Egyre több áldozata van a kánikulának. Az MSZP nemzeti konzultációt hirdet olyan Európai Uniós kérdésekben, amelyeket a magyarok kétharmada – pártállástól függetlenül – eddig még meg sem kérdőjelezett. Egy kutatásra hivatkoznak, ennek értelmében az ország lakóinak többsége továbbra is helyesnek tartja Magyarország Uniós tagságát. Mi a kérdés, elvtársak?
Igen, mi Fidesz-szavazók is támogatjuk Magyarország Uniós tagságát. Csak mi még nem merünk Brüsszelben „kicsik lenni”. És van saját véleményünk, ami néha ellenvéleményt jelent, ehhez szuverén államként állítólag jogunk is van, egészen fura, hogy ezt mindig pont azok felejtik el, akik idehaza másról sem tudnak beszélni, csak a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás fontosságáról. Ugyan kérem, nem igaz, hogy elegünk van Európából és annak bürokrata vezetőiből, ennél sokkal árnyaltabb a helyzet. Pusztán másképp értelmezünk bizonyos társadalmi jelenségeket. Például, ami nálunk gazdagon kimeríti a hazaárulás fogalmát, az bizonyos liberális értelmiségi körökben akár pozitív tulajdonságnak is számíthat, ha jól emlékszem a kedvenc kifejezésük erre a „kompromisszumkészség”. A fene se gondolta volna, hogy bőven elég a szókincsünk bővítése, és máris belophatjuk magunkat a „demokratikus oldal” szívébe.
Ujhelyi István szerint az Európai Unióban nincs minden rendben. Köszi az infót, de bőven elég lett volna egy „Orbánnak igaza volt” felirat. Tényleg nincs minden rendben az EU-ban, Pityu? Akkor emelj ki, légy szíves, egyetlen egy mondatot az összes eddigi brüsszeli felszólalásodból, melyben kritikát fogalmazol meg az Európai Parlament működésével és teljesítményével kapcsolatban! Mindegy, hála az égnek, vannak ott páran, akik rendszeresen megteszik ezt helyetted!
Az MSZP nemzeti konzultációja csak egy alibinek használt ócska blöff, olyan régi hazugságok átfestett gyűjteménye, mint a „Fidesz ki fogja vezetni Magyarországot Európából” és Oroszországhoz csatlakozva hamarosan létrehozzák az Emberevő Diktátorok Szövetségét. Nem, dehogy, sokkal inkább az van, hogy az MSZP vezeti ki magát – lassan, de biztosan – a magyar közéletből, véget vetve a több évtizedes nemzetünkre oly kártékony sáskajárásnak.
Ujhelyi szerint a „bölcs” megreformálás segíthet az Unión, meg a tagországok „újraegyesítése”. Gondolom, úgy akarják megreformálni, mint Magyarországot 2010 előtt, és úgy kell elképzelni a nemzetek újraegyesítését, ahogy ők tették 2004-ben a külhoni magyarokkal. Jól van, megértettük. Most kimegyünk egy kávéra, addig próbáljatok meg látótávolságon kívülre kerülni!unió
Bizonyára, már teljes gőzzel dolgoznak a konzultációs kérdések megfogalmazásán. Tudom, hogy nem szorulnak a segítségemre, de éppen ráérek – mint bármelyik Soros-aktivista – ezért néhány kérdést én is szeretnék a figyelmükbe ajánlani.
1. Ön szerint kimeríti a hazaárulás fogalmát, ha egy Brüsszelben dolgozó magyar képviselő semmilyen hivatalos formában nem határolódik el Judith Sargentini Magyarországról készített jelentésétől, amely egyértelmű és viszonylag könnyen leellenőrizhető hazugságokat tartalmaz?
2. Ha egy magyar politikus szándékosan félretájékoztatja egy videóüzenetben a saját népét, azt hazudva, hogy nincs kvótarendszer, miközben még hosszú hónapokig állandóan visszatérő téma lesz annak esetleges bevezetése, akkor Ön szerint egy ilyen alaknak hány másodperc alatt kellene eltakarodnia mindenfajta nemzeti és közügy közeléből?
A nemzetünket érintő kérdések mellett az MSZP kiegészíthetné a konzultációt egy olyan közvélemény-kutatással, amelyben a saját pártjukon belüli régi dilemmákra is választ kaphatnának.
Például: Ön szerint miért nem létezik az MSZP vidéken? Mármint azon kívül, hogy Mészáros Lőrinc felvásárolta az összes újságot, távolsági buszjegyet, internetsávot, rádióhullámot, postagalambot, plakáthelyet, stb. Valljuk be, az sem a szocik malmára hajtja a vizet – főleg négyévente, tavasszal – hogy amikor megy az RTL Klub híradója, még mindenki kint van a földeken, csak a Barátok közt-re érnek haza a parasztok. De az is lehet, hogy inkább a saját kis hétköznapi tapasztalataik alapján akarnak döntéseket hozni, továbbra sem szeretnék, ha a Népszava döntené el helyettük, hogy mennyire sz@r az ő életük. Mi van, ha azért nem létezik vidéken az MSZP, mert a vidékiek nem szeretnék, hogy létezzen? Erre nem gondolt senki odaát?
Nyilván érthető, hogy nem kívánom bántani a vidéki embereket, pusztán megpróbáltam balos fejjel – az ő eszköztárukból táplálkozva – gondolkodni.
Ujhelyi István jó helyen kapiskál. A magyarok legalább kétharmada EU-párti. De több mint kétharmada közben azt is szeretné, ha Pityu és csapata elhagyná Brüsszelt. Érdemes lenne erről is megkérdezni az embereket. Tényleg csak ellenzéki státuszukat gyakorolják az európai parlamentben? Tényleg csak a magyar kormányt támadják külföldről, nem Magyarországot? Vajon a többség erről mit gondol? Mert úgy látom, hogy itt lassan mindenkinek megvan a maga kétharmada, csak pont a Fideszé kelt állandóan gyanakvást, elvégre a négyévenkénti választások nem játszanak, azokat rendre elcsalják, ennél sokkal mértékadóbbak azok a felmérések, amelyeket a 24.hu, vagy az Index rendel.
Három elvesztett voksháború után az MSZP végre hajlandó felvenni a kapcsolatot a magyar néppel. Rájöttek, hogy nem elég karbantartani a komcsiktól örökölt ideológiát, nem árt, ha legalább látszatra helyet adnak a törődésnek. Előtte persze még pityeregtek egy kicsit Tusványoson, hogy a Fidesz teljesen kisajátította magának a székelyeket, és úgy általában a magyar nemzetet, mintha a nagyobbik kormánypárt akadályozta volna meg őket abban, hogy becsületbeli ügynek tekintsék a világ magyarjainak sorsát.
Most akarnak magyarkodni Brüsszelben, amikor már rég elvégezték helyettük mások a munka verejtékes részét. Most fedezik fel a Kárpát-medencét, és ámulnak-bámulnak, hogy jé, errefelé nem csak medvék és románok élnek, hanem magyarok is. Miután a jelenlegi kormány megvédte határainkat, és egyesítette nemzetünket Ausztráliától Havasalföldig, most jön a vitéz Ujhelyi, aki már Brüsszel külvárosában kirántotta kardját a tokjából, hogy aztán úgy vágtasson hazáig lóhalálában, mert végre meghallotta a haza hívó szavát.
Miután kiközösítették magukat minden tűzhely mellől – hasonszőrű fajtájukat kivéve -, azt mondják, ne Orbán Viktor döntse el, hogy ki a magyar és ki a hazaáruló. De hiszen nem ő döntötte el. És ezt ők is tudnák, ha legalább egyszer tükörbe néznének, vagy felidéznék eddigi munkásságuk és karrierjük főbb állomásait.
A nemzet konzultálása – főleg ilyen háttérrel – veszélyes játéknak tűnik. Könnyen össznemzeti végső kiábrándulás lehet a vége.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS