éves lesz, ennek háromszorosát is felfogja majd. Vagyis a faültetés jelentős lépés a környezetvédelem érdekében – értékelt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
khm
2021-11-19 at 20:03
Jé?
Nem csak a focihoz meg az oltásokhoz értünk?
Bukohill
2021-11-19 at 19:28
Egyeseknek semmi sem elég jó, pedig már annak is örülni kellene, hogy ezúttal Áder legalább nem mondott marhaságot.
bl
2021-11-19 at 15:54
Ha a világ összes fáját egy nagy kemencében elégetnénk, akkor a jelenlegi oxigénszint 19,6%-ról 19,3%-ra csökkenne. Közben az óvodásoknak azt tanítja az óvónéni, ha nem lesznek fák megfulladunk, mert nem lesz oxigén.
Észhez kellene térni, addig amíg nem késő…
P.S.
2021-11-19 at 15:44
1 m3-es algatenyésztő medencében egy év alatt több oxigént termelek, mint egy 100 éves tölgyfa. Mellette a kerti talajom mikro-szervestrágyázom, megoldom vele a gombák, baktériumok elleni növényvédelmet és többet, jobb minőséget termelek vele mint a hollandus, vagy a zsidó kertészetek.
Hollandokat NO3-ban vertem meg 2500mg:540mg-hoz 3 17% többlettermés. Zsidókat paradicsomban mennyiség 12%, minőség 27% felsőbb kategória, költség 18%. Papírom is van erről.
Ja!
Itthon nem kellett a technológiám.
Csak egy virágkertész barátomnak.
Tuti
2021-11-19 at 14:55
picit offtopic, de nem nagyon:
egy vacsoran vettem reszt mult vasarnap, ahol egy tag elmondta,h a elelmiszerbiztonsagi szakerto volt es az Angliban nevelt csirkeket Majajziaba es Tajfoldre szallitjak es ott dolgozzak fel, majd onnan hozzak vissza kontenerhajoval!
Angliaban a birkahus 95%-ban Uj Zelandrol importalt (mar tobb mint 50 eve)
erdemes egyszer kiprobalni, h egy kontenerhajo utan eredsz…iszonyat budos a viz utana…tiszta gazolajszag
talan ezekkel lehetne mit kezdeni!
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-11-19 at 14:21
Sok sebből vérzik az a tévképzet, hogy a fák milyen mértékben kötik meg a széndioxidot. Vegyünk néhány példát, a hozzáértők bizonyára tudják még bővíteni a listát. 1) A fa vegetációs időszakában valóban megköt széndioxidot és bocsát ki oxigént – nappali időszakban. Sötétben a fordítottja történik. 2) A fa egész életében annyi széndioxidot megköt és keményítő, lignin, cellulóz stb. formájában elraktároz, amennyi az 1. pontban leírt folyamat egyenlege. Aztán ősszel a lehullott levelek, pár évtized múlva a faanyag korhadása vagy elégetése vissza is adja a természetnek. 2) Tehát évszázadokra csak annyi széndioxidot köt meg, amennyi abban a faanyagban van, amelyből évszázadokig használt bútor, szobor stb. készül. 3) A legnagyobb tévedés a pormegkötés körül van. Aszongya egy csemete tavasztól őszig 63 kg port köt meg, a fa idősebb korában háromszorosát (189 kg) is. Én elhiszem, hogy évente ennyi por rakódik a levelére, de kérdem, hová lesz? Hát legfeljebb pár napon belül erős szél vagy eső során lemosódik róla. A humán műveltségű zöldek szerint egy 100 éves fa 100 év alatt 18 tonnánál is több port “köt meg”. Ha ez mind rajta lenne, szépen nézne ki. Bizony, ez a 18 tonna 100 év alatt tényeg ráhull és pár órára rárakódik a levelére, de NEM MARAD OTT, visszakerül a levegőbe, lehull a földre, ahonnan a szél felkapja és a szemünkbe fújja. Akkor felébredünk, és rájövünk hogy bilibe lógott a kezünk. Már akinek.