Palesztinok ezrei vonultak a gázai-izraeli határhoz szombaton a Hazatérés menete első évfordulóján, és összecsaptak izraeli katonákkal; a gázai vöröskereszt szerint az összetűzésben két palesztin – köztük egy gyerek – meghalt, és 99-en megsebesültek.
Izraeli katonák könnygázt és éles töltényeket vetettek be a határ túloldalán lévő tüntetők ellen. Az izraeli hadsereg becslése szerint 40 ezren gyűltek össze, kövekkel, kézigránátokkal és égő gumiabroncsokkal dobálták meg a katonákat. A gázai vöröskereszt és az ottani egészségügyi minisztérium szerint az izraeli katonák lelőttek egy palesztin tizenévest, és szombatra virradóra egy 21 éves palesztint halálra sebesítettek egy izraeli harckocsi által kilőtt lövedék repeszei. Az izraeli hadsereg közölte: nem tud halálesetről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a palesztinok péntek éjjel robbanószerkezetekkel dobálták a határkerítést.
A 2018. március 30-án kezdődött Hazatérés menetének első évfordulóját megelőzően fokozódott a feszültség a térségben: egy, a Gázai övezetből kilőtt rakéta hét izraelit sebesített meg hétfőn Tel-Avivtól északra, amire Izrael légicsapásokkal válaszolt és megerősítette a határőrizetet. 2018. március 30. óta a palesztinok hetente tüntetnek az Izrael és Egyiptom által bevezetett biztonsági blokád feloldását, valamint a palesztinoknak a hazatérés jogát követelve azokra a területekre, ahonnan elmenekültek vagy elűzték őket 1948-ban, Izrael megalapításakor. A múltban a hasonló tiltakozások rendszerint halálesetekkel végződtek. Egyiptomi közvetítők dolgoznak az újabb vérontás elkerülése és a Gázai övezetet érintő izraeli korlátozások enyhítése érdekében. A Hamász és az Iszlám Dzsihád gázai iszlamista fegyveres szervezetek vezetői szerint előrehaladást értek el a fegyverszüneti tárgyalásokon.
A biztonság vezető téma a tíz nap múlva esedékes izraeli választások kampányában, és elemzők szerint a gázai helyzet kezelése kulcsfontosságú Benjámin Netanjahu miniszterelnök újraválasztása szempontjából. A több, mint 2 millió palesztin többsége a Gázai övezetben él, szegénységben és gyakran munka nélkül. A tengerparti beékelődést a Hamász irányítja, amely az elmúlt évtizedben három háborút vívott Izraellel. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el a Gázai övezetet, és 2005-ben vonult ki. A biztonsági blokádot azzal indokolja, hogy elzárja a fegyverek beszerzésétől a Hamászt és a többi szervezetet, amelyek több ezer rakétát lőttek ki izraeli területre. Segélyszervezetek szerint a térség elszegényedésének fő oka a blokád.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Jurka
2019-03-30 at 17:15
Nagyon szomorú,hogy ilyesmi megtörténhet manapság.Miért nem tud a két nép egymás mellett élni békében?
khm
2019-03-30 at 19:19
Mert testvérek. (genom szerint is)
És nem tudnak megegyezni az örökségen.
khm
2019-03-30 at 16:58
Azért,ez nem semmi.
“Az Irgun Zvai Leumi[5] és a Stern[6] zsidó csoportok a zsidók által lakott területeken gerilla harcot folytattak és terrorcselekményeket hajtottak végre. Így például 1946. április 25-én gépkocsikban alvó angol katonákat öltek meg az Irgun fegyveres szabadságharcosai, 1946. július 22-én pedig felrobbantották a King David Hotelt 97 embert megölve.[7] 1947. április 18- és 20-án bomba robbantás két kórházban, 1947. szeptember 26-án pedig kiraboltak egy bankot Ramlában.[8] Az angol kormány ekkor 50 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki az Irgun vezető Menáhem Begin fejére, de elfogni nem tudták.
1948. április 9-én jeruzsálemi övezethez tartozó Deir Jassin palesztin faluban elkövetett vérengzésért is az Irgun csoport a felelős, amelynek során több mint 100 embert öltek meg, lányokat és asszonyokat erőszakoltak meg,[9] mert ennek a falunak a lakosai gyilkolták le a Jeruzsálembe élelmiszert szállító teherautók zsidó személyzetét. Az Irgun egyik vezetője volt a később Nobel-békedíjjal kitüntetett izraeli miniszterelnök, Menáhém Begín.[10]
1948. május 14-én megalakult Izrael Állam. Rögtön ezután a palesztin-arabok, és a környező arab államok megtámadták Izraelt, kitört az első arab–izraeli háború, amely az arab fél vereségével ért véget, mivel hadműveleteiket nem hangolták össze. A vereség következménye a „palesztin exodus”: 711 000 lakos, a lakosság 80%-a hagyta el lakóhelyét, az Izraelre támadó 6 arab állam hadseregének felszólítására.”
khm
2019-03-30 at 16:56
A palesztínók,szeretnének egy újabb párnapos háborút.
Azt hiszik,hogy most jobban felkészültek. A sorostól vett gyalogsági aknák, a saját metszett pötsüket,nagyjából egálban veszélyeztetik.
A legutóbbi háború óta,jó pár évig qssoltak.
Azt hiszem,hogy nagyobb emberáldozatok árán,de most is képes lenne Izrael szétszedni a palesztin hülyék állásait.