Alvilági kenőpénzek: jogerősen pontot tehet a bíróság a Gyurcsány-korszak legsötétebb titkosszolgálati bűnügyére
Június végén végre jogerős döntés születhet a Gyurcsány-korszak legsötétebb korrupciós-titkosszolgálati botrányában. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost és a szolgálat volt műveleti osztályvezetőjét azzal vádolja az ügyészség, hogy százmilliós összegekkel vesztegette meg őket a Pintér Sándor belügyminiszter lejáratásával is összefüggésbe hozott Jakubinyi Róbert, aki az alvilág ismert alakja volt. Az egykori titkosszolgálati vezetőket 2017-ben már nem jogerősen elítélte a bíróság, de a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette az elsőfokú döntést, így a titkosított pert elölről kellett kezdeni. Tavaly szeptemberben a megismételt elsőfokú eljárásban újra bűnösnek mondták ki és börtönbüntetésre ítélték a vádlottakat, ám a fellebbezések miatt ismét az ítélőtáblán landolt a büntetőper.
Ahogy arról már többször beszámoltunk: az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábban kémkedéssel is vádolt, majd felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a „cég” volt műveleti osztályvezetőjét még 2013-banfolytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a titkosított perben 2017-ben elsőfokon egyszer már mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A Pintér Sándor lejáratásával is összefüggésbe hozott JakubinyiRóbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miattnégy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték. A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, a volt osztályvezetőt 100 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte. Az ügyészség ugyan súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, ám a Fővárosi Ítélőtábla – eljárásjogi okok miatt – hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla a megismételt eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék másik katonai tanácsát jelölte ki, amely 2019 februárjában kezdte meg a büntetőügy tárgyalását.
A bíróság végül tavaly szeptemberben a megismételt elsőfokú eljárásban Jakubinyit kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambos másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés bűntette miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra, a harmadrendű vádlottat vesztegetés bűntette miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte őket a közel négymillió forint bűnügyi költség megfizetésére. Mivel a vádlottak fellebbeztek, az ügy újra az ítélőtáblára került, amely június 16-ra, 17-re és 24-re tűzött ki zárt ülést. A minősített adatok védelmére tekintettel hallgatóság csak az ügydöntő határozat rendelkező részének kihirdetésekor lehet jelen.
A Gyurcsány-kormányig érhettek a szálak
A titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején alapított Egymásért Alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – amelynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, több tonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfélmilliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak a csalással, sikkasztással és csempészéssel is vádolt férfitól (ezt igazolhatja, hogy a bíróság később hatályon kívül helyezett ítélete százmilliós nagyságrendben rendelt el vagyonelkobzást).
