Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: Legkevesebb 700 000 indokunk van arra, hogy soha ne feledjük a kommunizmus rémtetteit

Alapjogokért Központ: Legkevesebb 700 000 indokunk van arra, hogy soha ne feledjük a kommunizmus rémtetteit

Magyarország egyik vezető elemzőintézete, az Alapjogokért Központ ezentúl kiemelten támogatja a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának munkáját – ezen keresztül pedig a Gulág- és Gupvikutató Intézetet is –, melynek legfőbb célja a hírhedt szovjet táborokba hurcolt magyar százezrek emlékének dokumentálása, megőrzése.

A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága kutatómunkájával, a vonatkozó dokumentumok, a fogolykartonok feldolgozásával kiemelten fontos munkát végez. Közösen hisszük, hogy az áldozatok emlékének megőrzése tántoríthatja el az embert attól, hogy a jövőben újra a marxizmus és a kommunizmus bűnös és véres útjára lépjen; így ez több mint feladat, ez kötelesség. Az Alapjogokért Központ szívügyének tekinti a kommunista terror-rezsimek égisze alatt elkövetett bűnök maradéktalan feltárását, ezért együttműködési megállapodást kötünk a Társasággal és a Kutatóintézettel – jelentette be Szánthó Miklós, a Központ főigazgatója a dokumentum aláírásakor. Hozzáfűzte: ma sokan a kommunista rémtettek relativizálására törekednek, megpróbálják az intézményesített vörösterror-gépezetet „egyrészről-másrészről” láttatni vagy egyenesen eltörölni – ezért éppen az „eltörléskultúrát” kell eltörölni és az emlékezést segíteni, hiszen „a bűn az csak bűn marad”.

– tette hozzá Bognár Zalán, a Társaság elnöke, a Kutatóintézet igazgatója, aki szerint a Központtal kötött partnerség még inkább hozzá fog járulni ahhoz, hogy a ma élő generációk megismerhessék azt, amit nem akarunk, hogy megismétlődhessen.

PestiSracok facebook image

A szervezetek között létrejött együttműködési megállapodás utal Magyarország Alaptörvényére, mely nem ismeri el a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését és azt is rögzíti, hogy „a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak”, ezért a Központ és a gulág- és gupvikutatók ezentúl közösen dolgoznak a kommunista diktatúra működésének válsághű feltárásán, az áldozatok emlékének ápolásán és a társadalom igazságérzetének biztosításán.

Forrás, fotó: Alapjogokért Központ;

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.