Pesti Srácok

Hátrább az agarakkal - politikai üzenet Csányinak és Simicskának

Hátrább az agarakkal - politikai üzenet Csányinak és Simicskának

Annak ellenére, hogy a kormány 2010 után sokat tett a szocialista rendszerek és földbizniszek megszüntetése érdekében, és egyértelműen a kis- közepes és családi gazdaságok kerültek reflektorfénybe, még bőven van tennivaló a kabinet által kitűzött cél elérése érdekében, miszerint a magyar földterületek 80 százalékán kicsik gazdálkodjanak és 20 százalékra zsugorodjon a nagybirtokok részaránya.

A jelenlegi helyzetet jól szemlélteti, ha rápillantunk arra a listára, hogy 2014-ben mely cégek, mely agrárvállalkozók tehették zsebre a legtöbb támogatást Magyarországon. Ahogy korábban, 2014-ben is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei taroltak az agrártámogatások kiosztásánál. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek.

2014-ben összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal valamilyen agrártámogatást. A tavalyi támogatások kifizetésére nagyságrendileg 726 milliárd forint állt rendelkezésre. A teljes keretösszeg 83 százalékát az uniós támogatások fedezték. A legtöbben, a gazdák 43 százaléka területalapú támogatásban részesült. Az egy hektárra jutó „elméleti” területalapú támogatás összege mintegy 70 ezer forint volt tavaly.

PestiSracok facebook image

A támogatások eloszlása – a korábbi évekhez hasonlóan – 2014-ben is egyenlőtlen képet mutatott. A támogatási rendszer haszonélvezői a nagybirtokok, a támogatottak felső tíz százaléka kapja ugyanis a támogatások több mint 80 százalékát, ők összesen 574 milliárd forinton osztoztak. Ezzel szemben például az alsó húsz százalék részesedése nem érte el összesen a fél százalékot sem. A kiosztott támogatások átlagértéke egyébként hozzávetőlegesen 1 millió 700 ezer forint.

A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás illetve két közintézmény nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott, ez a támogatások több mint 10 százaléka volt. A legnagyobb kedvezményezett cégcsoportok nagyjából ugyanazok, mint az elmúlt években. Csányi Sándor érdekeltségei 28 290 hektáron gazdálkodhattak, a Simicska-Nyerges duó érdekeltségei 24 768 hektáron, míg a Leisztingerhez köthető vállalkozások 23 159 hektáron tevékenykedhettek.

agrártámogatás

A Simicska-Nyerges agrárbirodalomról egy következő cikkben értekezünk, ezért itt most csak a másik két dobogós támogatásait emelnénk ki.

Csányi Sándor és az érdekeltségeibe tartozó cégek, illetve családtagjai 2014-ben összesen 5,944 milliárd forint agrártámogatásban részesültek, míg 2013-ban 4,997 milliárd forintban. A tárgyévi területalapú támogatásuk összesen 1,95 milliárd forintra rúgott.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 2014-ben is a Forráscsoport, azaz Leisztinger Tamás érdekeltségei kerültek 3,787 milliárd forinttal, amelyből 42 százalék a területalapú támogatás (1,6 milliárd forint) aránya. A Forrás csoport agrárbevételei így 670 millió forinttal nőttek egy év alatt. Megjegyzendő, hogy esetükben a területalapú támogatás összege 21 millió forinttal csökkent, azaz vélhetően kisebb nagyságú földterület után kaptak 2014-ben támogatást, mint egy évvel korábban.

A kormány ugyanakkor a területalapú támogatások kiosztásánál is fontos döntést hozott, amely majd alapvetően változtatja meg a 2015-ös év összegzéseit, és hasonló kimutatásait. Az idén ugyanis megváltozott az agrártámogatások rendszere. Fazekas Sándor bejelentette, az 1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait (SAPS), 1037 és 1200 hektár között pedig 5 százalékot vonnak el. Az így felszabaduló forrásokat az állattartók támogatására fordítják. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy a nagyüzemektől így évi 20 milliárdot vesznek el 2015-ben.

Az agrártámogatások rendszerének megváltoztatásával 525 cég került feketelistára, 1200 hektár felett ugyanis 525 cég gazdálkodik, így a száz százalékos elvonás ezeket érinti.

A feketelista, amelynek élbolyában számos olyan volt állami agrárgazdaság található, amelyet korábban az általuk művel állami földek hosszú távú bérbeadása mellett privatizáltak a különböző kormányok.
A feketelista, amelynek élbolyában számos olyan volt állami agrárgazdaság található, amelyet korábban az általuk művel állami földek hosszú távú bérbeadása mellett privatizáltak a különböző kormányok.

Érdemes megjegezni, hogy az Európai Unióban egyes törekvések arra irányulnak, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak.

Hátrább az agarakkal – summázva így értelmezhető az az újabb, az eddigieknél sokkal egyértelmű politikai üzenet, amelyet a kormány küldött a második generációs zöldbáróknak, köztük Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és társaiknak a területalapú támogatások átalakításával, megnyirbálásával. Az 1200 hektár feletti elvonás ugyanis a baloldal által kiszolgált zöldbárók mellett a jól körülhatárolható fideszes érdekcsoportokat is érzékenyen érinti. Kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hátország ide, hátország oda, a tőkeerős holdudvarnak is el kell fogadnia az új politikai irányvonalat, hosszú távra is eszerint kell berendezkednie. Az agrártámogatások átrendezésével még inkább arccal a családi gazdaságok felé fordult a kormány, hogy azok tőkeerősebbé, versenyképesebbé váljanak és további munkaerőt szívjanak fel. Most már a korábbiaknál is erősebb a törekvés a helyben élő, egzisztenciálisan önálló agrárközéposztály megteremtésére.

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.